Alig ismert, mégis ő komponálta a TV Maci ikonikus dallamait: Pécsi József sajnos sosem tapasztalhatta meg, hogyan válik népszerűvé a munkája.


A Magyar Televízió egyik legmeghatározóbb alkotása, a bájos TV Maci, aki a kicsi, szignálszerű kisfilmekben fogat mosik és mesét néz, immár több mint öt évtizede elválaszthatatlan szereplője az esti meseidőnek, és a magyar televíziós kultúra szerves részévé vált.

A Magyar Televízió kedves és szerethető totemállata, a TV Maci (vagy más néven: Tévémaci, esetleg Tévé-Maci) 1963. április 15-én lépett először a képernyőre, és - egy rövid időszakot leszámítva - azóta is elválaszthatatlan kísérője az Esti Mesének. Ezt a maci karaktert Bálint Ágnes, a magyar meseírás egyik legnagyobb alakja (aki olyan népszerű műveket jegyez, mint a Futrinka utca, Mazsola, Frakk, Kukori és Kotkoda) álmodta meg, sőt, ő írta az első forgatókönyvet is. Az első bábot Lengyel Zsolt tervezte, míg a kivitelezés és az animáció Köber Tibor nevéhez fűződik, akik stop-motion technikával keltették életre a figurát. Míg a TV Maci mára sokak számára a megnyugtató állandóság és az Örökkévalóság szimbólumává vált, a figura kezdeti formái és megjelenése jócskán eltértek a jelenlegi verziótól.

A TV Maci a jövőben sem fog megváltozni; valószínűleg így is marad az idők végezetéig, vagy legalábbis addig, amíg a Magyar Televízió létezik. Persze, történt néhány apróbb kihívás az útja során: 1998-ban az MTV vezetése úgy döntött, hogy a kommunizmus idejétmúlt szimbólumának tartja szegény kis macit, és levette a képernyőről. Azonban a nézők felháborodása olyan erős volt, hogy fél év elteltével vissza kellett állítani őt a műsorba. Aztán 2012-ben egy modernizált (vagy legalábbis annak szánt) verzióra cserélték, de az új macit annyira nem fogadták el, hogy néhány hónap múlva végleg nyugdíjba küldték.

Egy lényeges aspektust még nem érintettünk: a zenét. Ez a zenei elem azóta jelen van, amióta a történet elkezdődött, bár a hangszerelés néha változásokon ment keresztül. Az alapja egy rendkívül karakteres, fülbemászó dörmögő fagottszóló, amelyet különféle hangszerek kísérnek, hogy még gazdagabbá tegyék az élményt.

Dörmögő Dömötör eredete sokkal régebbre nyúlik vissza, mint a TV Macié. A Sebők Zsigmond (1861-1916) által kitalált mesealak eredetileg Mackó Muki vagy Mackó úr (esetleg Maczkó úr) névre hallgatott, és először az 1889-ben indult Az Én Újságom című gyereklapban bukkant fel 1902-ben. 1909-ig futott ezen a néven, aztán 1909-ben Sebők Benedek Elekkel közösen elindította a Jó Pajtás nevű gyerekújságot, amiben a figura már Dörmögő Dömötörként szerepelt. A mackó óriási népszerűségre tett szert, Sebők pedig haláláig évente több könyvet is kiadott a Mackó Muki/Dörmögő Dömötört legújabb történeteivel, amelyek nem ritkán kurrens és meglepően komoly társadalmi kérdésekkel is foglalkoztak..

Heltai Jenő, a neves irodalomtörténész, úgy véli, hogy a Mackó-könyvek különlegessége abban rejlik, hogy "állatalakjai az akkori Magyarország mindennapjaiban léteznek, emberek között mozognak, és az emberek valódi társakként tekintenek rájuk." Mackó Muki, a tehetős máramarosi méztermelő, akinek legnagyobb szenvedélye az utazás, éppen ennek a szellemében járja az országot. (...) Érdekes, ahogyan Mackó Muki Budapestre tartva a vonaton így inti unokaöccsét és unokahúgát, Zebulont és Dorkát: "Budapesten aztán ne dörmögjetek, nehogy észrevegyék, hogy medvék vagytok." Ez a figyelmeztetés nem csupán játékos, hanem visszatükrözi azt a társadalmi elvárást, amely a kor sváb és zsidó felnőttjeit is arra ösztönözte, hogy gyermekeik kerüljenek minden olyan megnyilvánulást, ami a származásukra utalhat.

Csak 1912-ben merült fel az íróban, hogy hősének egy figyelemfelkeltőbb, kifejezőbb nevet adjon. Ekkortól Mackó Muki Dörmögő Dömötör néven vált ismertté, és ez a névváltoztatás is hűen tükrözi az adott korszak szellemiségét: Mackó úr belügyminiszteri engedéllyel, egyforintos okmánybélyeggel ellátott kérelem benyújtásával változtatta meg nevét Dörmögőre. Emlékeztetve arra, hogy a német vezetéknevű svábok és zsidók is magyar polgárokká váltak, gyermekeik pedig már alig beszéltek németül, unokáik pedig szinte egyáltalán nem. Dörmögő Dömötör, akinek jellemét a korlátoltság, a balfogások, a jóindulat és a lelkesedés jellemzi, örök hurrázó hazafiként él a köztudatban. Magyarországon sosem volt hiány a Dörmögő Dömötörökből (még ma is találkozhatunk velük, bár már más jelszavakkal).

A második világháború és a kommunista hatalomátvétel következtében Dörmögő Dömötör neve hosszú időre feledésbe merült. Csak 1957-ben került újra a köztudatba, amikor egy frissen alapított gyerekújság felfedezte magának a karaktert. Ez a kiadvány, amely a mai napig aktívan működik, azonban már nem sok hasonlóságot mutatott Sebők mackójának eredeti, Svejk-szerű, abszurd kalandjaival.

Térjünk vissza a TV Maci zenéjéhez! Az említett Mráv Noémi szerint ez a dallam az 1960-as évek elején született, és a Dörmögő Dömötör című rádióműsor egyik fő motívuma volt. Sajnos ez a program nem tartott sokáig, gyorsan levették a műsorról. Egy ügyes zenei szerkesztő azonban észrevette a zenét, és mivel éppen akkoriban készült a tévémaci, felajánlotta a készítőknek, hogy használják aláfestésnek. Így került a dallam a film alá. Érdekesség, hogy a zenei mű, amelyből a részlet származik, jóval korábban, a 1930-as évek elején készült Pécsi József (vagy Josef Prichystal) által, és a címe Dörmögő Dömötör Istók gazda udvarán.

Pécsi József életéről sajnos nem áll rendelkezésre túl sok információ. A Wikipédia szerint morva származású, Biskupicében látta meg a napvilágot 1874-ben, és már fiatal korában is kiemelkedő tehetségnek számított. Zenei tanulmányait Brünnben kezdte, majd a diploma megszerzése után Bécsbe költözött, ahol az ifjabb Johann Strauss zenekarában játszott, amelyet akkor Eduard Strauss irányított. 1895-ben a magyarországi 61. gyalogezred katonazenekarához csatlakozott. Szoros barátságot ápolt Lehár Ferenccel, az operett műfajának jeles képviselőjével, valamint a cseh származású Julius Fučíkkal, aki a legismertebb cirkuszi induló, a Gladiátorok bevonulásának szerzője volt.

Az első világháború kitörése után Pécsi Józsefre vagy Pécsi-Prichystal Józsefre magyarosította a nevét. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukása után a Nemzeti Hadseregben lett katonai zenekarvezető, majd 1926-ban vonult nyugdíjba. Ezt követően 1954-ig a Magyar Államvasutak zenei osztályának vezetője volt. 1958-ban, 84 éves korában hunyt el, így a TV Maci sikerét már nem élhette meg. Pedig biztos büszke lett volna rá. Ahogy büszke volt rá Vajda József fagottművész, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának egykori első fagottosa, aki főcímzenét játszotta. Amikor egy interjúban megkérdezték tőle, zavarja-e, hogy a nevét legtöbben a TV Maci figurájával kapcsolják össze, így válaszolt:

Related posts