A hazai állattartók tapasztalatai éles ellentétben állnak Nagy Márton kijelentéseivel.

"Az exportpiacaink gyakorlatilag bezárultak. A hazai sertésszektor teljes összeomlása fenyegetett volna, ha nem lennének a nemzetközi hátterű nagy vágóhidak." Ezt mondta Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke, elismerve a hazai nagy feldolgozók szerepét a válság kezelésében. A ragadós száj- és körömfájás vírussal sújtott Magyarországon ugyanis az állategészségügyi korlátozások miatt lehetetlenné vált, hogy az EU-n kívüli országokba tejet vagy sertéshúst szállítsanak.

A nemzetközi kereskedelmi láncolatban mozgó feldolgozók viszont átalakították az exportjukat, ami mentőövet jelentett a sertéstartóknak. Fontos volt a kínai vevők európai megjelenése is a piacon, hogy ne torlódjanak fel eladatlan készletek a járvány idején. Érdemben még a felvásárlási árakat sem csökkentették a nagy hazai vágóhidak, mert az amerikai-kínai vámháború következtében megélénkült az európai piac. A két hónappal ezelőtti 560 forintról emelkedett az élősertés felvásárlási ára, amivel jövedelmezővé válhat a sertéstartás.

Miután ugyanis az idei első négyhavi 17 százalékos növekedés után drámaian csökkent az Egyesült Államok Kínába irányuló húsexportja, megugrott az uniós sertés iránti kereslet. Ez a járvány elmúltával itthon is érezhetővé vált. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint az uniós sertéspiac szempontjából meghatározó vállalatok és vágóhidak sertésárai máris átlagosan 2,7 százalékkal voltak magasabbak 2025 23. hetében az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A meghatározó németországi feldolgozók például hasított súlyban kilónként átszámítva 754-842 forintért vásárolták a hízókat.

A kilátásokkal kapcsolatban a MOSZ elnöke aggasztónak tartja, hogy az idei aszályos betakarítás megkezdésével "a takarmányárak érdemi csökkenésének reménye mintha eltűnne". Ezzel arra utal, hogy a vártnál alacsonyabb termésmennyiségre számíthatunk, különösen a kukoricát illetően, amennyiben az aszály továbbra is fennmarad.

Az elnök szerint ráadásul a sertésnél a baromfiszektor helyzete kevésbé kedvező. "Nemcsak árrésstop van, a Nemzetgazdasági Minisztérium egyéb intézkedésekkel is ellentart a kereskedelem áremelési szándékainak" - magyarázza Koncz Máté, miért nem emelhetnek árat a kereskedők. A megnövekedett költségeiket így jobb híján tovább hárítják a húsfeldolgozókra, ők pedig a termelőkre: az állattartókra, aki viszont nem tudnak mit tenni.

A baromfiszektorban komoly veszteségeket okoznak az állattartóknak a kormányzati intézkedések. Ezért, amíg az EU-s árcentrumot jelentő Lengyelországban 560-580 forintnak megfelelő az élő brojlercsirke ára, itthon ez mindössze 440 forint/kilogramm. A vágópulyka hazai ára kilónként alig 650-670 forint, míg Lengyelországban átszámítva 900 forint.

"Piaci alapon a magyar ár is a lengyelországi közelébe emelkedne, ha az állam nem avatkozna be a folyamatokba" - állítja a MOSZ elnöke, aki szerint az állattartók vesztesége a hazai árletörő intézkedések következménye. "Hogyan lehet húzóágazat az élelmiszergazdaság, ha az infláció letörésének költségeit a termelővel fizettetik meg?" - teszi fel a költői kérdést a szakember, aki Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert idézi: "Leszorítjuk az élelmiszerinflációt". Ezt azonban úgy oldja meg a miniszter, hogy ennek költségét ráterheli a termelőkre, és nem hajlandó elismerni.

A sertéspiac helyzete mindennek ellenére, a globális trendeknek megfelelően, várhatóan felfelé ível az elkövetkező időszakban. Ezt Koncz Máté is megerősíti, hiszen a vágóhidak többsége a szerződésekben az európai tőzsdei árhoz köti a felvásárlási árat. Azonban, amikor a feldolgozók ezt az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében szervezett ágazati konzultáción jelezték, a MOSZ információi szerint a magyar gazdaság stabilitásáért felelős miniszter arra ösztönözte a piaci szereplőket, hogy "akkor lépjenek ki a szerződésből".