Biden új impulzusokat ad a kínai kereskedelmi háborúnak.

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke, valamint Hszi Csin-ping, Kína vezetője 2021. november 15-én videós kapcsolatfelvétel keretében folytattak eszmecserét. A találkozót Mandel Ngan, az AFP fotósának objektívje örökítette meg.

Joe Biden, az Egyesült Államok távozó elnöke, szinte naponta új meglepetésekkel szolgál a világ számára, miközben már a Fehér Házban pakolászik. Két héttel ezelőtt sokkolta a globális közvéleményt, amikor kormánya úgy döntött, hogy felerősíti az orosz-ukrán konfliktust azzal, hogy engedélyezte az ukrán hadseregnek, hogy amerikai gyártású, nagy hatótávolságú rakétákat használjon oroszországi célok ellen. December 2-án pedig egy váratlan lépéssel elnöki kegyelemben részesítette fiát, Hunter Bident, noha korábban többször is határozottan állította, hogy nem fog ilyen döntést hozni. Ezen a napon azonban nem csupán ez a hír keltett feltűnést; egy másik, ugyancsak jelentős döntés is született, amelyről érdemes beszélni.

a Biden-kormányzat bejelentette, hogy újabb szigorításokat vezet be kínai chipgyártókkal szemben, ezzel elnöksége utolsó heteiben még eszkalálja az amerikai-kínai kereskedelmi háborút.

Azt a kereskedelmi háborút, ami Donald Trump hatalomra lépésével garantáltan még jobban fel fog pörögni. A kínai kormány természetesen rögtön a saját szankcióival válaszolt. És miközben Biden utolsó lépéseivel még kilő pár kereskedelmi rakétát Kínára, Pekingben már Trump össztüzére készülnek.

Az Egyesült Államok szövetségi kormányának kereskedelmi minisztériuma december 2-án, hétfőn bejelentette, hogy új kereskedelmi korlátozásokat vezet be a félvezetők gyártásához szükséges technológiák és szoftverek exportjára. Ezek az eszközök kulcsszerepet játszanak a fejlett elektronikai készülékek előállításában, valamint a mesterséges intelligencia chipek fejlesztésében. A bejelentés értelmében 24 gyártási technológia és 3 szoftver nem értékesíthető ezentúl kínai cégeknek. Ezen kívül 140 kínai vállalat felkerült az Egyesült Államok kereskedelmi fekete listájára, ami azt jelenti, hogy az amerikai cégek csak különleges állami engedéllyel folytathatnak üzleti tevékenységet ezekkel a cégekkel.

A Biden-kormányzat szigorító intézkedéseinek fő célja, hogy Kínát megakadályozza, vagy legalábbis komoly nehézségek elé állítsa a katonai célokra szánt technológiai fejlesztések végrehajtásában.

Az amerikai kormány aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Kína a saját chipgyártó és fejlesztő kapacitásait fejleszti, valamint egy olyan ökoszisztémát alakít ki, amelynek részeként mesterséges intelligenciát integráló technológiákat alkalmaz. Ezeket a fejlesztéseket potenciálisan a hadsereg modernizálására fordíthatják, ami az Egyesült Államok szerint komoly fenyegetést jelenthet a nemzeti biztonságra és a geopolitikai érdekeikre.

A chipháború hatásai egyre nyilvánvalóbbá válnak, és komoly korlátokat szabnak Kína technológiai fejlődésének. A Bloomberg legutóbbi jelentése szerint a kínai IT-óriás, a Huawei, immár hétéves régi chipgyártási technológiákat alkalmaz a legújabb processzorainak kifejlesztéséhez, mivel nem fér hozzá a modern nyugati technológiákhoz. Ez a helyzet azt is jelenti, hogy az amerikai Nvidia és a holland ASML, akikre az amerikai szankciók szintén vonatkoznak, elveszítik a potenciális, fejlődő és vásárlóerejű kínai piacot. Ennek ellenére a cégek eddig nem különösebben panaszkodtak a kialakult helyzet miatt.

A technológiai függőség nem csupán egyirányú jelenség, és ezt a kínai kormány is jól felismeri. Ennek tudatában mindössze egy nappal az amerikai korlátozások bevezetése után, saját intézkedéseiket is nyilvánosságra hozták.

A kínai kormány december 3-án, kedden bejelentette, hogy megtiltja a gallium, germánium, antimon és más, "kettős felhasználású" ritka földfémek és anyagok exportját, amelyek nélkülözhetetlenek a félvezetők előállításához és a katonai fejlesztésekhez, beleértve a lőszergyártást is. A pekingi hatóságok a nemzetbiztonság védelmére hivatkoznak, ám a kereskedelmi minisztérium közleménye arra figyelmeztet, hogy az amerikai kormány volt az, aki tudatosan kiszélesítette a nemzetbiztonság fogalmát, és a kereskedelmet fegyverként használja. Más szóval, Kína álláspontja szerint az Egyesült Államok indította el a konfliktust, míg ők csupán válaszlépéseket tesznek.

Joe Biden kormánya a Trump által megkezdett Kína-ellenes kereskedelmi politikát tovább vitte, azonban ezt a kereskedelmi minisztérium "lézerfókusszal" közelítette meg. A hangsúly olyan kulcsfontosságú szektorokra helyeződött, amelyeket a saját biztonsági és gazdasági érdekeik védelme érdekében kiemelten fontosnak tartanak. Ilyenek például a félvezetőgyártás, az informatikai szektor, a mesterséges intelligencia fejlesztése, valamint az elektromos járművek és napelemek piaca.

Donald Trump úgy tűnik, nem a precíziós lézercélzásra, hanem inkább a sörétes puska módszerére vált, amikor Kínát célba veszi. Kampányígéretei között szerepel, hogy minden egyes kínai termékre 60 százalékos védővámot vezetne be. A kínai kormány már most felkészül arra, hogy január végétől ezzel a kihívással kell szembenézniük, és a hivatalos nyilatkozatok alapján nem aggódnak túlságosan a sörétes puskák miatt. A kínai kereskedelmi minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes minisztere múlt pénteken kijelentette, hogy "képessé váltak ellenállni a külső sokkoknak", utalva ezzel Trump várható vámintézkedéseire.

A CNN-nek nyilatkozó szakértők szerint pedig Kína tényleg felkészültebb lehet a második Trump-kormányzat kereskedelmi harcaira, mint az első idején volt. Részben például azért, mert kevésbé függ az amerikai piactól. Általánosságban Kína kevesebb terméket exportál az Egyesült Államokba, mint pár évvel ezelőtt, az elmúlt évben 20 százalékkal esett vissza a kereskedelem, amelynek hatására már nem is Kína az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnere. A kínai kereskedelem 30 százalékát bonyolítja a leggazdagabb G7 országokkal, 2000-ben ez az arány még 48 százalék volt.

A kínaiak emellett már ismerik Trump stílusát, módszereit, és az elmúlt évek kereskedelmi csörtéi után már azt is tudják, mi működik, és mi nem. Bár most a Biden-kormányzattal szemben Kína beszállt az adok-kapokba, Liza Tobin, a Special Competitive Studies Project nevű amerikai agytröszt szakértője szerint a jövőben inkább arra lehet számítani, hogy a kínai kormány egy-egy amerikai vagy nyugati cégek helyez nyomás alá, ezzel próbálva zsarolni az amerikai kormányt. Erre példa, hogy szeptemberben a kínai kormány vizsgálatot indított a Tommy Hilfiger és Calvin Klein márkák anyacégénél, a PVH Corpnál, miután a cég az ujgurok elleni emberi jogi sérelmekre hivatkozva bejelentette, nem vásárol többet gyapotot Kína ujgurok lakta Hszincsiang régiójából. De a kínai hatóságok több amerikai tulajdonú tanácsadó cég sanghaji irodájában is razziáztak tavaly, előrevetítve, hogy mi várható.

Kína emellett azon is dolgozhat, hogy bizonyos iparágakban engedményeket kínáljon az Egyesült Államoknak. Ezzel lehetőséget biztosíthat amerikai cégek számára, hogy nagyobb részesedést nyerjenek a kínai piacon, miközben a kínai kormány olyan befektetéseket irányíthat, amelyek a USA számára kedvező, baráti országokban valósulnak meg. Az is elképzelhető, hogy az amerikai protekcionista intézkedések végső soron Kína érdekeit szolgálják, amennyiben az Egyesült Államok kereskedelmi partnerei is úgy érzik, hogy Kína nyitottabb, kevésbé követelőző és agresszívabb partner, mint az Egyesült Államok.