Fél áron, vizsga nélkül toboroznak játékvezetőket a magyar focipályákra!
"Bajban a szakma" - hangzik a Magyar Labdarúgó-szövetség Pest vármegyei igazgatójának segélykiáltása, aki a régiós játékvezető-hiány csillapítására szükségállományt toboroz. A lépés lényege, hogy azon alacsonyabb osztályú megyei mérkőzésekre, amelyekre jelen helyzetben esetleg nem jutna hivatásos játékvezető (vagy épp asszisztens), friss vizsgával nem rendelkező bírókat küldhessenek ki. A versenykiírás eddig is tartalmazta a szükség-játékvezető fogalmát, a hivatalos állomány toborzása belőlük azonban újszerű lépés.
Noha Hanacsek Attila, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) játékvezetői bizottságának elnöke január közepén arról számolt be, komoly erőfeszítések árán sikerült a legtöbb igazgatóság területén normalizálni a játékvezetői létszámot, a Telkiben tartott háttérbeszélgetésen azt is megjegyezte, négy-öt vármegyében még mindig az ideálisnál alacsonyabb az állomány létszáma. Egy mostani levélnek köszönhetően pedig az is kiderült, az egyik ilyen régió épp Pest vármegye.
"Bajban van a szakma..." - ezzel a figyelemfelkeltő bevezetővel kezdődik Benkő Tamás, az MLSZ területi igazgatójának levele. A sportvezető aggasztó helyzetet vázol fel, miszerint a játékvezetői létszám toborzása és az aktív bírók megtartása nem tud lépést tartani a labdarúgás iránti egyre növekvő érdeklődéssel. Míg az U12 és U16 közötti utánpótláscsapatok számának drámai emelkedése következtében a mérkőzések száma folyamatosan nőtt az utóbbi évtizedben, addig a játékvezetők létszáma először stagnált, majd sajnálatos módon csökkenésnek indult.
A meghirdetett felhívás alapján a helyzet hatékony kezelésére játékvezetői állomány toborzása indokolt, hiszen "az előző ősz folyamán sajnos már előfordult, hogy egyes utánpótlás mérkőzésekhez nem tudtunk megfelelő játékvezetőt biztosítani. Emellett egyre gyakoribbá váltak azok a felnőtt találkozók is, ahol csupán egy asszisztens volt jelen, vagy éppen hogy ennyi sem..."
Érdekes módon a "szükség-játékvezetői állomány" tagjai, akiket abban az esetben hívnak segítségül, ha az igazgatóság nem tud hivatalos játékvezetőt küldeni egy mérkőzésre, nem kötelesek vizsgát tenni a közreműködéshez. Cserébe azonban a játékvezetői díjak, amelyek az osztályok és korosztályok szerint változnak, de minden esetben bruttó 20 ezer forintnál (asszisztensként bruttó 15 ezer forint) alacsonyabb összegben kerülnek megállapításra, mindössze ezek felét kapják meg meccspénzként.
A szükség-játékvezető fogalmát egyébként eddig is tartalmazta az MLSZ versenykiírása, bár alapvetően azokra az esetekre, amikor valami előre nem látható okból nem érkezett meg a bírói a hármas (vagy annak valamely tagja) a pályára.
Íme a versenyszabályzat vonatkozó része arra az esetre, ha a hivatalos személyek közül bárki hiányozna a 30 perces kötelező várakozási idő lejárta után is...
Ha a mérkőzés alatt a negyedik játékvezető aktívan részt vesz, ő fogja betölteni a szükség- játékvezető szerepét.
b) Abban az esetben, ha a mérkőzés során a negyedik játékvezető nem áll rendelkezésre, a magasabb kerettagsággal bíró játékvezető-asszisztenst kell kiválasztani. Ha a kerettagság azonos, akkor az első számú játékvezető-asszisztens kerül előtérbe a küldési lapon. Ekkor a szükségjátékvezető egy játékvezető-asszisztens segítségével irányítja a mérkőzést.
c) Amennyiben a mérkőzés során legalább egy, a JB által kijelölt játékvezető-asszisztens jelen van, a csapatok kötelesek a mérkőzést a játékvezető-asszisztens irányításával bajnoki keretek között lebonyolítani. Ha bármelyik csapat úgy dönt, hogy nem kíván a játékvezető irányítása alatt játszani, ezt úgy kell értékelni, mint a mérkőzés elmaradásáért való felelősségvállalást. Abban az esetben, ha egyik csapat sem hajlandó játékvezetővel pályára lépni, mindkét fél a mérkőzés elmaradásáért vétkesnek számít.
d) A játékvezető-asszisztens távolléte alapján sem indokolt a mérkőzés elhalasztása;
e) Amennyiben a játékvezető-asszisztens nem tud megjelenni, a két érintett sportszervezet képviselője közösen, a játékvezető beleegyezésével, szükség esetén egy vagy két olyan sportolót jelölhet ki a játékvezető-asszisztensi feladatokra, aki nem tagja a mérkőzésben részt vevő csapatoknak. Ha a felek nem tudnak megegyezni a kijelölt személyekről, vagy ha a játékvezető kifogásolja a választottakat, akkor a mérkőzés lefolytatása történhet játékvezető-asszisztensek nélkül, vagy egyetlen játékvezető-asszisztenssel.
Amennyiben a mérkőzés során sem a játékvezető, sem pedig a játékvezető-asszisztens nem érkezik meg, a két érintett sportszervezet képviselője felelős a szükségszerű játékvezető kiválasztásáért.
a) A szükség-játékvezetői feladatokat elsősorban azok a játékvezetők vállalhatják, akik éppen a nézőtéren tartózkodnak.
b) ezek hiányában akár olyan sportolók is betölthetik a szerepet, akik nem rendelkeznek hivatalos játékvezetői képesítéssel;
c) A megegyezés értelmében szükség-játékvezetőként olyan egyén is működhet, aki jelenleg tagja, vagy korábban tagja volt a részt vevő sportszervezeteknek.
d) Az egyezség keretein belül a szükség-játékvezető asszisztens személyéről is megállapodhatnak.
"Ki kell mondani: kevés a játékvezető" - fogalmaz Benkő, indokolva a hivatalos szükségállomány felállításáról szóló lépést.
A levélben foglaltak szerint azok csatlakozhatnak a tagsághoz, akik legalább 24 hónapja nem vettek részt hivatalos mérkőzésen. Ha valaki a kétéves időszak alatt aktívan tevékenykedett, akkor csak teljes jogú taggá válhat. Ez azt jelenti, hogy a teszteken és továbbképzéseken való részvétel után – a Díjfizetési Rend alapján, amely nyilvánosan elérhető az MLSZ honlapján – a tagok a teljes díjazás ellenében vehetnek részt a tevékenységekben.
"Ha úgy érzed, hogy még mindig van benned erő, lelkesedés és elhivatottság, támogasd a Pest vármegyei amatőr labdarúgást a játékvezetői tevékenységeddel!" - invitál a labdarúgó-szövetség területi igazgatója levelében.
