Fedezd fel a sör világát! Az "Ez a sör - A sernevelőtől a sörgyárig" című vándorkiállítás most a Munkácsy Galériában várja az érdeklődőket. Merülj el a sör készítésének izgalmas folyamatában, a sernevelőtől a gyártásig, és ismerd meg a hagyományokat és in
Ahogy mindig, most is egy izgalmas programmal készül a sörkedvelők számára a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum. Szombaton 16 órakor várják az érdeklődőket az Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig című vándorkiállítás keretében. A rendezvény különlegessége, hogy dr. Bácsmegi Gábor, a múzeum igazgatója vezeti a szakmai tárlatot, ahol mélyebb betekintést nyerhetünk a sör készítésének rejtelmeibe. A közelmúltban telefonon beszélgettünk a program részleteiről.
- Még a hívásom előtt a Google királynő elárulta, a sernevelő annyi, mint serfőző. Egy kicsit csalódtam, mert valami olyasmire gondoltam, hogy a kulturált sörfogyasztásra tanítják a kezdőket. A köztudatban miért van a borozás magasabb polcon, mint a serezés?
A téma sokszínűségét bemutatva érdemes megemlíteni, hogy léteznek olyan sztereotípiák, amelyek nem feltétlenül tükrözik a valóságot. Például gyakran hallani, hogy a magyarok a bor kultúrájának elkötelezett hívei, de ez a kép nem teljesen fedi a történelmi tényeket. A honfoglalás idején biztosan nem volt jellemző a borfogyasztás, ám az Alföldön valóban népszerű volt a bor, és a közhiedelem ellenére nem csupán ez az ital dominált. Az alföldi városok, mint például Kunszentmárton, a középkor és az újkor folyamán sörfőzdékkel büszkélkedhettek, amelyek a 18. századtól kezdődően ellátták a környék kocsmáit frissen főzött sörrel. Ez a példa jól mutatja, hogy a sörfőzés tradíciója is jelentős része volt a magyar gasztronómiának, és a bor mellett a sör is fontos szerepet játszott a helyi kultúrában.
Valószínűleg a kancatej erjesztéséből származó kumisz volt a jellemző ital, és mivel a téli szállásokon árpát termesztettek, sörhöz hasonló italt is készíthettek. A jászok és kunok körében népszerű volt a kölesből készült bozát, amely egy sörszerű, tápláló italnak számított.
Az esti kikapcsolódás érdekében gyakran nyúltak alkoholtartalmú italokhoz, vagy akár a harcok előtt, hogy legyőzzék a bennük lévő gátlásokat.
Az 1. világháború idején a katonák előtt rumot szolgáltak fel, hogy enyhítsék a harci izgalmakat és félelmet. Ezzel szemben a középkor harcai sokkal inkább az egyéni párviadalokra épültek, hiszen a lovagi kultúra a tisztességes küzdelmeket és a becsületet helyezte előtérbe. Különösen érdekes a helyzet, amikor a lovas nomád népek, például a tatárok, megjelentek a színen, hiszen ők nem követték a megszokott szabályokat, és egészen másfajta harcmodort alkalmaztak. A tatárjárás jól példázza ezt a fajta kaotikus és könyörtelen küzdelmet. Érdemes figyelembe venni, hogy abban az időben az alkoholos italok erőssége sem érte el a modern szeszesitalokét, így a katonák felkészülésében más tényezők is szerepet játszottak.
Ezen túlmenően, ha valaki egy város közelében található folyóvizet kívánt elfogyasztani, alaposan mérlegelnie kellett a döntését, hiszen ezek a vizek gyakran nem éppen tiszták, és sokféle szennyeződés kerülhetett beléjük. Ilyen esetekben inkább a sertés húsát részesítették előnyben. Érdekes módon, már a 11. században is főztek sört az egyházi apátságokban, mivel a komló nyugtató hatása miatt sokan kedvelték ezt az italt.
Ahogy Rúzsa Sándor is megfogalmazta a menyecskének: "Én a sörrel nyugtatni próbálom a lelkem, te pedig a borral tüzesebb lehetsz, hogy még inkább felpörögj."
Valóban, a filoxéra járvány jelentős hatással volt arra, hogy az emberek a sör felé orientálódtak. Emlékezzünk csak egy régi bölcsességre a 19. századból: éhgyomorra soha ne nyúljunk a sörhöz! A tárlatvezetés során egy igazán különleges tárgyat fogok bemutatni, amely nem sokak számára ismert: ez pedig a sörmelegítő. Érdekes, hogy a pincékből 2-4 fokos hőmérsékleten érkezett az asztalra a sör, holott az ideális fogyasztási hőmérséklete 8-10 fok lenne.
Pontosan így van. Ezért egy tubust meleg vízzel töltöttek meg, majd néhány percre a korsóba helyezték, hogy elérjék a sörfogyasztásához ideálisnak tartott 8 fokos hőmérsékletet.
A híres Spaten sörözőben egy különös figura látogatta gyakran a helyet, aki mindig 20 másodpercre a mikróba dugta az eredetileg 8-10 fokos hőmérsékletű söröskorsóját.
Milyen különleges tárgyakkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők?
- Ferencz Jóskához köthető tárgyakkal, tárolási eszközökkel, illetve lesznek alapanyagok is: komló, maláta.
- Nem, de korábban volt lehetőségünk ellátogatni egy helyi sörfőzdébe. Most sajnos ez nem lehetséges, de lehet, hogy a tárlatvezetés után egy kellemes korsó sör társaságában zárjuk a napot.
