Ezt nehezen fogod elhinni: egy, a kihaltnak vélt halfajt sikerült horogra akasztani a Drávából - Agrárszektor.
Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy kedvező Early Bird áron szerezze meg jegyét a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára! Kistermelők és fiatal gazdák most mindössze 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legjelentősebb agráreseményén! A konferencia során részletes értékelést nyújtunk az agrárium jelenlegi helyzetéről, és megvilágítjuk az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlődési lehetőségeket. Emellett értékes információkat osztunk meg, amelyek segítik a vállalkozások üzleti döntéseinek meghozatalát. Csatlakozzon hozzánk, és ismerje meg a jövő agrárszektorának trendjeit!
A horvát sajtó izgalmas hírről számolt be: szeptember 27-én, szombaton egy különleges tokhalat (Acipenser nudiventris) sikerült kifogni a Dráva folyójából. A szerencsés horgász, Dario Balog, a Križnica-sziget közelében, Golo Brdo településnél terelte partra a lenyűgöző 176 centiméter hosszú és 35 kilogramm súlyú halat. A hal kifárasztása nem volt egyszerű feladat, igazi kihívást jelentett a horgász számára - számolt be róla a Pecaverzum.
Rettenetesen intenzív volt, többször is felugrott a vízből, igazi küzdelem zajlott a folyó mélyén.
- mesélte a horgász, aki mintegy 40 percig küzdött a hallal, majd épségben visszaengedte a folyóba.
Balog elmondása alapján kezdetben ragadozó halra próbált fogni egy apró csalihallal, 35-ös damilon és 2-es horgon. Körülbelül 20 percnyi türelmes várakozás után a bot hirtelen meghajlott, és a zsinór szinte vadul kezdett lepörögni az orsóról. a hal partra húzásában egy barátja és a helyi halőr nyújtottak segítséget. A felfedezés jelentősége különösen nagy, hiszen a simatokot a Duna vízgyűjtő területén az elmúlt évtizedekben rendkívül ritkán észlelték. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2021-es felmérése alapján a faj a Duna-medencében funkcionálisan kihaltnak, és helyileg kipusztultnak számít. Az utolsó hiteles dokumentált előfordulás pedig 2009-ből származik.
Harka Ákos és Sallai Zoltán szakkönyvében olvashatjuk, hogy a simatok eredetileg a Fekete- és a Kaszpi-tenger partvidéki vizeiben él, és ívási időszakban a betorkolló folyókba vándorol. Magyarországon ez a halfaj mindig is a ritkább tokfélék közé tartozott, ám korábban szinte minden jelentősebb folyónkban megtalálható volt. Az utóbbi évtizedek során azonban a Duna, a Dráva, a Mura és a Tisza vízgyűjtő területein figyeltek meg néhány példányát.
Ez a jelenség rendkívül különleges és ritka. Bár egyetlen észlelt példány önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy életképes populációra utaljunk, mindazonáltal biztató fejlemény: arra enged következtetni, hogy a Dráva folyó mentén még léteznek olyan természetes élőhelyek, ahol a tokfélék képesek megmaradni és fejlődni.
- nyilatkozta Beate Striebel, a WWF tokhalprogramjának vezetője.
A szakértők szerint a simatok természetes vándorlását a Dunából a Drávába a Vaskapu vízierőmű gátolja, ami jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a faj fokozatosan eltűnjön a felső Duna- és Dráva-szakaszokról. Az elmúlt három évtizedben a Dunában fellelhető példányok száma drámaian csökkent, különösen a vízierőművek létrejötte óta. Marčić, a Zágrábi Természettudományi Kar zoológiai intézetének professzora megjegyezte, hogy nem tudja pontosan, honnan származik ez az egyed, de elképzelhető, hogy tenyésztett példányként került a folyóba.
A Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, amely az UNESCO által az első öt ország határait átfogó bioszféra-rezervátumként van nyilvántartva, kiemelkedő szerepet tölt be a vándorló halfajok védelmében. E területet gyakran "Európa Amazonasaként" emlegetik, hiszen egy 700 kilométer hosszú, összefüggő zöld folyosót alkot. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló LIFE RESTORE projekt keretében a WWF és 16 másik partnerszervezet együttműködik a folyók természetes állapotának helyreállításán. A régió történetének legnagyobb folyó-helyreállítási programjának részeként 190 kilométernyi folyószakasz "újjáélesztését" tervezik a Mura és a Dráva mentén, amely a tokfélék számára nélkülözhetetlen homok- és kavicspadok, valamint mellékágak helyreállítását célozza meg.
