A génszerkesztés technikájának alkalmazásával forradalmi módon alakították át a gyapjas egerek genetikai állományát, lehetővé téve ezzel új kutatási lehetőségek felfedezését. A tudósok célja, hogy megértsék a fajok alkalmazkodását és fejlődését, ezzel pár
Jelentős előrelépést tett a Colossal Biosciences a kihalt állatok rekonstrukciójának terén, hiszen a közelmúltban génszerkesztési technikák segítségével gyapjas egereket sikerült létrehoznia - számol be róla a The Independent. A cég ambiciózus célja, hogy genetikai módosítások révén olyan élőlényeket hozzon létre, amelyek hasonlítanak a rég kihalt rokonaira.
A csapat többek között a gyapjas mamutot "támasztaná fel", a jégkorszak ikonikus óriásának utolsó populációja mintegy 4000 évvel ezelőtt pusztult ki a ma Oroszországhoz tartozó Vrangel-szigeten.
A Colossal Biosciences 2021-ben izgalmas bejelentést tett, amely a kihalt mamutok újraélesztésére irányuló ambiciózus terveit tartalmazta. Ezt követően a cég a dodó és a tasman tigris esetében is hasonló kezdeményezéseket jelentett be. A vállalat kutatói azon fáradoznak, hogy feltérképezzék az érintett fajok kulcsfontosságú jellemzőit meghatározó géneket, majd ezeket átültessék a közeli élő rokonok genomjába, új lehetőségeket teremtve ezzel a biotechnológia és a természetvédelem terén.
A megközelítés mögött állítólagos természetvédelmi előnyök rejlenek, hiszen a gyapjas mamutok visszatelepítése a tundrára egy olyan állatfajt hozhatna vissza a térségbe, amely ökoszisztéma-mérnökként alakíthatná a környezetet. Mindazonáltal az elképzelésnek számos bírálója akad, és gyakran felmerül az a kritika, hogy ez valójában nem igazi feltámasztás, hiszen a génszerkesztett egyedek esetleg nem lennének képesek megfelelően alkalmazkodni az új körülményekhez.
A Colossalt mindez nem zökkenti ki: a vállalat március 4-én bejelentette, hogy sikeresen végeztek génszerkesztést hét egérembrióban, céljuk pedig az volt, hogy vastag bundájú állatok fejlődjenek ki. A kísérlet részleteiről azonban egyelőre nem készült publikáció.
Vincent Lynch, a Buffalói Egyetem biológiai szakértője, aki nem volt közvetlenül érintett a projektben, rendkívül lenyűgözőnek tartja az elért eredményeket. Az egerek géntechnológiájával való kutatás már az 1970-es évek óta folyik, de a legújabb technikák, mint például a CRISPR, jelentősen megnövelik a beavatkozások hatékonyságát és egyszerűsítik a folyamatokat.
A Colossal csapata az egerek DNS-adatbázisának alapos vizsgálatával sikeresen azonosította azokat a géneket, amelyek a szőrszerkezet és a zsíranyagcsere szabályozásáért felelősek. E két jellemzőre azért esett a választás, mert feltételezések szerint szoros kapcsolatban állnak a hidegtűréssel, amely tulajdonság különösen lényeges volt a mamutok túlélése szempontjából.
A csapat jelenleg az egerekre összpontosít, hogy biztosítsák a technológia megbízhatóságát. A végső céljuk pedig az, hogy a gyapjas mamutok legközelebbi élő rokonain, az ázsiai elefántokon végezzenek el hasonló génszerkesztési eljárásokat.
