Attól, hogy a multinacionális cégeknek nehezebb helyzete lesz, még nem fog javulni a magyar kisboltosok helyzete.

A kormány tervezi, hogy a plázastop néven ismert rendeletet kiterjeszti a 400 négyzetméternél nagyobb élelmiszerboltokra és drogériákra is. Ez a lépés nem csupán az új építésű létesítményekre vonatkozik, hanem olyan már működő üzletekre is, amelyeket megvásárolnak vagy bérleti jogukat átveszik.

Miért van ennek jelentősége? A plázastop szabály valójában ma azt jelenti, hogy új üzletek létesítése kizárólag egy olyan bizottság engedélyével lehetséges, amelynek működési és döntési kritériumai nem hozzáférhetők a nyilvánosság számára. A jövőben pedig ennek a bizottságnak az áldása szükséges ahhoz is, hogy egy üzletet megvásároljunk vagy annak bérleti jogát átvegyük.

A nagy nemzetközi kiskereskedelmi láncok kiszorítása a magyar piacról már hosszú ideje, egészen 2010 óta a kormány egyik kiemelt célkitűzése. Ennek ellenére, a mai napig nem sikerült elérni ezt a törekvést. A megjelölt szektorok – mint az energiaszektor, a bankrendszer, a közműszolgáltatások és a média – közül csupán egyedülállóan a kiskereskedelem területén nem tudtak maradéktalanul megvalósítani változásokat.

A 2010 és 2012 közötti időszakban egy sajátos, átmeneti ágazati különadó lépett életbe, amely árbevétel-alapú progresszív kulcsokkal működött. Ennek a rendszernek köszönhetően a kisebb boltok mentesültek a terhek alól, és a magyar tulajdonú nagy láncok, mint például a Coop, CBA, valamint a franchise rendszerben működő Real sem érezték a nyomást. Ez a megoldás a helyi kereskedők védelmét célozta, miközben a nagyobb szereplőket sem sújtotta aránytalanul.

Alulnézetből vizsgálva a helyzetet, már évek óta tapasztalható a diszkont modellek, mint az Aldi, Lidl és Penny, folyamatos térnyerése a piacon. E folyamat során mind az árbevétel, mind az üzletszám tekintetében jelentős növekedés figyelhető meg. 2020-ban a Lidl megelőzte a Tescót a Trade Magazin által összeállított, árbevétel alapján készült rangsor élén, és azóta a legnagyobb piaci szereplővé vált.

Mi következik? Mivel az élelmiszerboltok és drogériák ingatlanjainak bérlése és megvásárlása is olyan egyedi engedélyhez lesz kötve, amelynél az elbírálás szempontjai kiszámíthatatlanok, szakértők szerint az ilyen típusú kereskedelmi ingatlanok piaca drágulni fog, és üzletileg bizonytalanabbá válik.