Bár az eredeti elképzelések más jövőt festettek, a mátrai szén továbbra is szennyező hatással bír.

Az Orbán-kormány öt évvel ezelőtt bejelentette, hogy 2025-től megszünteti a környezetszennyező mátrai széntüzelést, azonban eddig még semmiféle konkrét lépést nem tettek ennek érdekében.

Pej Zsófia, az Energiaklub programvezetője egy friss tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány korábbi terveivel ellentétben a Mátrai Erőmű szénblokkjainak leállítása nem valósult meg az idén. A rendkívül környezetszennyező áramtermelés jelenleg is folyik, ami súlyosan érinti a környezetet. Érdemes megemlíteni, hogy a kormány 2020-21-es tervei a mátrai lignittüzelés 2025-ös leállítására vonatkoztak, azonban egy 2022-es határozat következtében ezt a céldátumot visszaállították 2029-re, hivatkozva az energiaválságra.

Ráadásul az ország utolsó széntüzelésű erőműve alig járul hozzá az éves villamosenergia termeléshez - szögezi le a szakember. A szénből származó hazai áram mennyisége a 2014-es, évi 6 ezer gigawattórához képest 2023-ban már alig haladta meg a 3 ezret. Miközben az eljárás légszennyezése a hazai átlag ötszörösére rúg, a villamosenergia-rendszerirányítók európai szövetségének felmérése szerint tavaly a hazai áramfelhasználás kevesebb mint 5 százaléka származott szénből.

A mátrai lignitblokkok gazdaságtalan és környezetszennyező működése már nem csupán a jövőbeli lehetőségek között szerepel, hanem egy sürgető társadalmi igény, amelynek megvalósítása elengedhetetlen. A végleges kivezetésük nemcsak kívánatos, hanem elérhető cél is, amely a közérdeket szolgálja.

- állítja a környezetvédelmi szervezet programvezetője. Hozzáteszi, hogy elengedhetetlen, hogy az új, jelentős ipari fogyasztók energiaigényük egy részét saját maguk termeljék meg.

A mátrai szénblokkok leállítása nem csupán egy alacsony hatásfokú, költséges és környezetszennyező energiaforrástól való megszabadulást jelentett volna, hanem egy új, fenntarthatóbb jövő felé tett lépést is. Ez a döntés lehetőséget teremtett volna a megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazására, valamint a környezeti hatások csökkentésére, ezáltal hozzájárulva a tisztább és zöldebb környezet kialakításához.

Az "Igazságos Átmenet" elnevezésű uniós alap 110 milliárd forintos forrásai révén Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint különböző okok miatt Baranya vármegye is komoly előrelépést tehet a fenntartható zöld gazdaság fejlődése érdekében.

A zöld átalakulás által legnagyobb mértékben érintett társadalmi csoportok támogatásának alapelvei, mint például az álláskeresési és átképzési támogatások, a költségek csökkentésére irányulnak. Azonban egy 2023-as határozat, amely a szénblokkok további működtetését erősíti meg, kétségbe vonja ennek a támogatásnak a célzott felhasználását. A 2023-24-es időszakban az Európai Bizottság megbízásából a Trinomics tanácsadó irányítása alatt, az Energiaklub, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, a Pécsi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem együttműködésével jelentős háttérmunkák folytak a források hatékony kihasználásának biztosítása érdekében. A kutatás során kiderült, hogy a szén- és lignitfűtésű háztartások száma és a jövedelmi helyzet alapján három vizsgált vármegyében 200 település minősült sérülékenynek, ami az érintett önkormányzatok negyedét jelenti. A szervezet javaslatcsomagot állított össze a szakminisztériumok számára, amely a sérülékeny háztartások fenntarthatóbb fűtés-gazdálkodását célozza meg. A javaslatok között szerepel egy ingyenes segítségnyújtó hálózat létrehozása, amely a pályázatírásban és az energetikában jártas szakemberek bevonásával segíti a rászorulókat. A legfontosabb cél a lakóépületek hőtechnikai jellemzőinek javítása, hiszen a tanúsítvány-alapú homlokzat- és lábazatszigetelés révén akár 30 százalékos energia-megtakarítás érhető el. Ezen kívül támogatják a közösségi fatárolók és a megújuló energiaforrásokra épülő fűtési közösségek létrehozását is. Mindezek megvalósítása azonban minőségi és hatékony társadalmi párbeszédet követel - hangsúlyozzák a szakértők. A Miskolci Egyetem közreműködésével a bányák utóhasznosításának lehetőségeit is felmérték. Azonban a bányabezárások elhalasztása miatt, a források felhasználhatósága szempontjából jelenleg nem várható jelentős előrelépés - figyelmeztet Pej Zsófia.

A Mátrai Erőmű körüli helyzet továbbra is feszültséget kelt, ugyanis bűncselekmény gyanúja merült fel az MVM-nél. Tóth Bertalan feljelentést tett, ami újabb fejleményeket hozhat a történetben.

A kormány fokozná a lignitalapú áramtermelést

Január elsejétől ismét Horváth Lászlót bízta meg az energiaügyi tárcavezető a villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős miniszteri biztosi feladatokkal. Horváth, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője, korábban már 2022-től 2024-ig töltötte be ezt a posztot. Fő feladata továbbra is az állami Mátrai Erőmű szénalapú termelésének növelése és a kapcsolódó tevékenységek irányítása marad. Jutalmazása változatlan, havi 520 ezer forint. Eközben Lantos Csaba megerősítette Riz Gábor kinevezését is, aki szintén a 2022-2024 közötti időszakra kapott megbízást a hazai lignittermelés növelésére, valamint a villamosenergia-ellátás biztonságának és a lakossági fűtés energiaellátásának biztosítására. Fontos megjegyezni, hogy míg korábban Riz Gábor is havi 520 ezer forint díjazásban részesült, mostantól ez a juttatás már nem illeti meg. Néhány nappal ezelőtt Nagy István agrárminiszter a bükkábrányi II. Klímabarát Szénipar és Fenntartható Energiaipar konferencián a lignit szerepét stratégiai vagyonnak nevezte. Lantos Csaba viszont egy év eleji interjúban megerősítette, hogy a tervezett gázerőmű átadása után megszüntetik a lignittüzelést. Czepek Gábor miniszterhelyettes a januári tudósításunkra reagálva hangsúlyozta, hogy a Mátrai Erőmű állami tulajdonba vétele kulcsfontosságú a magyar fogyasztók folyamatos energiaellátásának biztosításában, és aki ezt kritizálja, az a magyar energiaellátás biztonságát kérdőjelezi meg.

A globális felhasználás a csúcsra hágott.

Miközben 2024 szinte bizonyosan az eddigi legmelegebb évnek minősül, a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a világ szénfelhasználása tavaly minden idők legmagasabb szintjét érte el - emlékeztet Pej Zsófia. Bár a szénfelhasználás megszüntetése nélkül az éghajlati célokat nem lehet elérni, az elmúlt három évtized során a fűtőanyag felhasználása világszerte megkétszereződött. Az elmúlt negyed század során Kína 30 százalékkal többet használt fel, mint a világ többi országa együttvéve. Igaz, a megújulóenergia-hasznosítás immár fenyegeti a szén évszázados elsőségét.