A magyar lakosság vagyontartalmainak körülbelül kétharmada a legfelső tíz százalék kezében összpontosul.
A háztartások nettó pénzügyi vagyona olyan szinten emelkedett, ami eddig példa nélküli: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai alapján 2024 harmadik negyedévének végén, miután figyelembe vették a hiteleket és a fennálló követeléseket, a lakosság összesen több mint 90 ezer milliárd forintnyi pénzügyi vagyonnal rendelkezett.
Természetesen a háztartások pénzügyi eszközei is csúcsra jutottak: meghaladták a 106 ezer milliárd forintot - hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Ami igazán feltűnő:
A kimutatások alapján a háztartások nettó pénzügyi vagyona 2021-hez képest szinte 50%-kal nőtt, ráadásul éves szinten is figyelemre méltó, 14%-os emelkedést mutatott.
- ez pedig kétszámjegyű nettó vagyonbővülést jelent, hiszen az infláció ebben az időszakban mindössze 3 százalék volt éves szinten.
Gergely Péter hangsúlyozza, hogy az adatokat érdemes alaposan megvizsgálni, hiszen nem elegendő csupán a számokra támaszkodni. Nem mondhatjuk azt, hogy egy tipikus magyar háztartás átlagosan 26 millió forintot meghaladó vagyonnal rendelkezik, anélkül, hogy mélyebb elemzést végeznénk.
Egyrészt azért, mert hihetetlen mértékű vagyonkoncentráció jellemzi a világot és így Magyarországot is. Gergely Péter a jegybank elemzésére emlékeztet, amely szerint
Magyarországon a lakossági pénzügyi vagyon jelentős része, körülbelül kétharmada, a legfelső 10 százalék birtokában összpontosul.
Gergely Péter véleménye szerint a másik lényeges különbséget a módszertani eltérések adják, hiszen a Magyar Nemzeti Bank nem veszi figyelembe az ingatlanok értékét a pénzügyi vagyon meghatározásakor, míg a vállalkozásokban lévő tulajdonrészeket viszont beleszámítja. Érdekes módon, egy vállalkozás értékesítése gyakran sokkal nehezebb és időigényesebb folyamat, mint egy ház eladása, amely általában kedvezőbb feltételekkel zajlik.
A nem pénzügyi vállalatok háztartási részesedései már stabilan a háztartások pénzügyi vagyonának 30 százalékát meghaladják. Amennyiben eltávolítjuk az MNB vagyonkoncentrációval kapcsolatos megállapításait és a fent említett torzítást a rendszerből, világossá válik, hogy a háztartások körülbelül 90 százaléka csupán 24 251 ezer milliárd forint értékű megtakarítás jellegű vagyonnal rendelkezik - mutat rá a BiztosDöntés.hu szakértője. Gergely Péter hangsúlyozza, hogy ez is átlagosan 6,6 millió forintot jelent fejenként, azonban a vagyonkoncentráció a 90 százalékos csoporton belül is markáns.
Az OTP Öngondoskodási Index tavaly őszi felmérésében a válaszadók
A CIB Bank felmérésében a válaszolók 41 százaléka úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, 23 százalékuk pedig 1 millió forint alatti megtakarítással bír. Az MBH Bank felmérésében válaszolók 25 százaléka a megtakarításának hiányát azzal indokolta, hogy minden pénzre szüksége van a megélhetéshez, míg 26 százalékuk arról beszélt, hogy hiteltörlesztése akadályozza meg abban, hogy félretegyen - emlékeztet a BiztosDöntés.hu szakértője.
A fentiek fényében tehát korai még győzelmi fanfárokat fújni a lakosság jobb anyagi helyzete kapcsán. Ám Gergely Péter szerint egyéb adatok - például a lakosság felfutó hiteligénye - már azért azt jelzi, hogy az inflációs idők elmúltával már biztosabb lábon állnak a családok.
Egyre többen bátorkodnak belefogni a régóta halogatott, ám elengedhetetlen beruházásokba, és a jegybanki statisztikákból kiolvasható, növekvő megtakarítási hajlandóság is figyelemre méltó jelenség.
Az Erste Bank legfrissebb felmérése figyelemre méltó növekedést mutat a magyarok megtakarítási hajlandóságában. Az adatok szerint 2024-ben a megtakarítani képes állampolgárok havonta átlagosan 46 135 forintot tudtak félretenni. Ez az összeg több mint duplája a 2019-es adatnak, amikor az emberek csupán 21 970 forintot takarítottak meg átlagosan - hívta fel a figyelmet a pénzügyi szakértő.
