A dohányzás kérdése mindig is kiemelt téma volt a közegészségügyben, hiszen nem csupán a dohányosokra, hanem a környezetükre is jelentős hatással bír. A leszokás lehetősége sokak számára vonzó, de nem mindig könnyű feladat. A nikotinfüggőség mellett számo
Dohányzás ábrázolása egyedi stílusban. Kép forrása: Kiss Annamarie, KA Hajdú-Bihari Napló.
A cigaretta fő hatóanyaga a nikotin, ami egy igencsak erős függőséget okozó anyag. Amikor valaki elszív egy cigit, a nikotin a tüdőn keresztül gyorsan bekerül a véráramba, ahonnan pedig az agyba jut, ott pedig olyan vegyületek termelését serkenti mint a dopamin, ami az örömérzetért és megnyugvásért felelős hormon. Az érzés amit a dohányzás okoz, viszonylag rövid ideig tart, viszont a szervezet gyorsan hozzászokik és egyre jobban igényelni fogja azt ugyan azon hatás eléréséhez, ha pedig nem kapja meg, akkor bizonyos tünetek jelentkezhetnek.
A függőség két alapvető komponensből tevődik össze. Az egyik ezek közül a fizikai függőség, amely akkor alakul ki, amikor a nikotin rendszeres fogyasztása következtében az agyunk hozzászokik a nikotin jelenlétéhez. Amikor viszont hirtelen megvonjuk tőle, különféle elvonási tünetek léphetnek fel, mint például fokozott ingerlékenység, szorongás, fejfájás és a figyelemzavarok.
A pszichológiai függőség olyan mélyen gyökerezik, hogy a dohányzás szokássá válik, és bizonyos szituációkban - mint például egy kávé mellett, stresszes időszakokban vagy társasági összejöveteleken - szinte automatikusan nyúlunk a cigaretta után. A nikotinról való leszokás valóban komoly kihívás, de nem lehetetlen feladat. Számos módszer áll rendelkezésre a nikotinfüggőség kezelésére. Ilyenek például a nikotin-helyettesítő terápiák, mint a nikotintapaszok vagy rágógumik, valamint gyógyszeres kezelések, amelyek a nikotinéhséget és az elvonási tüneteket csökkentik. Emellett a pszichológiai támogatás és terápia is nagy segítséget nyújthat a pszichológiai függőség leküzdésében.
A dohányzás hosszú távon számos súlyos egészségügyi kockázatot rejt magában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente több mint 8 millió ember életét követeli a cigarettázás, beleértve a passzív dohányzás következtében szenvedőket is. A tüdőrák kockázata drámaian megnövekszik, és a dohányzás hozzájárulhat krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) és tüdőtágulás kialakulásához is. Ezen kívül a szív- és érrendszeri betegségek, mint például a szívroham, stroke és a magas vérnyomás kockázata is fokozódik, miközben az immunrendszer hatékonysága is csökken. Az egészségügyi következmények széles spektrumot ölelnek fel, ami a dohányzás elhagyásának sürgető szükségességét hangsúlyozza.
"Hogy melyik személy esetében a COPD, a tüdőrák, vagy a szív és érrendszeri betegségek, az infarktus, vagy a stroke jelentkezik először, az egyéni eltérésektől, egyéni érzékenységtől függ, de lehet azt mondani, hogy ezek a dohányzás következtében kéz a kézben járnak. Hiszen egy dohányos esetében ha kialakul mondjuk az úgynevezett COPD, vagy tüdődaganat, akkor onnan már csak idő kérdése, hogy mikor jelentkezik a szív és érrendszeri betegség is. Ezért fontos tehát az orvos, egészségügyi dolgozó esetében, hogy felhívja a dohányos figyelmét arra, hogy mindenképp fel kell függesztenie a cigarettázást, hiszen semmiféle más gyógyszerrel nem lehet azt pótolni, hogy abbahagyja azt az illető"- mondta a tüdőgyógyász a boon.hu-nak.
