Hogyan veszíti el a hulladékminőséget?
Nem szüntette meg a nézeteltérést a Mohu és a budai kerületek között, hogy a hulladékgazdálkodó cég elhalasztotta a lomtalanítás reformját. Csak 2027-től változtatnának, és a gyűjtőpontos szisztéma kötelezővé tételéről is lemondtak, a mostani utcai lomtalanítás helyett házhoz menő rendszert vezetnének be. Ám Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata minden átalakítást ellenez, szerintük a házhoz menő lomtalanítás is minőségromláshoz vezet. A II. kerület viszont már most is teszteli a konténeres szolgáltatást, és remélik: a Mohu az projektjükből inspirálódik.
Feszültségek alakultak ki a Mohu (Mol Hul ladékgazdálkodási Zrt.) és bizonyos kerületi önkormányzatok között, mióta a cég bejelentette a lomtalanítási rendszer átalakítását. A Mol leányvállalata 2023-ban 35 évre megkapta a teljes magyar hulladékgazdálkodás monopóliumát az államtól, így a lomok begyűjtéséért is ő felel. Tavaly derült ki, hogy a cég tervei szerint megszűnne az a lehetőség, hogy a lakosság évente egyszer kihelyezhesse a nagydarabos háztartási hulladékát a házak elé. A Mohu azzal indokolta a változtatásokat, hogy a jelenlegi rendszer rontja a városképét, valamint szemeteléshez vezet, továbbá sokan olyan hulladékokat is kihelyeznek, amelyek a szabályok szerint nem megengedettek. Eredetileg a Mohu ideiglenes gyűjtőpontokat kívánt létrehozni - több helyszínen egy kerületen belül - ahol a lakosságnak kellett volna eljuttatnia a hulladékát. A terv azonban komoly ellenállásba ütközött az önkormányzatok részéről, így végül módosították azt: 2025-2026 között a kerületek választhatnak a gyűjtőpontos és az utcai lomtalanítás között. Ennek következtében idén Óbuda-Békásmegyeren és a II. kerületben a megszokott módon zajlott a lomtalanítás szeptemberben.
A Mohu nem mondott le arról, hogy 2027-től végleg megszünteti a jelenlegi lomtalanítási eljárást. Az új javaslatok viszont nem a korábban tervezett gyűjtőpontokra építenének, hanem a házhoz menő rendszerre helyeznék a hangsúlyt: a regisztráló lakosok számára évente egyszer ingyenesen szállítanák el a felesleges holmikat. Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere azonban egyik megoldást sem támogatja, és elmondása szerint a kerület közmeghallgatást tervez, ahol heves viták várhatóak. A polgármester úgy véli, hogy a lakosok ragaszkodnak a jelenlegi rendszerhez. Kiss László emlékeztetett arra, hogy a gyűjtőpontos ötlet már 2020-ban felmerült a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (ma Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. divíziója) részéről, de az önkormányzatoktól kapott ellenállás miatt elvetették azt. Szerinte a Mohu és az FKF Zrt. közötti legfőbb különbség, hogy az FKF előzetesen egyeztetett a kerületi vezetőkkel, míg a Mohu nem, ráadásul a Mohu több bevételi forrással rendelkezik, például a palackvisszaváltásból származó jövedelmekkel. A polgármester hangsúlyozta, hogy semmilyen változtatást nem tart elfogadhatónak, ami a szolgáltatás színvonalának csökkenéséhez vezetne. „Nem értem, miért kellene alacsonyabb színvonalú szolgáltatást nyújtani a lakosságnak, amikor a Mohu nem kényszerül a költségcsökkentésre” – fogalmazott. Kiss László nem hiszi, hogy a cég 2027-től új rendszert vezetne be, mert az „elementáris” lakossági ellenállást váltana ki. A gyűjtőpontos rendszer ötletét ostobaságnak tartja, és határozottan elutasította a házhoz menő lomtalanítást is, mivel ez szerinte szintén a szolgáltatás csökkentését jelentené. A polgármester nem fogadja el azt az érvet sem, hogy a lomtalanítások során tilos hulladékok kerülnek az utcára, például elektronikai eszközök vagy építési törmelék. Szerinte ezt a problémát a szolgáltatónak kellene kezelnie. „Furán venné ki magát, ha egy monopol helyzetben lévő hulladékkezelő cég nem tudná megoldani a felmerülő problémákat. Igen, ez többletforrást igényel, de engem az érdekel, hogy a kerületi lakosság milyen szolgáltatást kap” – tette hozzá. Kiss László úgy véli, hogy ha az FKF Zrt. évek óta kezeli a helyzetet, akkor a Mohunak is hasonlóan kellene eljárnia, és nem megszüntetnie a veszélyes hulladékok gyűjtését a lomtalanítások során.
A II. kerületnek azután támadt nézeteltérése a céggel, hogy az bejelentette: a jövőben nem fogja eltakarítani a lomtalanítás után maradt utcai szemetet. Ezt a feladatot már idén is az önkormányzatra hagynák, amit Őrsi Gergely polgármester elfogadhatatlannak tart. A rendszer egyébként kerületenként változó lehet, és Kiss László ebben a kérdésben engedékenyebb: Óbuda-Békásmegyer ugyanis már az FKF Zrt.-vel is úgy állapodott meg, hogy a lomok elszállítása után az önkormányzat takarít - mint Kiss László megjegyezte, ez nem kis munkát és ráfordítást követel az önkormányzattól, de ezt a megállapodást a Mohuval is továbbvitték, és elfogadhatónak tartják. Ezzel együtt a III. kerületi polgármester azt mondta: megérti, hogy a takarítás elmaradása felháborít olyan kerületeket, ahol korábban más volt a megállapodás.
A II. kerület vezetése már korábban jelezte, hogy amennyiben a Mohu nem látja el a takarítási feladatokat, jogi lépéseket fognak tenni. Ezen lépések keretében a költségeket a cégnek számlázzák ki, és az összegyűjtött hulladékot a telephelyükre szállítják, mivel a hulladék tulajdonosa a jogszabályok értelmében a kizárólagos magyarországi hulladékkezelő, azaz a Mohu. Őrsi Gergely polgármester még azt is megemlítette, hogy a szemetet akár a Mol budapesti központja elé is elhelyezhetik. A cég egy sajtónyilatkozatban reagált a helyzetre: hangsúlyozták, hogy a "felelősen gondolkodó kerületek" eddig is részt vettek a takarítási feladatokban. Elismerték, hogy a lomtalanítás során a hulladék eltakarítása a hulladékgyűjtést végző szolgáltató feladata, azonban véleményük szerint ez csak a lombból származó hulladékra vonatkozik. A kihelyezett, de nem lomnak minősülő hulladék elszállítása, és az ezek utáni takarítás már a közterület tulajdonosának a felelőssége - írták a Blikknek. Ezért a tilalmazott, de mégis kirakott hulladékot, mint például a textilhulladékot vagy építési törmeléket, az önkormányzatoknak kellene kezelniük. Őrsi Gergely a Budai Hangnak megerősítette, hogy továbbra is kitartanak korábbi álláspontjuk mellett: a Mohu mint kizárólagos hulladékkezelő minden hulladék tulajdonosa, így a takarítást ki fogják számlázni, és az összegyűjtött hulladékot is hozzájuk szállítják.
A II. kerület idén új megközelítést alkalmaz a lomtalanítás terén: két utcában házhoz menő szolgáltatást tesztelnek, a hagyományos utcai lomtalanítás helyett. A helyszíneken reggeltől estig konténereket helyeznek el, és a lakókat arra kérik, hogy ne az utcákra dobják a hulladékot, hanem ezeket a konténereket használják fel. Őrsi Gergely úgy véli, hogy ez a módszer a város más részeire is kiterjeszthető lenne: a társasházak vagy az utcaszakaszok évente kérhetnének konténereket, így elkerülve a szemét felhalmozódását az utcákon. A kerület vezetője többször jelezte a Mohunak, hogy szívesen részt vennének egy tesztprojektben, amely a házhoz menő lomtalanítást vizsgálná, azonban eddig még nem érkezett hivatalos megkeresés ezzel kapcsolatban.
