Elegem lett az érintőképernyőkből, ideje visszahozni a nyomógombokat!
A letisztult, minimalista dizájnok alkotói úgy gondolták, hogy a felhasználó frusztráció nélkül fog boldogulni akár egyetlen gombbal is, amit hosszan vagy röviden kell megnyomni, esetleg tekergetni a különböző funkciókért. Miközben a valóság az volt, hogy az érintőképernyőtől fizikai visszajelzést nem kapó, esetleg remegő kezű felhasználó bosszankodhatott, hogy nem az történik, amit akar. Az ilyen felhasználók most örülhetnek - nem áldozott le a fizikai gomboknak, visszatérnek!
Az Apple legújabb iPhone 16 modelljéhez két friss gombot adtak hozzá, amelyek új dimenziót nyújtanak a felhasználói élményben. Ezzel párhuzamosan az autók kezelőfelületein is egyre inkább megfigyelhető a gombok és tárcsák újbóli megjelenése, ami a klasszikus irányítási módok iránti vágyat tükrözi.
A Wall Street Journal a jelenséget "visszagombosítás" néven emlegeti, és a téma szakértőjét, Rachel Plotnicket, az Indianai Egyetem film- és médiatanulmányok segédprofesszorát kereste meg. Ő alaposan be tudja mutatni, miként viszonyulnak az emberek a gombokhoz, valamint hogyan formálja a technológia a hétköznapi életünket.
Fő alkotása, a 2018-ban napvilágot látott "Bekapcsológomb: a nyomkodás öröme, pánikja és politikája" (angolul: "A History of Pleasure, Panic, and the Politics of Pushing") egy rendkívül izgalmas és mélyreható mű, amely a modern technológiai interakciók komplex világát tárja fel.
Plotnick hirtelen nagyon kelendő lett, cégek kilincselnek nála, hogy segítsen visszahozni termékeikbe a fizikai vezérlést.
"Mi motiválta, hogy egy ilyen különleges témát választott könyvéhez?" – kérdezte a segédprofesszort a spectrum.ieee.org technológiai portál. Plotnick elmesélte, hogy 2009 táján a gomb halála egy igazán divatos téma volt a médiában. Ez a jelenség nem sokkal az első generációs iPhone debütálása után kezdett el teret hódítani. Sokan már ekkor arról spekuláltak, hogy a fizikai gombok lassan eltűnnek a technológiai világunkból.
A szórakoztatóipar új dimenzióba lépett az Xbox játékkonzol mozgásérzékelős Kinect interfészének megjelenésével. Emlékezzünk csak vissza, hiszen nem is olyan régen, a sci-fi világában Steven Spielberg Kisebbségi jelentésében már láthattuk ennek a technológiának a lenyűgöző előfutárát. A filmben Tom Cruise ügyesen manipulálta a levegőben lebegő virtuális képernyőablakokat, ami akkoriban igazi forradalomnak számított a digitális élmények terén.
Plontnick elgondolkodott azon, hogyan történhet meg, hogy egy interfész egyszer csak eltűnik a látómezőből. Ekkor kezdődött el számára az a kutatás, amelyben az emberi történelem és a nyomógombok különös kapcsolatát próbálta feltárni. Ráébredt, hogy már egy évszázaddal ezelőtt is, dédszüleink hasonló félelmekkel és álmokkal küzdöttek a gombokkal kapcsolatban: ki az, aki jogosult a gomb megnyomására? A gomb megnyomása nem csupán egy cselekedet; örömöt és izgalmat hordoz magában.
Plotnick megállapítása szerint valóban kitört egy érintőképernyő-őrület, amely szinte mindent elért. Az autók, hűtők, liftek és bankautomaták is érintőképernyőssé váltak, azonban idővel az emberek kezdték elveszíteni az érdeklődésüket.
Azért, mert vágynak a fizikai érzékelésre.
A nyomógombok egyik előnye, hogy használat közben nem szükséges a szemünket rájuk fókuszálni; elegendő, ha a kezeinkkel tapintjuk őket, így könnyedén tudunk váltani anélkül, hogy a figyelmünket teljes mértékben elvonják. Ráadásul a tapintásuk révén sokkal jobb visszajelzést kapunk, ami segít a precízebb irányításban.
A videojátékok felhasználói például sok gombot nyomkodnak előszeretettel a távirányítón, a DJ-k és digitális zenészek is gombok és kallantyúk tömegével veszik körül magukat.
"A kocsim vezetése közben az érintőképernyős technológia komoly kockázatokat rejthet" - magyarázza a szakértő. Hozzáteszi, hogy nem arról van szó, hogy a gombok vagy a képernyők valamelyike jobb lenne a másiknál; valójában ezeknek a rendszereknek egymást kellene kiegészíteniük, vagy egyidejűleg kellene működniük. A gombok például nem nyújtanak túl sok funkcionális lehetőséget, ám éppen e korlátaik miatt bizonyos szituációkban megerősíthetik a vezető biztonságérzetét.
Plotnick rámutatott, hogy a nagy érintőképernyős eszközök világában a vakok és gyengénlátók mintha háttérbe szorultak volna. "Ironikus, hogy érintőképernyőnek nevezzük, miközben a vezérlésünk legfőbb érzékszerve a látás" - tette hozzá. Az utóbbi években a hangalapú asszisztensek, mint Siri, Alexa és Hey Google, új lehetőségeket kínáltak, lehetővé téve, hogy a felhasználók ne csupán a képernyő érintésével irányítsák az eszközöket. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ezek az asszisztensek időnként meglehetősen megbízhatatlanok, különösen akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk, mint például vezetés közben, vagy ha éppen nincs internetkapcsolatunk.
A technológiai fejlődés szakértője rámutatott, hogy a különböző innovációk idővel paradigmaváltásokat idéznek elő, ám gyakran régi ötletek újraértelmezéséről van szó. "Vegyük például az 1800-as éveket, amikor az emberek táviratokat küldtek egymásnak, jóslatokkal a jövőről: arról beszéltek, hogy egy bonyolult gombokkal teli műszerfal révén fogunk kommunikálni és vásárolni. Nos, valójában a mobiltelefonjaink ezt a víziót valósítják meg. Jelenleg is a műszerfalas megközelítés dominál, ami azt jelenti, hogy minden egyes szituációhoz a megfelelő interfészt választjuk ki" - fejtette ki a szakértő.
Rachel Plotnickot arról is faggatták, hogy miért fordulnak hozzá a nagyvállalatok, és mit szeretnének megtudni tőle. Véleménye szerint az nagy cégeket a technológiák és tárgyak története foglalkoztatja, kíváncsiak arra, hogyan használtuk az eszközöket a múltban, és hogy mindez milyen fontos üzenetet hordoz a jelen számára.
"Számos izgalmas beszélgetésem zajlott olyan gyártókkal, akik nyomógombos vezérlőegységeket készítenek, például CT- vagy röntgengépekhez. Különösen az érdekelte őket, hogy egy adott szituációban milyen módon lehet a legsimábban megnyomni a gombot, hogy ezzel időt spóroljanak meg és megkönnyítsék a betegek helyzetét" - emlékezett vissza.
Egy másik példa a defibrillátor. Elég egyszerű használni, de ha valaki szívrohamot kap és a járókelőknek kell segítenie, akkor sokan félnek megnyomni a gombot. "Érdekes beszélgetést folytattunk arról, hogyan lehet elérni, hogy az illetőt nem zavarja, hogy meg kell nyomnia a gombot" - mondta.
A kutató véleménye szerint, noha sokan a technológiai fejlődést egyértelmű előrelépésként értékelik, vannak olyan területek, ahol a múlt megoldásai egyszerűbbek és hatékonyabbak voltak. Ugyanakkor akadnak olyan aspektusok is, amelyek sokkal bonyolultabbá váltak az idők során.
"Az új technológiák világában gyakran hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindent a nulláról kell újraalkotnunk. Valójában azonban a mai innovációk mögött álló gondolatok már régóta létezhettek, csupán nem figyeltünk rájuk. A múlt tanulságai rengeteget segíthetnek az előrehaladásban" - emelte ki.
