Szentendre városa kezdeményezi a szolidaritási adó szabályainak átdolgozását.
A növekvő központi elvonások következtében az önkormányzatok mozgástere egyre inkább beszűkül, és ezen a téren Szentendre élenjáró szerepet vállal. A város képviselő-testülete a csütörtöki ülésén a jogszabály-módosításra vonatkozó javaslatot vitatja meg, amely a szolidaritási hozzájárulás csökkentését és a transzparens szabályozás bevezetését célozza. A polgármester hangsúlyozza, hogy az önkormányzatiság jövője forog kockán - nem csupán Szentendre számára, hanem szélesebb értelemben véve az egész országban.
Az utóbbi években tapasztalható kormányzati forráskivonások következtében újabb nehézségekkel kell szembenézniük az önkormányzatoknak. Szentendre városa hangsúlyozza, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke és elosztási módja nemcsak hogy aránytalan, hanem átláthatóság szempontjából is súlyos hiányosságokat mutat.
A település vezetősége ezért csütörtökön előterjesztést tett a jogszabály módosítására, amely egy igazságosabb és kiszámíthatóbb rendszer kialakítását tűzi ki célul - áll a város hivatalos közleményében. A javaslatot Fülöp Zsolt polgármester jegyzi, és a képviselő-testület már aznap dönthet a kérdésről.
Az önkormányzati szféra egyre érezhetőbben szorul háttérbe az állami költségvetésben: míg a kötelező közfeladatok növekednek, a finanszírozás csökken. Szentendre esetében ez konkrétan azt jelenti, hogy 2022 és 2025 között az elvonás ötszörösére nőtt, így a város összesen kétmilliárd forinttól esett el. Jövőre az előirányzott szolidaritási adó már 720 millió forintra rúghat, amely messze meghaladja az inflációs rátát. Eközben a hozzájárulás felhasználása továbbra is rejtve marad, nem látszik viszont a rászoruló önkormányzatok költségvetésében.
A városvezetés szerint az önkormányzatok kiszolgáltatottsága tarthatatlan. A működési támogatásokhoz alig férnek hozzá, fejlesztésekre, karbantartásra, kulturális vagy szociális feladatokra sokszor már nem jut forrás - hacsak nem adóemeléssel vagy vagyonfeléléssel próbálják egyensúlyozni a kiesést. Ráadásul a mindennapi ellátások - például gyermekétkeztetés vagy óvodai fenntartás - olyan mértékben alulfinanszírozottak, hogy az önkormányzatok kénytelenek saját forrásból kiegészíteni a szolgáltatásokat.
A működőképesség fenntartása és a helyi fejlesztések elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy a kormány a szolidaritási hozzájárulás mértékét a lehető legmagasabb szinten határozza meg. Ezen kívül fontos, hogy a felhasználásra vonatkozó részletes szabályokat a költségvetési törvény világosan meghatározza.
- fogalmazott Fülöp Zsolt.
