Cunami, tornádók, szárazság – ezek a természeti jelenségek várhatnak ránk a következő öt évtizedben, ha nem teszünk sürgős lépéseket a jövőnk védelme érdekében. A Coloré figyelmeztet arra, hogy cselekednünk kell most, hogy elkerüljük a katasztrofális köve
Olyan érzés, mintha egy valóra vált film forgatásának szemtanúi lennénk. A képernyőn megjelenő pusztító szárazság vagy a félelmetes tornádók képei éppúgy rávilágítanak az emberi sorsok tragédiáira, mint a legmegrázóbb drámák. A természeti katasztrófák nem csupán látványos események, hanem az emberiség lelkén ejtett mély sebek, amelyek újra és újra felidézik a sebezhetőségünket.
Az éghajlatváltozás már nem csupán a jövő félelmetes víziója, hanem a mindennapjaink szerves részévé vált. Hőhullámok, aszályok, özönvízszerű esőzések, pusztító tűzvészek és tornádók – mindezek most már a valóságunk részét képezik. Sőt, olyan területeken is megjelennek áradások és árapály-jelenségek, ahol korábban ez elképzelhetetlen volt. Ha nem teszünk sürgős lépéseket az elkövetkező évtizedek során, ezek a jelenségek még drámaibb formákat ölthetnek, és a következmények elkerülhetetlenné válnak.
A tudományos közösség már hosszú ideje figyelmeztet arra, hogy a globális hőmérséklet emelkedése nem csupán a jégtakarók olvadásához vezet, hanem az egész bolygó klimatikus egyensúlyának megbomlását is magával hozza. Az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) legutóbbi jelentése hangsúlyozza, hogy ha nem tudjuk 1,5 °C-ra korlátozni a globális felmelegedést, akkor olyan szélsőséges időjárási jelenségek válhatnak mindennapossá, amelyek jelenleg még "extrém" kategóriába tartoznak.
A következő 50 évben már nem az lesz a kérdés, hogy történik-e éghajlati katasztrófa, hanem az, hogy hol, mikor és milyen gyakran. A csapadékos régiókban özönvízszerű esőzések várhatók, míg más térségek - különösen Afrika, Dél-Európa és Dél-Ázsia - súlyos vízhiánnyal, többéves szárazsággal kell szembenézzenek. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdaság is átalakul: termőterületek válnak használhatatlanná, a globális élelmiszer-ellátás pedig kiszolgáltatottabb lesz, mint valaha.
Mi a helyzet a természeti katasztrófák világával? A globális felmelegedés következtében a tengerek hőmérséklete emelkedik, ami számos extrém időjárási jelenség, például viharok és cunamik fokozódásához vezethet. Itt nem csupán a földrengések játszanak szerepet, hanem a víz hőmérsékletének növekedése és a tengerszint emelkedése is. A trópusi ciklonok egyre rombolóbbá válhatnak, míg a tornádók olyan területekre is elérhetnek, ahol korábban nem tapasztalták őket, mint például Közép-Európa.
Sokan még mindig azt hiszik, hogy a klímaváltozás olyan hatalmas kihívás, amelyet egyénileg nem tudunk befolyásolni. Ez a gondolkodásmód azonban rendkívül káros lehet. A változás mindig a tudatos választásokkal veszi kezdetét – legyen szó arról, hogy milyen energiaforrást választunk, mit vásárolunk, hogyan közlekedünk, vagy mennyi ételt hagyunk veszni. Minden apró lépés számít, és a mi kezünkben van a jövőnk alakítása.
A kormányzati szinten hozott döntések - mint például a fosszilis energiahordozók kivezetése, a természetes ökoszisztémák védelme vagy a szén-dioxid-kibocsátás szabályozása - elengedhetetlenek, de ezekhez társulnia kell a társadalmi nyomásnak és egyéni felelősségvállalásnak is.
A következő öt évtized sorsfordító pillanatokkal teli. Még van lehetőségünk cselekedni, de az idő vészesen fogy. Rajtunk múlik a választás: képesek leszünk harmóniában élni a természet törvényeivel, vagy továbbra is figyelmen kívül hagyjuk a figyelmeztetéseket, míg egy pusztító cunami vagy egy újabb, extrém forró nyár nem söpör el minket.
