Így indíthat bármelyik magyar háborút Trump ellen: rendkívül egyszerű, de könnyen visszaüthet a dolog - Pénzcentrum
Donald Trump vámháborúja felerősítette az amerikai és európai gazdasági feszültségeket, és a reakciók lavináját indította el. Egyre több helyen hallani bojkottfelhívásokat, amelyek arra szólítanak fel, hogy mondjunk le az amerikai termékekről, és inkább az európai alternatívák mellett döntsünk. De vajon valóban ilyen egyszerű lenne a helyzet? A valóság sokkal összetettebb: számos "amerikai" márka valójában Európában, így Magyarországon is gyárt, befektet és munkahelyeket teremt. Ezért érdemes alaposan átgondolni a döntéseink következményeit.
Donald Trump folyamatos vámintézkedései ismételten felhívták a figyelmet arra, hogy a globális gazdaság mennyire sebezhető és átjárható. A világkereskedelem mára már nem csupán nyersanyagok vagy gépjárművek áramlását jelenti egyik kontinensről a másikra, hanem magában foglalja a mikrochipek, játékkonzolok, egészségügyi eszközök és számtalan, technológiával dúsított mindennapi termék cseréjét is. Egyetlen új vám vagy kereskedelmi korlátozás dominóhatást generálhat, amelynek következményei heteken belül megjelennek a boltok polcain, az árakban, és végső soron a vásárlók pénztárcáiban is érezhetővé válnak.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között szoros kereskedelmi kapcsolat áll fenn: a tagállamok elsősorban ipari és technológiai cikkeket importálnak az USA-ból, így például számítástechnikai eszközöket, szoftvereket, orvostechnikai berendezéseket, elektronikai termékeket, repülőgépeket, járműalkatrészeket és bizonyos mezőgazdasági termékeket is. Emellett az amerikai márkák - legyen szó prémium italokról, high-tech kütyükről vagy divatmárkákról - stabilan jelen vannak az európai piacokon.
A stabilitás éppen most kerülhet nehéz helyzetbe. Nem meglepő, hogy a feszültségekkel teli időszakban sokan, akár állampolgári szinten is, a fogyasztói ellenállásban látják a kiutat. Egyre többen nyíltan kifejezik, hogy ha Trump kereskedelmi háborút hirdet, akkor egyszerűen elfordulnak az amerikai brandektől. Az érvelésük az, hogy ha Washington a vámokkal próbálja "megvenni" a szabadságát, akkor az európai polgárok is visszaszerezhetik a saját szabadságukat - mégpedig azzal, hogy tudatosan európai termékeket választanak a boltok polcairól.
A vállalkozás alapelve rendkívül egyszerű: a közösségi média platformjain egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek azok a tartalmak, amelyek arra ösztönöznek, hogy európai termékeket válasszunk az amerikai alternatívák helyett. Az emberek többsége leginkább divat- és technológiai termékek között válogat, hiszen ezek terén bőven találhatóak olyan cserelehetőségek, amelyek sokszor érvényesek, de néha inkább elrugaszkodottak a valóságtól.
Az első táblázatunkban különböző elektronikai márkákat vetettünk össze. Miközben néhány európai alternatíva néha megüti a gyenge szintet, sok esetben alig észlelhető eltérés van, sőt, előfordul, hogy az európai termékek még nagyobb hírnévnek örvendenek, mint az amerikai társaik.
Összességében megállapítható, hogy míg az informatika világában az átlagfelhasználóknak még mindig nehéz felvenniük a versenyt a nagy amerikai márkákkal, addig a szórakoztató elektronika, mint például a gamer perifériák vagy okosórák esetében a helyzet sokkal kedvezőbb. Itt sokkal könnyebben találhatnak alternatív megoldásokat, amelyek kielégítik igényeiket.
A techvilágon túl egyértelmű, és nagyon könnyű döntés is lehet, ha az ember a ruhatárát is úgy alakítja, hogy ott inkább európai márkák legyenek előtérben. Ebben a szegmensben pedig még csak gondolkodni sem kell igazán sokat, az alternatívák száma gyakorlatilag végtelen.
Az amerikai sport- és divatmárkák helyett sem nehéz alternatívát találni, ha valaki tudatosan európai brandeket keres. Az olyan nagy nevek, mint a Nike, Under Armour vagy a New Balance helyett ott vannak az erős és nemzetközileg is elismert európai márkák, például az Adidas, a Puma vagy a Salomon.
De a divatos utcai és aktív viselet terén is bőven akad választék: a Castore, a Gymshark vagy a Björn Borg mind olyan brandek, amelyek stílusban, minőségben és teljesítményben is megállják a helyüket. Aki tehát az amerikai termékek bojkottját fontolgatja, az könnyen találhat európai alternatívát.
Természetesen az a gondolatmenet, miszerint "csak európai termékeket vásároljunk, mert Trump szigorú intézkedéseket hozott", első pillantásra logikusnak tűnhet, ám gazdasági szempontból ez egy rendkívül leegyszerűsített, sőt, sok esetben téves megközelítés. A globális gazdaság bonyolult és árnyalt, nem lehet csupán fekete-fehér kategóriákban gondolkodni. A "Made in USA" felirattal rendelkező termékek valójában sok esetben szoros kapcsolatban állnak Európával – így Magyarországgal is – sokkal inkább, mint ahogy azt elsőre sejtenénk.
Vegyük például a Coca-Colát, mint egy érdekes élelmiszeripari példát, vagy említsük a már korábban megvitatott JBL-t. Bár mindkét márka amerikai gyökerekkel bír, a Coca-Cola magyarországi leányvállalata több mint 1000 embert foglalkoztat, és az utóbbi években jelentős, több milliárd forintos összeget fektetett hazai fejlesztésekbe. Emellett Dunaharasztiban működik egy modern palackozóüzem is. Hasonlóan a JBL-hez, amely szintén rendelkezik gyárral Magyarországon, itt gyárt és fejleszt termékeket. E cégek nem csupán termelnek, hanem adózási kötelezettségeiket is teljesítik, hozzájárulva ezzel a helyi gazdaság fejlődéséhez.
A globális márkák bojkottja könnyen ellentmondásos helyzetekhez vezethet. Az, hogy egy termék egy amerikai vállalathoz tartozik, nem feltétlenül jelenti azt, hogy ne lenne szoros kapcsolatban a helyi gazdasággal. A gazdasági nacionalizmus bizonyos határokon belül értelmezhető, de ha túl messzire megyünk, az nemcsak az amerikai cégek helyzetét, hanem a magyar munkahelyek védelmét, a helyi gazdasági eredményeket és a befektetési hajlandóságot is kockáztatja.
Trump valóban azt mondja: aki nem akar vámot fizetni, jöjjön és gyártson Amerikában. De sok amerikai cég már rég úgy döntött, hogy Európába - és ezen belül akár Magyarországra - hozza a termelését, épp a kedvező munkaerő, adókörnyezet és logisztikai pozíció miatt. Ha tehát most tömeges bojkott indulna meg ezek ellen a cégek iránt, azzal saját magunk alatt vágnánkk a fát - miközben semmit nem oldunk meg a globális kereskedelmi konfliktusból.
