Feltűnt a punk dinoszaurusz, aki radikálisan átírja az evolúciós elméletek eddigi alapjait!

Marokkó földjén bukkantak rá egy lenyűgöző új régészeti felfedezésre: egy olyan dinoszaurusz maradványaira, amely gyökeresen átalakíthatja az eddigi elképzeléseinket az evolúciójukról. A Spicomellus afer névre keresztelt faj különleges páncélzata teljesen egyedülálló: nyakából közel egy méter hosszú tüskék meredeznek, de a testének más részein is fellelhetők hasonló képződmények. A Nature folyóiratban közzétett kutatás szerint ezek a tüskék nem csupán védelmi célt szolgáltak, hanem fontos szerepet játszottak a párzási szokásokban és a hímek közötti rivalizálásban is.

A marokkói Atlasz-hegység festői környezetében, Boulemane városának közelében egy helyi gazdálkodó különleges felfedezésre bukkant, amely alapjaiban forgatta fel a paleontológusok ankylosaurusokról alkotott elképzeléseit. A 165 millió éves Spicomellus afer nem csupán a legősibb ismert páncélos dinoszaurusz, hanem figyelemre méltó anatómiai sajátosságokkal is bír, amelyek új fényben tűntetik fel a dinoszauruszok e különleges csoportját.

A kutatás 2019-ben vette kezdetét, amikor Susannah Maidment, a londoni Természettudományi Múzeum paleontológusa, egy Cambridge-i kereskedőtől megszerezte egy dinoszaurusz bordacsontját. Ez a csont rendkívüli volt, mivel különös tüskék emelkedtek ki belőle, amelyeket a tudósok korábban még sosem láttak. A bordacsontról 2021-ben készült el a hivatalos leírás, de a dinoszaurusz megjelenésének pontos meghatározásához további fosszíliákra volt szükség. A kutatócsapat ezért Marokkóba utazott, hogy alaposan megvizsgálják a csont lelőhelyét, és újabb nyomokat találjanak.

A következő két évben új maradványokat fedeztek fel, és így derült ki, hogy a Spicomellus mintegy 4 méter hosszú és 1-2 tonna tömegű volt, de mérete mellett a páncélzata tette igazán egyedivé. A hátát rövid tüskék borították, amelyek a bordák felső részéből nőttek ki. Nyaka felett két pár tüske állt ki, és itt szerepeltek a leghosszabbak az állat testén, köztük egy legalább 87 centiméter hosszú is.

A Nature folyóiratban publikált kutatás alapján a Spicomellus rendkívül különleges dermális páncélzattal bír, amely egyedülálló a gerincesek világában. Az egyik legszembetűnőbb vonása a nyakából kiemelkedő, majdnem egy méter hosszú tüske, de hasonló kiemelkedések figyelhetők meg minden bordacsontján, valamint a csípője felett is. Továbbá, a test oldalán pengeszerű csontok sorakoznak, amelyek még inkább fokozzák a lény különlegességét.

A Spicomellus afer nem csupán a testét védi meg, hanem farkának különleges, legyezőszerűen elhelyezkedő tüskéi is hozzájárulnak ehhez a védelemhez. E tüskék elrendezése azonban szembetűnően eltér a hasonló dinoszauruszokétól, ami új fényt vet a farokbuzogányok evolúciójára vonatkozó korábbi elképzelésekre. Richard Butler, a Birminghami Egyetem paleontológusa úgy véli, hogy az ankylosaurusok valószínűleg egyszerűbb páncélzattal rendelkeztek, ám a Spicomellus afer esetében inkább egy tüskés sünt idéz, amelynek testét díszes tüskék borítják.

A legújabb kutatások alapján a tudósok arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy az ankylosaurusok a jura korszakban fejlett páncélzattal rendelkeztek, amely az évmilliók során fokozatosan egyszerűbbé vált. Ez a felfedezés ellentmond a korábbi nézeteknek, miszerint a páncélzattal rendelkező dinoszauruszok evolúciója egyenes vonalú lett volna. Susannah Maidment véleménye szerint azonban ezek a tüskék, amelyek elsőre funkciótlanok tűnhetnek, valójában a párzási szertartásokhoz és a területi összecsapásokhoz kapcsolódhatnak. Így a dinoszauruszok valószínűleg ezeket a különleges képességeiket használták, hogy megvédjék területüket vagy vonzóbbá váljanak a potenciális párjaik számára.

Richard Butler véleménye szerint a páncélzat védelmi szerepet játszott, de nehezen érthető, hogy a nyakukon található tüskék hogyan segíthettek a védekezésben. A páncél viszont valóban praktikusnak tűnik, bár a sűrű aljnövényzetben való mozgás vele valószínűleg nem volt egyszerű feladat.

A Marokkóban, Fez városában található Dhar El Mahraz Természettudományi Kar Geológiai Tanszékén felfedezett dinoszaurusz-maradványok tisztítása egy izgalmas tudományos kaland része volt, amelyhez a Birminghami Egyetem biztosította a szükséges berendezéseket. A kutatók először szkeptikusak voltak a különös és bizarr lény létezésével kapcsolatban, mivel a fosszília annyira eltért minden eddig ismert dinoszaurusztól. Ezért CT-vizsgálatot végeztek, hogy megerősítsék a maradványok valódiságát, és kizárják a hamisítvány lehetőségét, például azt, hogy valaki tüskéket ragasztott volna a csontokra.

Az ankylosaurusok a növényevő dinoszauruszok közé tartoztak, és közeli rokonai voltak a stegosaurusnak, amelynek hátán csontlemezek és a farkukon tüskékkel rendelkeztek. Mindkét állat a jura időszakában élt, de a stegosaurusok előbb kihaltak, még mielőtt 66 millió évvel ezelőtt, a kréta időszak végén egy aszteroida meg nem pecsételte a dinoszauruszok sorsát.

A marokkói felfedezés új kérdéseket vet fel tudományos körökben. A páncélzat egyszerűsödése annak köszönhető, hogy a kréta időszakban egyre nagyobb húsevő dinoszauruszok, emlősök, krokodilok és kígyók fejlődtek ki, ezért könnyebb és egyszerűbb védelemre volt szüksége az ankylosaurusoknak. Emellett valószínűleg a társas viselkedés is megváltozott ennél a fajnál, melyhez már nem volt szükség ilyen látványos tüskékre. A tudósok azonban úgy vélik, hogy további, ehhez hasonló felfedezések várhatóak, amelyek megváltoztathatják a dinoszauruszok evolúciójáról alkotott elképzeléseket.