Az Európai Unióban Kína kapta a középpontban a figyelmet, miközben a világ szeme a Trump és Hszi közötti feszültségre irányult.

Miközben a nemzetközi figyelem az Egyesült Államok és Kína közötti, exportkorlátozások miatt kiéleződő kereskedelmi háborúra irányul, Európában is új front nyílt a technológiai feszültségekben. A holland kormány váratlanul átvette az irányítást az Experia nevű, kínai tulajdonú, de Hollandiában működő chipgyártó felett, az ellátásbiztonságra és a technológiai tudás védelmére hivatkozva. A lépés új szintre emeli az Európai Unió és Kína közötti gazdasági konfliktust, miközben Donald Trump amerikai elnök 100 százalékos vámokkal sújtja a kínai technológiai exportot. Brüsszel egyelőre óvatos, de a Bizottság szóvivői jelezték: az ügy nemcsak nemzeti, hanem uniós szinten is a gazdasági és technológiai önállóság kérdését veti fel.

Az Európai Bizottság hétfői sajtótájékoztatóján Thomas Regnier és Olof Gill szóvivők válaszoltak arra a friss bejelentésre, amely szerint...

A holland kormány átvette a hatalmat az Experia felett, amely egy Hollandiában működő, de kínai kézben lévő chipgyártó vállalat.

A Hágai kabinet lépését az ellátásbiztonság és a technológiai tudás megóvásának elengedhetetlen szükségességével indokolta. Véleményük szerint komoly kockázatot jelentett, hogy alapvető technológiai ismeretek kerülhetnek ki Kínába.

Olof Gill elmondta, hogy a Bizottság szoros kapcsolatban állt a holland hatóságokkal az ügyben, és a döntés célja az volt, hogy biztosítsa az ellátásbiztonságot egy stratégiailag érzékeny ágazatban. Szerinte

A holland intézkedés egy potenciális gazdasági biztonsági kockázat kezelésére irányult, amely nem csupán Hollandiát, hanem az egész európai gazdasági térséget is érinti.

Kiemelte, hogy a technológiai ismeretek és készségek megőrzése a kontinens szempontjából a Bizottság gazdasági biztonsági stratégiájának kulcsfontosságú eleme. Brüsszel elkötelezett amellett, hogy a jövőben is szoros együttműködést folytasson a holland kormánnyal a következő lépések részleteinek kidolgozásában.

Thomas Regnier hangsúlyozta, hogy az uniós szintű erőfeszítések középpontjában az európai félvezetőipar függetlenségének megerősítése áll. Felhívta a figyelmet arra, hogy

A CHIPS Act keretein belül eddig több mint 80 milliárd eurónyi befektetés érkezett az Európai Unió területére. A Bizottság célja továbbra is világos: csökkenteni az Európa függőségét, miközben megőrzi a kontinens technológiai önállóságát a félvezetők iparágában.

Gill ugyanakkor nem kívánt részletesen nyilatkozni arról, hogy a Bizottságot előzetesen bevonták-e a holland döntéshozatalba. Annyit mondott, hogy a brüsszeli testület "szoros kapcsolatban" állt a holland hatóságokkal a folyamat "előtt, közben és utána" is, de részleteket nem közölt. Arra a kérdésre, hogy a Bizottság arányosnak tartja-e az államosítást, úgy reagált: a Bizottság jelenleg nem kíván további kommentárt fűzni a döntéshez, és ha a helyzet változik, arról tájékoztatni fogják a sajtót.

a sajtótájékoztatón egy másik érdekes aspektus is napvilágot látott: az EU és Kína közötti kapcsolatok feszültsége, különös figyelemmel a ritkaföldfémek exportjára vonatkozó kínai megszorításokra. Gill emlékeztetett arra, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Pedro Sánchez, a spanyol miniszterelnök nyáron már folytattak egyeztetéseket kínai kollégáikkal, ahol egy "felülvizsgált exportellátási mechanizmus" kidolgozásáról született megállapodás. Most azonban, amikor Peking újabb exportkorlátozásokat vezetett be, a helyzet érezhetően feszültebbé vált.

a Bizottság aggódva figyeli a fejleményeket, és vizsgálja a döntés részleteit, mielőtt bármilyen konkrét lépést tenne. Gill hangsúlyozta, hogy a kérdés összetett, sok technikai tényezőből áll, és az EU csak alapos elemzés után dönt a továbbiakról.

A sajtótájékoztató során elhangzott információk szerint az Európai Bizottság nem kívánja túlzottan dramatizálni a helyzetet, azonban világossá vált, hogy a technológiai biztonság és az ipari szuverenitás kérdései jelenleg középpontba kerültek. A moderátor emlékeztetett arra, hogy a félvezetőiparral kapcsolatos diskurzus már több mint fél órája tart, így a Bizottság ezen a napon e témát lezártnak nyilvánítja.

A történések mögött az is meghúzódik, hogy míg a világ szeme az Egyesült Államok és Kína közötti, exportkorlátozások következtében fokozódó kereskedelmi feszültségekre irányul, addig az Európai Unióban is egyre inkább kiéleződnek a viszonyok Kínával a technológiai szektorban.

Donald Trump elnök a közelmúltban új, 100 százalékos vámokat vetett ki a kínai technológiai termékekre, miután Peking szigorította a ritkaföldfémek kivitelét, amelyek kulcsszerepet játszanak a modern chipgyártásban.

A Fehér Ház a hétvégén azzal próbálta tompítani a piaci reakciókat, hogy a kínai elnöknek "csak rossz napja volt", és szerinte Hszi Csin-ping nem akar gazdasági válságot, de a szakértők szerint a helyzet már túlmutat egyetlen nyilatkozaton.

Az Európai Unió a közelmúltban egy komoly kihívással találta szembe magát: miközben gazdasági kapcsolatai továbbra is szorosan összefonódnak Kínával, a saját technológiai képességeinek védelme egyre sürgetőbb feladattá válik. A holland kormány döntése tehát nem csupán a nemzeti érdekeket szolgálja, hanem jelentős precedenst is képezhet az uniós színtéren. Brüsszel jelenlegi megközelítése egyértelműen a fokozatos haladásra épít:

igyekszik elkerülni a közvetlen konfrontációt Pekinggel, ugyanakkor szorosabb ellenőrzés alá vonja azokat a szektorokat, amelyek kulcsfontosságúak Európa gazdasági és technológiai önállósága szempontjából.

Az Experia-ügy így túlmutat egyetlen vállalat sorsán: jól jelzi, hogy az Európai Unió, bár jóval csendesebben, mint az Egyesült Államok, de szintén belépett a globális chip-háborúba. A következő hónapokban várhatóan kiderül, hogy Brüsszel a saját útját járja-e tovább az iparpolitikai önállóság felé, vagy szorosabban igazodik Washington keményvonalas stratégiájához.