Az állam álláspontja szerint az 5000 milliárd forintot meghaladó összeghez az Egyesült Arab Emírségek hozzájárulása is szükséges.
A sokáig Mini-Dubajként emlegetett, majd néhány napja hivatalos projektnevet kapott - ez lett a Grand Budapest - rákosrendezői óriásprojektről szóló összefoglaló anyagunkból kiderült, hogy a fővárosnak saját közműcége miatt elővásárlási joga van a teljes, egy néhány nappal ezelőtt aláírt adásvételi szerződés szerint 50,9 milliárd forintért egy Egyesült Arab Emirátusok-beli fejlesztőhöz került 85 hektáros területre.
Karácsony Gergely a témával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a szerződés érvénybe lépéséhez elengedhetetlen, hogy a városvezetés lemondjon az elővásárlási jogáról. Azonban ezt a lépést egyáltalán nem szándékoznak megtenni, ami azt jelzi, hogy a nemrégiben az államtól visszanyert forrásokból kívánják fedezni a szükséges összeget.
Ez az ötlet első hallásra kitűnőnek tűnt, rövidesen megjelent azonban Lázár János építési és közlekedési miniszter reakciója, ami a következő mondattal indult:
Egy csekk, semmi más: 5000 milliárd forint, és a Főváros birtokba veheti azt a területet, amelyet az elmúlt 30 évben gyakorlatilag érintetlenül hagyott.
A tárcavezető határozottan kifejezte véleményét, miszerint a fejlesztési terület megszerzése nem a törvényben előírt elővásárlási eljárás keretein belül, azaz a piaci ajánlattal megegyező 50,9 milliárd forintos összeg felajánlásával, hanem sokkal inkább az arab beruházó által javasolt teljes összeg bemutatásával lehetséges.
Lázár hozzátette: Karácsony talált "egy jogi lehetőséget, hogy végre felszámolja az általa vezetett város közepén éktelenkedő szeméttelepet, ami eddig sem kerületi polgármesterként, sem pedig főpolgármesterként nem zavarta", arról azonban megfeledkezett, hogy a terület jó része az elmúlt harminc évben nem a főváros, hanem a MÁV, illetve az állam tulajdonában volt, így Zugló korábbi polgármesterének semmilyen oka nem lett volna arra, hogy rendberakja azt.
Szerdán Sára Botond főispán, a Fővárosi Kormányhivatal korábbi első embere is megszólalt a témában: szerinte
Nincs szó arról, hogy az Államkincstárnak vissza kellene térítenie a szolidaritási hozzájárulást; a bíróság sem jogi alapját, sem az összeg mértékét nem kérdőjelezte meg vagy vitatta.
A várható 28,3 milliárd forintos összeg így nem fog útnak indulni a Városháza irányába.
A helyzetet tovább bonyolítja a Rákosrendező eladásával kapcsolatos, január 16-án aláírt megállapodás, amelyet az állami hátterű Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. képvisel. Az MNV nem csupán Lázár János véleményével azonosult, hanem egy új, meglepő körülményt is felvetett: a főváros csak abban az esetben szerezheti meg az ingatlant, ha az Egyesült Arab Emírségek is beleegyezését adja egy államközi szerződés keretein belül.
Az egy bekezdésnyi reakciót szóról szóra közöljük:
