A parlamentben jóváhagyták az ombudsman és helyettesei 2023-as munkájáról készült beszámolót.
Pénteken a képviselők határozathozatalokkal indították utolsó ülésnapjukat az Országgyűlésben. Az ülés során zöld lábat kapott a 2025-ös költségvetési tervezet, továbbá a Ház fontos döntéseket hozott a polgári repülés szabályozásáról és a klímavédelmi intézkedésekről is.
Jakab István elnök bejelentette, hogy december 31-én hatályát veszti Mayer Gábor megbízatása, aki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára volt. Ezt követően Sulyok László köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára január 1-től Czunyiné Bertalan Juditot nevezi ki a közigazgatási tárca új államtitkárának.
A polgári repülést érintő egyezmény módosítását fogadta el a Ház
Az Országgyűlés 177 támogatással elfogadta a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban 1944. december 7-én aláírt egyezmény annex 1. és annex 2. módosításainak kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.
A jogszabály a legfrissebb nemzetközi polgári légügyi szervezet által kidolgozott szabványokat tartalmazza, melyeknek Magyarországnak is meg kell felelnie a jogi keretei harmonizálása érdekében.
Tovább szigorodik a hűtéstechnikában használt, a környezetre és a klímára nagy veszélyt jelentő anyagok kereskedelme és felhasználása
Az Országgyűlés 152 igennel és 26 tartózkodás mellett elfogadta a klímagázokról szóló törvényt.
A jogszabály célja, hogy összhangba hozza a helyi jogot az Európai Unió jogi kereteivel. Ennek hátterében áll, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázok és az ózonréteget károsító anyagok szabályozását érintően a közösségi normák felülvizsgálatát követően, 2024. március 11-én életbe léptek az F-gáz és ORLA rendeletek.
A jogszabály úgy biztosítja a rendeleteknek való megfelelést, hogy szigorú regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettséget hárít azokra, akik klímagázokhoz kapcsolódó tevékenységeket végeznek.
A jogszabály garantálja azt az elengedhetetlen alapot, amely meghatározza, hogy klímagázokkal összefüggő tevékenységeket kizárólag olyan szakemberek és vállalkozások végezhetnek, akik megfelelő képesítéssel rendelkeznek.
A klímagázokkal foglalkozó vállalkozások és az ezekkel üzemeltetett alkalmazások üzemeltetői számára szigorú adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek állnak fenn. Ugyanakkor a jogszabály célja, hogy a lakosságra a lehető legminimálisabb adminisztratív teher háruljon. Ennek érdekében az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek több esetben is a klímagázok meghatározott mennyiségére vonatkoznak.
A törvény részletesen szabályozza a klímavédelemért felelős hatóság működését, valamint a határozatai ellen benyújtható jogorvoslati lehetőségeket.
A helyhez kötött létesítmények és a légijármű-üzembentartók esetében szigorúbb követelmények lépnek életbe. Ez utóbbiaknak nemcsak a szén-dioxid kibocsátását, hanem más gázok nyomon követését és jelentését is el kell végezniük. Ezen kívül a települési hulladékégetők is új szereplőkké válnak a kibocsátás-kereskedelmi rendszerben, ami azt jelenti, hogy bejelentési kötelezettséggel fognak rendelkezni.
Az Országgyűlés megszavazta a 2025-ös évi költségvetési tervezetet.
Magyarország parlamentje megszavazta a 2025-ös költségvetést, amelyet 125 támogató és 56 ellenző vokssal fogadtak el.
A jogszabály négyoldalas bevezetője az új gazdaságpolitikai keret költségvetéseként említi a 2025-ös büdzsét. A következő évben ugyanis "végre érezhetően közel kerülhetünk" az orosz-ukrán konfliktus lezárásához, ami lehetőséget teremt arra, hogy a 2025-ös költségvetésben jelentős forrásokat allokáljanak a gazdaság fejlesztésére, a bérek növelésére, az otthonteremtési programokra és a családok támogatására.
Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács vezetője bejelentette, hogy a testület jóváhagyta a következő évi költségvetési törvényjavaslatra vonatkozó hozzájárulását.
A tanács tájékoztatása szerint a kiadási előirányzatok növekedését olyan intézmények feladatainak bővülése indokolja, amelyekhez átcsoportosítások és kiadások csökkentése révén teremtettek fedezetet. A többletkiadásokat – mint például a bányajáradék esetében bekövetkező jogszabályváltozás okozta forráshiányt – a módosítások során a vagyonértékesítésből származó jelentős bevételekből fogják fedezni. Emellett hangsúlyozta, hogy a tanács véleménye szerint elengedhetetlen az állami ingatlanracionalizálási intézkedések időben történő végrehajtása, továbbá az is, hogy az ingatlanok iránt megfelelő kereslet mutatkozzon.
A tanács ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági növekedés, a bevételek, különösen az uniós források teljesítése terén komoly kockázatok állnak fenn. Az előzőleg már megfogalmazott aggályok továbbra is érvényesek, hiszen a gazdasági helyzet és a költségvetési törvényjavaslat nem mutat olyan pozitív elmozdulást, amely a feszültségek enyhülését jelezné.
Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy az év végével jelentős változások várhatóak a kormányzati munka struktúrájában, és ezzel párhuzamosan búcsút int a miniszteri pozíciójának. "Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy a magyar demokrácia középpontjában, a Parlament falai között képviselőként, államtitkárként, majd miniszterként tevékenykedhettem" – nyilatkozta. Hozzátette, hogy az elmúlt tíz év során számos olyan eredmény született, amelyek akár a magyar parlamentáris demokrácia történetének nagy előfutáraihoz is illeszkedhetnek.
Elmondta, a 2025-ös költségvetés a 12., amelyet 2013 óta kollégáival elkészítettek, ezért megköszönte nekik a munkát. Megköszönte a Fidesz-KDNP-frakcióknak a támogatást, míg az ellenzékiek felé megértéssel fordult, mondván bármilyen jó költségvetést is készítettek elő, számíthattak tiltakozásukra.
Felidézte a korábbi hivatali elődei bölcsességeit: Kupa Mihály megfogalmazása szerint a pénzügyminiszterek olyanok, mint a fogyóeszközök, míg Lónyay Menyhért arra figyelmeztetett, hogy az embernek mélyen kell szeretnie a hazáját, és alig szabad önmagát előtérbe helyeznie ahhoz, hogy elvállalja ezt a nemes, ámde megpróbáltatásokkal teli feladatot.
Egyedivé téve a szöveget, az alábbiakat mondhatnám: "Ahogyan Arany János is kifejezte, 'a lantot nem hagyom el, csupán új hangszert választok.' Jövőbeli tevékenységeimmel továbbra is Magyarország jólétét és fejlődését kívánom támogatni."
A miniszter beszédét a kormánypárti képviselők lelkes tapsviharral, felállva ünnepelték.
Az Országgyűlés pénteki ülésén jelentős döntéseket hoztak, többek között véglegesen megszüntették a Pénzügyminisztériumot, amely most a Nemzetgazdasági Minisztériumba olvad. Ezen kívül a képviselők zöld utat adtak egy törvénymódosításnak, amely a Paksi Atomerőmű kapacitásának megőrzésére vonatkozik. A napirend zárásaként pedig elfogadták az ombudsman tavalyi tevékenységéről készült beszámolót. Az ülés a napirend utáni felszólalásokkal fejeződött be.
Elfogadták az ombudsman és helyettesei 2023-as tevékenységéről szóló beszámolót
Az Országgyűlés megszavazta az alapvető jogok biztosa és helyettesei 2023-as beszámolójának elfogadását célzó határozatot. A képviselők szavazásakor 125-en támogatták, míg 44-en ellenkeztek, és 11 képviselő tartózkodott. A határozatot Kozma Ákos ombudsman jegyzi.
A jelentés alapján az alapvető jogok biztosának tevékenységét 2022 őszétől jelentős mértékben befolyásolták az orosz-ukrán konfliktussal összefüggő gazdasági és energetikai kihívások, valamint az ezekből eredő megélhetési és működési problémák.
A legfrissebb beszámoló alapján a megélhetési gondok közvetett hatással vannak a vizsgált gyermekvédelmi, szociális és egészségügyi intézmények működésére. Az ombudsman hangsúlyozta, hogy ezekben az intézményekben súlyos szakemberhiány tapasztalható. Emellett kiemelte, hogy a problémák orvoslásához és a személyi feltételek javításához nem annyira az intézmények vezetőinek vagy fenntartóinak szándéka hiányzik, hanem a jelenlegi környezet és körülmények jelentős akadályokat gördítenek a megoldások elé.
A Paksi Atomerőmű kapacitásának megőrzésével kapcsolatosan törvénymódosítást szavazott meg a parlament.
Az Országgyűlés döntése nyomán 131 képviselő támogatta, míg 48 ellene szavazott, és senki sem tartózkodott, így zöld utat kapott a Paksi Atomerőmű kapacitásának megőrzésével kapcsolatos beruházásról szóló törvénymódosítás, valamint a kapcsolódó jogszabályok módosításának.
A törvény célja annak megteremtése, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos két új 5-6. atomerőművi blokkok tervezésére, beszerzésére, létesítésére, üzembe helyezésére és üzemeltetésére irányuló beruházás megvalósítása továbbra is zökkenőmentesen történhessen.
A Pénzügyminisztérium működése véget ér, és feladatait a nemzetgazdasági tárca fogja átvenni.
Az Országgyűlés 125 igen 49 nem és 7 tartózkodó szavazattal elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvénymódosítást. 2025. január 1-től - a kormányzati szerkezetátalakításnak megfelelően - a Pénzügyminisztérium kormányzati feladatait a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el.
A Pénzügyminisztérium a Nemzetgazdasági Minisztériumba történő beolvadással 2024. december 31-én megszűnik.
Napirend után
A napirend utáni felszólalások sorát nyitó Z. Kárpát Dániel (Jobbik) fellépést sürgetett, mert elmondása szerint az olcsó, jellemzően távol-keleti internetes boltok által árult ruhákban gyakran találhatóak rákkeltő összetevők.
Novák Előd, a Mi Hazánk politikai képviselője, a hazai demográfiai válságot mély aggodalommal érintette, hangsúlyozva, hogy a nemzethalál és a gazdasági összeomlás fenyegetése egyre égetőbbé válik. Kifogásolta a vendégmunkások befogadását, valamint kifejezte elégedetlenségét a családtámogatások jelenlegi szintjével kapcsolatban, melyeket szerintem nem elegendőnek tart.
Dócs Dávid, a Mi Hazánk politikai képviselője, hangsúlyozta, hogy a karácsony közeledtével a vásárlások volumene jelentősen megnő. Ugyanakkor kiemelte, hogy nem mindegy, mit és hol vásárolunk, hiszen a piacot elárasztó egészségre káros termékek elsősorban a külföldi multinacionális cégek hasznát szolgálják. Ennek kapcsán Dócs a termelői vásárok, különösen a Mi Hazánk által indított Hazai vásár eseményének fontosságát emelte ki, amely lehetőséget biztosít a helyi termelők támogatására és a tudatos vásárlásra.
Ágh Péter (Fidesz) Vas vármegyei választókerületében 2024-ben megvalósult fejlesztéseket sorolta fel.
Az elnöklő Jakab István az ülésnapot lezárta és bejelentette, hogy a tavaszi ülésszak első ülését várhatóan 2025. február 24-én tartják.
