A virágos növényekkel borított földsávok élénkítik a talajéletet, gazdagítva ezzel a környezetet.
A gazdag talajélet, amelynek egyik mutatója a földigiliszták száma és fajgazdagsága, hozzájárul termesztett növényeink fejlődéséhez is. Tehát ami jó a talajlakóknak, az közvetve jó a gazdálkodónak is.
Korábbi tanulmányok már feltárták, hogy a szántóföldek peremén kialakított évelő virágágyások kedvező hatással bírnak a biológiai sokféleségre. Ezek a virágzó sávok nem csupán táplálékot és telelési lehetőséget nyújtanak a hasznos rovarok számára, hanem hozzájárulnak a kártevők természetes kontrolljához is. Legújabb kutatások most már arra is rávilágítottak, hogy a virágos sávok a talaj alatt is serkentik a biodiverzitást, ezzel is gazdagítva az ökoszisztémát.
A Julius Kühn Intézet (JKI) tudósai felfedezték, hogy a föld alatti fajok sokfélesége jelentős előnyöket élvez az évelő virágos sávok által biztosított élőhelyekből. A kutatás során a gabonafélék és repce talajában található földigiliszták populációit hasonlították össze a közeli évelő virágsávokban élő egyedekkel.
Összesen 46 német tartományban található szántóföldről gyűjtöttek be 7526 földigilisztát, amelyeket egy mustárolajos oldat segítségével vontak ki a talajból. A begyűjtött példányokat gondosan megszámolták, lemérték és fajszintű azonosításon is átestek. A kutatók ezután visszaengedték a gilisztákat a természetbe, lehetővé téve számukra, hogy továbbra is támogassák a talaj termékenységét.
A kutatókat már a terepen is meglepte, hogy a virágos sávokban mennyi földigiliszta él. A kutatók átlagosan több mint háromszor annyit találtak bennük, mint a szomszédos szántóföldeken. A virágos sávokban több földigilisztafaj is élt. Ezek számos fontos funkciót töltenek be a talaj ökoszisztémájában. Az eredmény bizonyítja, hogy az évelő virágos sávokban rengeteg lehetőség lakozik a biológiai sokféleség megőrzésére.
A földigiliszták mozgásuk közben gyakorlatilag egy csőrendszert készítenek a talajban, amelynek révén elősegítik a víz beszivárgását és megakadályozzák az eróziót. Mivel a klímaváltozás következtében egyre gyakoribb a rendkívül erős, erózióval járó csapadék, ezek az állatok hozzájárulnak a talaj védelméhez.
A földigiliszták kulcsszereplők a humuszképződés folyamatában, hiszen jelentős mértékben hozzájárulnak a talaj termékenységéhez és a növények tápanyagellátásához. Közösségeik nem csupán a talaj termékenységének mutatói, hanem a talaj egészségi állapotának indikátorai is. A következő kutatási lépésben a tudósok azt kívánják feltérképezni, hogy a virágos sávok jótékony hatásai milyen mértékben terjednek ki a szántóföldekre. Emellett céljuk az is, hogy kiderítsék, miként lehet ezeket a sávokat tovább optimalizálni speciális, a helyi talajviszonyokhoz illeszkedő növénykeverékek segítségével, így hozzájárulva a különböző talajok ökoszisztémájának fenntartható fejlődéséhez.
