2024 várhatóan a legforróbb év lesz, amit valaha hivatalosan regisztráltak.

A Föld területeinek jelentős része világszerte kiszárad, ami drámaian csökkenti a növények és állatok túlélési lehetőségeit.

Az Európai Unió Föld-megfigyelési programjának adatai szerint az utolsó 17 hónapból a legutóbbi volt a 16. olyan időszak, amikor a globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti szinthez képest. Ezt a megállapítást a Greendex tette közzé, hivatkozva az Euronews-ra.

A Kopernikusz adatai alapján novemberben a globális átlaghőmérséklet elérte a 14,1 Celsius-fokot, ami 0,73 Celsius-fokkal magasabb az 1991 és 2020 közötti novemberi átlaghoz viszonyítva. Ezen felül, az iparosodás előtti időszak szintjéhez képest 1,62 Celsius-fokos emelkedést mutat.

- olvasható az Euronews publikációjában.

Az éghajlat védelme most fontosabb, mint valaha.

Samantha Burgess, a Kopernikusz program igazgatóhelyettese hangsúlyozta, hogy az éghajlatvédelmi intézkedések iránti sürgető igény soha nem volt ennyire égető. Már októberben felhívta a figyelmet arra, hogy ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet ne érje el a 2024-es év során a legmagasabb szintet, az év utolsó két hónapjában szinte 0 Celsius-fokra kellene csökkennie.

A mezőgazdaság különösen sérülékeny helyzetben van, hiszen a szárazabb területek termékenysége jelentősen csökken.

A földek nagy része világszerte kiszárad, csökkentve a növények és állatok túlélési esélyeit

- Az ENSZ legújabb jelentése, amelyet a szaúd-arábiai Rijádban hoztak nyilvánosságra, részletesen bemutatja a sivatagosodás elleni harcot célzó csúcstalálkozó eseményeit és eredményeit.

A jelentés alapján a mezőgazdaság rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van, mivel a csökkenő csapadéknak köszönhetően a szárazabb talajok termékenysége jelentősen csökken. Ez a helyzet nemcsak a növénytermesztést érinti kedvezőtlenül, hanem az állattenyésztésre is kihat, hiszen a kevesebb termés következtében az állatok takarmányellátása is csökken. Ennek következményeként világszerte fokozódik az élelmezési bizonytalanság, ami komoly kihívások elé állítja a globális közösséget.

Körülbelül 2,2 milliárd ember él olyan száraz területeken, ahol az életkörülmények egyre nehezebbé válnak. A népesség növekedése és a szárazság várható alakulása alapján a szakértők arra számítanak, hogy az érintettek száma hamarosan meghaladhatja a 4 milliárdot. A szárazság következményeként megnövekvő migrációs hullámok várhatóak, mivel a kiszámíthatatlan csapadék, a földterületek romlása és a rendszeres vízhiány komoly kihívásokat jelent a helyi gazdaságok számára. Ez a tendencia különösen éles kontúrokkal bír a világ számos szárazabb régiójában, mint például Dél-Európa, a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Dél-Ázsia.

Hazánkban is érezhetőek a klímaváltozás jelei. A Balatonnál példátlan jelenség ütötte fel a fejét, ami a klímaváltozás hatásaira vezethető vissza. A jelenség eddig főként mediterrán országokban volt jellemző, de sajnos most hazánkat is elérte.