Az önkormányzat elnézést kért a férfitól, akit eredetileg gondnoknak szántak, miután a helyzet félreértéshez vezetett.

Lőrincz Zoltánt azért akarták gondnokság alá helyezni, mert túl sok kérdést tett fel a szabolcsi Ramocsaháza jegyzőjének. A férfi évekkel ezelőtt fiktív lakosok létezésére hívta fel a Magy és Ramocsaháza közös hivatalának figyelmét, ami nem nyerte el a helyi hatóságok tetszését. A jegyző és a polgármester nem nézték jó szemmel az érdeklődést, így a jegyző megpróbálta elmebeteggé nyilváníttatni a jogi egyetem hallgatóját. Az elmeorvosi vizsgálatok során azonban kiderült, hogy Zoltán mentálisan teljesen ép, csupán rendkívül erős igazságérzettel bír, és bátran érvényesítette állampolgári jogait.
A cikk szerint Kovács-Szilvási Ágota Andrea, a jegyző, zaklatásként élte meg, hogy írásban összesen tíz közérdekű adatkérésre kellett reagálnia. Végül egy névtelen levélre hivatkozva értesítette a gyámhivatalt és a rendőrséget, kijelentve, hogy a férfi szerinte cselekvőképtelen elmebeteg. "Azért feltételeztem, hogy a felperes perlekedési tébolyban szenved, és így szükséges lehet a gondnokság alá helyezése, mert rengeteg ilyen kérelmet nyújtott be, és számos eljárást kezdeményezett. Az állandóan érkező kérései alapján merült fel bennem, hogy a felperes gondnokság alá helyezése indokolt lehet" - nyilatkozta a bíróság előtt Kovács-Szilvási Ágota Andrea.
Lőrincz végül bíróságra vitte az önkormányzat döntését, amely a gondnokság alá helyezését kezdeményezte. A per során győzelmet aratott, azonban az első és másodfokú ítélet sem kötelezte a hivatalt arra, hogy bocsánatot kérjen tőle.
A Kúria döntésére végül novemberig kellett várni. "A Kúria jogegységi határozata arra fókuszált, hogy vajon lehetséges-e bocsánatkérés, illetve kötelezhető-e egy jogi személy ennek megtételére. Az ügy bonyolult volt, és a jogegységi döntés kidolgozása időigényes folyamatot igényelt. Amint elkészült, az ügy újraindult. A Kúria ítélete szerint a ramocsaházi közös önkormányzat jogi személyként kötelezett arra, hogy bocsánatot kérjen Lőrincz Zoltántól a jogsértésért, amit elkövettek. Tehát nemcsak anyagi kártérítést kell fizetniük, hanem írásban is el kell ismerniük a jogsértésüket" - nyilatkozta Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.
Lőrincz Zoltán négy év elteltével végre levélben kapott bocsánatot a közös önkormányzattól. A pár soros dokumentum részletei a Szabad Európa cikkében olvashatók.