Az algoritmusok irányítják választásainkat, miközben azt hisszük, hogy teljesen saját döntéseinket hozzuk.

Új és izgalmas lehetőség nyílik az ELTE Informatikai Karán, ahol elindul egy friss Mesterséges Intelligencia mesterszak. Kozsik Tamás kifejtette, hogy jelenleg az MI a programtervező informatikus mesterképzés keretein belül, mint specializáció érhető el a hallgatók számára. Azonban a jövőbeli tervek között szerepel, hogy önálló mesterszak formájában is bevezessék ezt a tudományágat, így a diákok még mélyebb ismereteket szerezhetnek a mesterséges intelligencia világában.

A szakértő véleménye szerint a mesterséges intelligencia (MI) legmélyebb és leggyorsabban érzékelhető hatásai nem csupán gazdasági vonatkozásúak, hanem sokkal inkább társadalmi jellegűek. Kiemeli, hogy a legnagyobb aggodalomra ad okot, hogy ez a technológia lehetőséget teremt a megtévesztő tartalmak gyors és tömeges előállítására. Ennek következtében minden online információ iránti bizalom csorbulhat, ami nemcsak az oktatásra, az igazságszolgáltatásra és a politikai döntéshozatalra van kihatással, hanem a személyes kapcsolatokra is.

- állítja Kozsik Tamás.

Kiemeli, hogy a személyre szabott ajánlórendszerek nem csupán komfortot biztosítanak számunkra, hanem potenciálisan korlátozhatják a világlátásunkat is. Fontos hangsúlyozni, hogy a mesterséges intelligencia nem önmagában "rossz", hanem rendkívül gyorsan beépül a mindennapi életünkbe, míg a társadalmi, jogi és etikai keretek ezt a fejlődést nem tudják lépést tartani.

A szakértő a lapunknak a "vibe coding" kezdeményezéséről is kérdeztük. Ez egy, az Egyesült Államokban már egyre nagyobb teret hodító kezdeményezés, melynek lényege, hogy a mesterséges intelligencia segítségével beszédalapúvá, intuitívvá válik a programozás.

Kozsik Tamás kifejezetten reálisnak gondolja, hogy a jövő szoftveralkotói között, akik hangsúlyozottan nem programozók, egyre több lesz a művész, a bölcsész és a társadalomtudós.

Nem csupán a kódolás elsajátítása miatt, hanem azért, mert a mesterséges intelligencia olyan intuitív, természetes nyelvű interfészeket biztosít, ahol az emberi gondolatok, vágyak és történetek állnak a középpontban, nem pedig a programozási nyelv és szintaxis.

Vagyis ebben az esetben a gép alkalmazkodik az emberhez, amikor a természetes nyelvi instrukciókat feldolgozza, szemben azzal, amikor a programozó egy gép számára értelmezhető, vagyis programozási nyelven adja meg a kódot. Ugyanakkor mindennek nincs sok köze az informatikatudományhoz, és a felsőoktatásban elsajátított ismerethez sem, ez csak a felhasználói szintet érinti. Kozsik Tamás szerint a vibe coding az informatika szempontjából inkább egy új réteg, amely a felhasználók és a programkód közé ékelődik.

Hangsúlyozta, hogy a komplex, biztonságos ipari rendszerek üzemeltetése továbbra is elengedhetetlenül magas szintű informatikai tudást követel meg. Míg a "nagymama is programozhat" elképzelése inkább kisebb, kreatív projektekben valósulhat meg, a komolyabb fejlesztésekhez elengedhetetlen a mélyreható szakmai ismeret és tapasztalat.

A szakértő megemlítette, hogy a Meta nemrégiben felvásárolta a Scale AI-t, és ezt a lépést igen kritikusan értékelte. Az Economx számára úgy nyilatkozott, hogy a technológiai óriás, azáltal, hogy komoly részesedést szerzett egy olyan vállalatban, amely az AI számára adatokat címkéz, jelentős hatással lehet arra, miként formálódik a mesterséges intelligencia világképének kialakulása.

Kozsik Tamás így fogalmazott: "Ez nem csupán technikai dilemma. Valójában a világ megértéséről van szó: milyen információk alapján képez tudást a gép? Ki határozza meg, hogy mi minősül lényegesnek, veszélyesnek vagy éppen elfogadhatónak? Milyen kulturális, politikai vagy gazdasági szempontok befolyásolhatják az algoritmusok perspektíváját?"

A szakértőt arra is megkérdeztük, hogy mit gondol a túlzott mesterséges intelligencia használatról, különösen annak tükrében, hogy a ChatGPT nemrégiben egy olyan új funkcióval bővült, amely figyelmezteti a felhasználókat, hogy tartsanak szünetet. Emellett egyre több diák és tanár bízik a chatbotokban az oktatás során. Kozsik véleménye szerint, ha valaki teljesen elhagyja a saját gondolkodását, akkor könnyen kiszolgáltatottá válik a technológiai eszközöknek. Az OpenAI új pihenőidő-funkcióját szimbolikus, de jelentős lépésnek tartja a felhasználók tudatosságának növelésében.

A véleménye szerint az oktatásban nem a mesterséges intelligencia kiiktatása a lényeg, hanem éppen ellenkezőleg: fontos, hogy a tanulási és hibajavítási folyamatokba szerves módon integrálják. Ezzel a megközelítéssel az ember és a gép közötti együttműködés kerül a középpontba, kiemelve a közös tanulás és fejlődés lehetőségét.