Angela Merkel mélyen felháborodott, amikor a múltjával, különösen keletnémet származásával kapcsolatos megjegyzésekkel találkozott.

Ha egy jelentős politikai szereplő, aki hosszú éveken át töltötte be tisztségét, visszaemlékezéseket ír, az mindig izgalmas olvasmány. Angela Merkel esetében különösen figyelemre méltó ez, hiszen a "muttiként" is ismert német kancellár Magyarországon is sokak szívébe belopta magát. Nemrégiben Budapestre látogatott, hogy személyesen bemutassa memoárját, és ennek kapcsán Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott. A könyvbemutatóról az InfoRádió részletes és alapos beszámolót készített.

Csak tanultam az európaiságot, igaz, de a vasfüggöny élőként erre voltam kényszerítve, ezért felháborítónak tartotta, ha erre emlékeztették - mondta Angela Merkel az Animus Könyvek és a 24.hu közös rendezvényén, amelyen bemutatták a "Szabadság" című memoárját. A korábbi kancellár szerint a hatalom arra nevelte, hogy erősebben keresse a kezdeményezés lehetőségét. Kijelentette, hogy az aktív politikába már nem tér vissza, de mindig politizáló ember marad.

Igényét érezte annak, hogy értsék az emberek, mit miért tett. Nem akarta a további leírásokat és értelmezéseket teljes egészében másokra hagyni. Ezzel indokolta Angela Merkel memoárja megírásának fontosságát.

A könyvbemutató elején az NDK-ban töltött éveiről, valamint arról is kérdezték, hogyan lehetett nőként érvényesülni a hazai és a nemzetközi politikában. A fizikus végzettségű Merkel politikai pályafutása 1989-ben kezdődött. Ekkor lépett be a Demokratikus Ébredés nevű ellenzéki mozgalomba 1990-ben Bundestag képviselő lett.

Azt mondta, meglepte, hogy még 2019-ben vagy talán 2020-ban is azt írták róla, hogy egyfajta nehezékként hurcolta az NDK-s múltját, és úgy került át a nyugatnémet világba. Később azt is írták róla, hogy elődjeihez képest annyiban más, hogy nem született nyugatnémet, hanem csak tanulta az európaiságot és a nyugatnémetséget.

"Csak tanultam az európaiságot. De hát ez Magyarországra, Lengyelországra ugyanúgy igaz, mindannyian csak tanultuk, de attól ez a megállapítás valahol még felháborító" - fogalmazott Angela Merkel, aki 1991 és 1994 között a Helmut Kohl vezette kormány ifjúsági és nőügyi minisztere volt. Elmondta, úgy tapasztalta, hogy másképp néznek a nőkre a politikában, különösen akkor vette észre, amikor a kancellári hivatalra pályázott.

"Felfigyeltem arra, hogy sokan táplálnak előítéleteket, vagy legalábbis kétségeket. Különösen egy nagy ipari vállalatnál, amikor nőként engem választanak vezető pozícióba. Szerepmodellként léptem a nyilvánosság elé a politikai életben, hiszen fontosnak tartom a láthatóságot" - nyilatkozta a visszavonult politikus, aki ugyanakkor úgy érezte, hogy női mivolta előnyt jelent számára a politikai pályafutás során.

"Amikor az ember képeket néz nemzetközi találkozókról vagy európai tanácsülésekről, egyértelművé válik, hogy a 15 fekete öltöny között egy piros blézer is feltűnik" - emelte ki Angela Merkel, aki...

Hosszú ideig tartó ellenállás után a női kvótáktól, végül megerősödött a hite, és határozottan támogatta őket.

A felügyelőbizottságok esetében egy 30%-os kvótát állapítottak meg. Ezen kívül említést nyert, hogy amikor a Helmut Kohl pártadomány-ügy kipattant, főtitkárként egy éles kritikát megfogalmazó cikket írt.

Azt osztotta meg, hogy a politikai életben rengeteget tanult tőle, de a lényeg az volt, hogy a Kereszténydemokrata Unió fennmaradása kulcsfontosságú. Angela Merkel 2000-ben vette át a párt elnöki tisztségét, és 2005-ben először választották meg kancellárnak. Ő lett a második világháború utáni Németország második nagykoalíciójának vezetője, valamint az első nő, aki valaha betöltötte a kancellári posztot az ország történetében.

"A hatalom arra tanított, hogy aktívan keressek lehetőségeket, és inkább én legyek az, aki kezdeményez, ahelyett, hogy passzívan várnék másokra, akik majd segítenek" - felelte a hatalom formáló hatására vonatkozó kérdésre. Hozzátette, hogy ez a hozzáállás végül magányossá teheti az embert, hiszen sokszor az utolsó döntés a főnök kezében marad.

A felvetésre, miszerint tervez-e visszatérni a politikai színtérre, így reagált: nem tapasztal semmilyen késztetést arra, hogy újra aktívan részt vegyen a politikában, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindig is politizáló személyiség marad.

Angela Merkel volt német kancellár budapesti memoárbemutatóján megosztotta a Vlagyimir Putyinnal folytatott tárgyalásainak emlékét. Emlékezett vissza, hogy talán az első találkozójukra Szocsiban került sor, 2006 végén. "A kutyájával üdvözölt, pedig jól tudta, hogy félek a kutyáktól, mivel korábban már megharapott egy" - mesélte Merkel. Hozzátette, hogy amikor először járt a Kremlben, Putyin egy plüsskutyával fogadta őt, így próbálta enyhíteni a feszültséget.

A volt kancellár tisztában volt azzal, hogy Vlagyimir Putyin ezzel a lépéssel próbára akarja tenni, mennyire szilárd és eltökélt tárgyalópartner tud lenni.

Angela Merkel elmondta, Szocsiban az orosz elnök arról beszélt, hogy szerinte a 20. század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió összeomlása volt. Neki viszont ez az időszak a legszerencsésebb, Németország újraegyesült, a kelet-európaiak szabaddá váltak, ebben gyökeresen másképp látják a történelmet - tette hozzá a korábbi német kancellár, aki szerint

A 20. század legmeghatározóbb és legszomorúbb eseménye a második világháború volt, amelynek kirobbantásáért Németország vállalta a felelősséget.

Angela Merkel szerint általánosságban nem lehetett megbízni Putyinban, de ha ketten megállapodtak valamiben, akkor bízhatott abban, hogy ahhoz tartják magukat az oroszok. Kitért arra is, hogy a krími események után, valamint amikor Donyeck és Luhanszk környékén a szeparatisák egyre inkább alárendelt helyzetbe kerültek, úgy döntöttek az akkori francia elnökkel, hogy ezt próbálják megállítani, és letárgyalták a második minszki egyezményt.

"Nem úgy működött, ahogy kellett volna, viszont egyfajta megnyugvást hozott. 2015-től a támadásig Ukrajnának lehetősége lett arra, hogy megszilárdítsa a helyzetét" - vélekedett Angela Merkel, aki a 2022-ben kezdődött orosz-ukrán háborúról is beszélt. Arra viszont nem tudott egyértelmű választ adni, mivel lehetett volna megelőzni a konfliktus elmérgesedését. "Nehéz megmondani. A koronavírus súlyos befolyást gyakorolt bizonyos világpolitikai események alakulására és a társadalmak belső életére. Senki nem beszélt arról, hogy mit jelentett önmagában az, hogy nem jöhettek létre személyes találkozók" - fogalmazott a volt kancellár.

Ezek után a menekültválságról volt szó a könyvbemutatón. Angela Merkel úgy fogalmazott: "2015 tavaszán a belügyminiszternek volt egy prognózisa arról, hogy egy év alatt 400 ezer menekült érkezhet, augusztusban már 800 ezerről beszélt. Közben óriási problémák voltak Görögországgal. Nehezen sikerült elfogadtatni Ciprasszal a reformokat. Kimerülten érkeztem vissza a tárgyalásokról, odafordultam az irodavezetőmhöz, mondtam, hogy nekünk kellett korrigálnunk az elődeink hibáit, hogy megmentsük az eurót, és már jött is a következő probléma."

A volt kancellár kifejtette, hogy tisztában volt azzal: nem lehet naponta tízezer menekültet befogadni, akik közül sokan embercsempészek által érkeznek. Olyan megoldást keresett, amely nem szítja a feszültséget az európai állampolgárok körében, hanem hatékonyan védi a külső határokat. Emellett arról is beszélt, hogy a magyar miniszterelnökkel e témában alapvetően eltérő álláspontot képviseltek. "Nem tudtam őt felhívni, mivel tisztában voltam azzal, hogy teljesen más véleménye van. Igyekeztünk egy igazságos megosztást kialakítani a menekültek ügyében."

Úgy folytatta: különböző nézeten voltak, de ha a magyarok is befogadtak volna pár menekültet, az nem sodorta volna veszélybe a magyar történelmet és kultúrát - mondta a volt kancellár, aki a budapesti könyvbemutató napján találkozott Orbán Viktorral. Erről azt mondta: "Én már senkit nem hívhatok meg, mert nem vagyok kancellár. Nem voltunk mindig egy véleményen, el kell fogadni, hogy vannak véleménykülönbségek (...)"

Angela Merkel az AfD megerősödéséről úgy nyilatkozott, hogy amikor távozott a tisztségéből, a párt támogatottsága 11-12 százalék között mozgott, míg ma már 20 százalék fölött jár. "Részben én is hozzájárultam ehhez, de nem lehet csupán rám hárítani a felelősséget" - tette hozzá Merkel.