Azért érkezett Franciaországba, hogy sötét árnyakat hozzon magával, és félelmet terjesszen a szívében.

A nizzai Notre-Dame-bazilikában 2020. október 29-én végrehajtott, három emberéletet követelő iszlamista merénylet tunéziai elkövetőjét tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte szerdán a párizsi különleges esküdtszék.

A 25 éves Brahím Iszávi a bírósági eljárás során elismerte a bűnét, kifejtve, hogy cselekedete mögött az a szándék állt, hogy megtorolja "a Nyugat által világszerte meggyilkolt muzulmánok sorsát".

Szerda délelőtt elmondott vádbeszédükben a terrorelhárítási ügyészség ügyészei kiemelték a vádlott "veszélyességét", és azt, hogy "egy totalitárius és barbár fanatizmusba burkolózott".

Amikor az egyik ügyész hangsúlyozta, hogy a vádlottat "dzsihadista ideológia vezérli", a tunéziai férfi arabul felkiáltott: "ez nem terrorizmus!", mielőtt saját ügyvédje határozottan felszólította, hogy maradjon csöndben.

Brahím Iszávi hangsúlyozta, hogy "ha létezik igazságszolgáltatás, akkor azt a meggyilkolt (muszlim) gyermekek és nők emlékében kell gyakorolni."

A férfi 2020. szeptember 19-én hajóval indult el Tunéziából, és Olaszország érintésével, október 27-én este érkezett meg a festői Nizzába, Dél-Franciaország gyöngyszemébe. Két nappal később a Notre-Dame-bazilikában a vád szerint "kegyetlen durvasággal" egy konyhakéssel gyilkolta meg két nőt és a sekrestyést. A rendőrség a helyszínen több lövéssel semlegesítette őt, mielőtt az elkövető további bűncselekményeket követhetett volna el.

A támadó brutális módon végzett egyik áldozatával, akit több mint húsz késszúrással ölt meg. Az egyik szúrás annyira súlyos volt, hogy elvágta a torkát, míg a harmadik áldozatot hihetetlen kegyetlenséggel lefejezte.

Válságos állapotban szállították kórházba a terrortámadást követően, ahonnan később átszállították Párizsba, és vádat emeltek ellene terrorcselekménnyel kapcsolatos emberölés és hét emberölési kísérlet miatt - miután rátámadt a sekrestyés két barátjára és öt rendőrre is -, valamint terrorista bűnszövetkezetben való részvétel miatt.

"A kiszabott büntetésnek összhangban kell lennie a cselekedet brutalitásával" - magyarázta a bírókból álló különleges esküdtszék a legszigorúbb ítéletet, amelyet Salah Abdeslamra, a 2015. november 13-i párizsi merényletek egyedüli túlélőjére szabtak ki 2022 júniusában. A merénylet során 131 ember vesztette életét, ami különösen súlyos bűncselekménynek számít.

A bíróság hangsúlyozta a vádlott eltökéltségét, aki előre megtervezte, hogy Franciaországban követ el gyilkosságot, abban a "hitválságban szenvedő országban", hogy félelmet és pánikot okozzon. Az ítélet szerint az áldozatait lefejezéssel vagy a torkuk elvágásával kívánta "dehumanizálni".

"Nem lehet vitatni a gyilkossági szándékát" - hangsúlyozták a bírák, kiemelve, hogy Brahím Iszávi tette "nem egy ámokfutás volt".

Ez a támadás már a harmadik halálos késelés volt 2020 őszén Franciaországban. Az események sorozata a Charlie Hebdo című szatirikus lap szeptember 2-i lépésével indult, amikor is újra közzétették a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat. Ezen a napon kezdődött az a per, amely az 2015. január 7-én végrehajtott iszlamista merénylet körüli eseményeket tárgyalta – emelte ki a főügyész.

Négy nappal a nizzai támadás előtt egy, az al-Kaida terrorszervezethez közel álló média arra szólított fel, hogy vágják el "a franciák torkát templomaikban".

A korábban alkoholt és kábítószert fogyasztó tunéziai vádlott a nyomozás adatai szerint 2018 végén drámai módon megváltozott, és ezután kizárólag olyan szalafista kapcsolatokra épített, akik között többen már részt vettek tunéziai terrorcselekményekben.

A nyomozás során kiderült, hogy Brahím Iszávi szeptember 19-én egy hajón hagyta el Tunéziát, és a következő napon már Lampedusa szigetén érkezett meg az olasz partokhoz. A koronavírus-járvány miatt több mint két hétig karanténban tartották, mielőtt Bariba hajózták volna. Végül október 9-én szabadon engedték.

A helyi hatóságok azonosították a személyt, de nem minősítették veszélyesnek. Az olasz hatóságok kiutasították, ugyanakkor lehetőséget adtak arra, hogy szabadon távozzon a befogadóközpontból. A kiutasítási határozat alapján, illegális bevándorlóként, öt napon belül el kellett volna hagynia Olaszország területét.

Október 12. és 26. között Szicíliában tartózkodott, majd 27-én reggel Rómába érkezett, ahonnan aznap továbbindult a délkelet-franciaországi Nizzába.