Így álmodhatnánk meg Magyarországot mint egyetlen, összefonódó metropoliszt. Képzeljünk el egy olyan országot, ahol a városok és falvak harmonikusan kapcsolódnak egymáshoz, egy élénk és dinamikus közösséget alkotva. A közlekedési hálózatok, mint például a

Miként néznek ki a jövő városai, és milyen kihívásokkal néznek szembe a modern metropoliszok? A városi környezetek folyamatosan változnak, és a technológiai fejlődés, valamint a globális problémák, mint a klímaváltozás és a népességnövekedés, új kihívások elé állítják őket. A tervezők és várostervezők kreatív megoldásokat keresnek, hogy fenntarthatóbb, élhetőbb és intelligensebb városokat alkossanak. Egy izgalmas koncepció, amely a jövő városainak jellemzőit ötvözi, a Meta City. Ez a fogalom a digitális és fizikai világok egyesítését célozza meg, ahol a technológia segíti a mindennapi életet, a közlekedést, az energiagazdálkodást és a közszolgáltatásokat. A Meta City nem csupán egy hely, hanem egy élmény, amely lehetővé teszi a lakók számára, hogy zökkenőmentesen navigáljanak a digitális térben, miközben élvezik a városi élet előnyeit. A Meta City koncepciójának kiterjesztése Magyarországra különösen izgalmas lehetőség lenne, amely nemcsak a fővárosra, hanem a vidéki településekre is kiterjedne. A szakszerű beruházások révén a vidék élete is fellendülhetne, megállítva a fiatalok elvándorlását és a falvak kiürülését. A technológiai fejlesztések és a digitális infrastruktúra kiépítése révén a vidéki települések vonzóbbá válhatnának, új munkahelyeket teremtve és a helyi közösségek megerősítésével. Természetesen mindez jelentős anyagi ráfordítást igényelne, de a jövő fenntartható és élhető városainak megteremtése érdekében ez a befektetés elengedhetetlen. A városok és a vidéki települések közötti kapcsolat erősítése nemcsak a gazdasági fejlődést segítené elő, hanem hozzájárulna egy kiegyensúlyozottabb és harmonikusabb társadalom kialakításához is.

Talán többen látták a Sylvester Stallone, Sandra Bullock, valamint Wesley Snipes főszereplésével készült, 1993-ban bemutatott Pusztító című filmet. Na, nem a harci jelenetek miatt vonunk némi párhuzamot a film és jelen cikkünk között, hanem San Angeles okán, ami jövőbeli fiktív metropolisz az egyesült államokbeli Los Angeles és San Diego egybeolvadásából.

Ahogy a 22 évvel ezelőtti filmben ábrázolt önvezető autók elterjedésétől sem állunk messze - sőt San Franciscóban már sofőr nélküli taxik fuvarozzák az embereket -, úgy a jövőbeli, modern városok is egyre futurisztikusabb formában jelennek meg, immár nemcsak képzeletünkben, vagy a filmvásznon, hanem a valóságban is.

A jelenkor modern metropoliszai előtt egészen új kihívások sorakoznak. A legfontosabb kérdés, hogy milyen jövő vár a nagyvárosokra, és mit kell tenniük ahhoz, hogy életben maradjanak, valamint megőrizzék vonzerejüket. Bár elsőre szokatlanul hangzik a fennmaradásról beszélni egy nagyváros esetében, a magyar kontextusban ezt alátámasztja a helyzet. Az Index beszámolója szerint Budapest is olyan folyamatokkal néz szembe, amelyek a város kiürüléséhez vezethetnek.

"A városok jövője egyre inkább a tehetségek vonzására és megtartására épül. A tudásalapú gazdaság térnyerésével a verseny élesedett a nagyvárosok között a magasan képzett munkaerőért" – nyilatkozta Vladislav Boutenko, a Boston Consulting Group (BCG) vezető partnere és a rijádi iroda ügyvezető igazgatója az Indexnek. Boutenko, akinek kutatási fókusza a városok jövője, a Budapesten tartott konferencián osztotta meg gondolatait.

De mi tesz vonzóvá egy várost a tehetségek szemében? Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a városoknak a fenntartható fejlődés érdekében?

A lakhatási költségek finanszírozása kétségkívül az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a modern városok szembesülnek. A települések folyamatosan igyekeznek növelni gazdasági vonzerejüket: új befektetőket csábítanak, fejlesztési projekteket indítanak, és különleges identitást alakítanak ki, amely a kriptovaluták, a mesterséges intelligencia vagy az innováció izgalmas területeire épít.

Az emberek elsősorban a magasabb életminőség érdekében keresnek új otthont, amelyet általában a jobb jövedelmet kínáló munkalehetőségek révén érhetnek el. Napjainkban már nem elegendő, ha csupán a cégek igyekeznek felfedezni a tehetséges munkaerőt. A siker kulcsa abban rejlik, hogy a városok és a vállalatok szoros együttműködésben dolgozzanak azon, hogy olyan vonzó életkörnyezetet és lehetőségeket alakítsanak ki, amelyek hosszú távon meg tudják tartani a tehetségeket. Ez a folyamat nem csupán gazdasági, hanem társadalmi jellegű befektetéseket is megkövetel.

Boutenko szerint a városok vonzereje négy alapvető tényezőre épül, amelyek meghatározzák, hogy egy település mennyire vonzó a lakók és a látogatók számára.

Mindezek mellett nem elhanyagolható szempont a környezeti tényező, úgy mint a fenntartható ökoszisztéma, a tiszta levegő, a vízparti környezet, a zöldterületek. A politikai és társadalmi stabilitás, valamint az előrehaladott digitalizáció és innováció.

Ezek a tényezők összességében hozzájárulnak ahhoz, hogy egy város valóban élhető legyen. A prioritások városonként változhatnak, és a helyi közösségek sajátos szükségletei, értékei is befolyásolják, mi számít "élhetőnek".

Vladislav Boutenko hangsúlyozza, hogy a klasszikus, pusztán irodaépületekből álló üzleti negyedek ideje lejárt. A jövő városainak üzleti negyedei egyre inkább tudásközpontokká transzformálódnak. Ebben az új koncepcióban a munka és a magánélet határai elmosódnak: az irodák ajtaján kilépve bárok, éttermek és galériák várják az embereket, ahol a munkával kapcsolatos ötletek születhetnek, és ahol a társas kapcsolatok is gazdagodhatnak. Érdemes észben tartani, hogy a különböző szektorok eltérő környezeti igényekkel bírnak: míg a technológiai szakemberek a zöldterületeket részesítik előnyben, addig a pénzügyi szektor munkatársai inkább a felhőkarcolók és a luxusmárkák világát kedvelik.

A városfejlesztés azonban komoly kihívásokkal is szembesül. A túlzsúfoltság, az infrastruktúra túlterheltsége és a környezeti fenntarthatóság egyaránt megoldandó problémák. A városok felelősek a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 70 százalékáért, ugyanakkor ők a klímaváltozás első számú elszenvedői is. A tengerparti városokat a vízszint emelkedése, a sivatagi metropoliszokat pedig - mint például Dubajt - a szélsőséges időjárási jelenségek fenyegetik.

A városok továbbra is a globális gazdaság hajtómotorjai maradnak:

A koronavírus-járvány alapjaiban formálta át a mindennapi életünket, új lehetőségeket teremtve a lakó- és munkavégzési helyek kiválasztásában. Ez a változás felerősítette a városok közötti versenyt a befektetések, munkahelyek és tehetségek vonzásában, új dimenziókat adva a települések fejlődésének.

London és New York továbbra is a legkeresettebb úti célok között szerepelnek, de a lakhatási problémák és a hosszú ingázási idők miatt egyre inkább veszítik vonzerejüket. Ezzel szemben olyan kisebb európai városok, mint Koppenhága, Bécs és Amszterdam, egyre inkább a tehetségek kedvencévé válnak, köszönhetően a magas életminőségnek és a megfizethetőbb lakhatásnak, valamint egyéb költségeknek. Az Egyesült Államok városai, mint például San Francisco és Washington, a kihívások ellenére is megőrzik népszerűségüket, és továbbra is a ranglista élén állnak.

"A tudásalapú gazdaságban a tehetséges egyének iránti kereslet kiemelkedően magas, hiszen ők elsősorban városi környezetben találhatók meg. Viszont a számuk véges, ami éles versenyt generál közöttük a munkaerőpiacon" - fejtette ki a szakértő.

Az egyik Vladislav Boutenko által (is) jegyzett jelentés méretük és gazdasági fejlettségük alapján négy csoportba sorolja a városokat:

A jövő városait négy különböző csoportba osztották, amelyek mindegyike egyedi jellemzőkkel bír.

Boutenko megjegyzése szerint a globális városok versenye kulcsfontosságú tényezővé válik a jövő gazdasági környezetében. Miközben a "szupersztár" városok továbbra is az irányt mutatják, a kisebb, de fejlett városok, valamint néhány feltörekvő gazdaságú település is egyre inkább fontos szereplővé válhat. Ugyanakkor a fejlődő országok városainak lassú fejlődése aggasztó, hiszen ezek a területek a jövő urbanizált központjaivá válhatnak.

Az egyik legnagyobb kihívást és egyben megoldásra váró problémát a folyamatosan gyorsuló urbanizáció jelenti. A világ tíz legforgalmasabb városában egy autós évente 130 órát tölt dugóban, valamint 1,3 millióan lesznek közúti balesetek halálos áldozatai. Ez a probléma különösen súlyos a feltörekvő városokban - például az indiai Bangalore-ban -, ahol a halálesetek aránya megközelítőleg háromszor magasabb, mint a magasabb jövedelmű városokban. A városi emberek több mint 90 százaléka olyan körülmények között él, amelyek nem felelnek meg a WHO egészségügyi szabványainak.

Ezek a problémák tovább súlyosbodhatnak, ugyanis a gyorsuló urbanizáció miatt 2050-re további 2 milliárd ember él majd városokban, ami globálisan körülbelül 70 százalékos urbanizációs arányt jelent. A gépjárművek további terjedése miatt az autók száma jelenlegi körülbelül 1,5 milliárdról várhatóan 2,4 milliárdra emelkedik 2050-re, ami további nyomást gyakorol az úthálózat kapacitására, különösen a feltörekvő gazdaságokban.

A Covid-járvány némileg megakasztotta ezt a fejlődési irányt. A pandémia kezdetén sokan a nagyvárosok eltűnését vízionálták, hiszen sokan a kisebb települések felé fordultak. Azonban a valóság másképp alakult: a városok új, innovatív formákban kezdtek újjáéledni, ahol a fizikai és virtuális interakciók egyaránt kulcsszerepet játszanak. Az olyan tényezők, mint a távmunka elterjedése és a járvány következtében bekövetkezett lakossági átrendeződés, új globális kapcsolati hálókat teremtettek, amelyekben a munka és a mindennapi élet színterei egyre inkább elkülönülnek egymástól.

Ez az úgynevezett "Meta City", ami röviden a hagyományos városok fizikai és digitális határainak elmosódását jelenti. A Meta City többféle, mégis közös halmazt alkotó szempont alapján is leírható.

Vladislav Boutenko rámutatott, hogy a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a Meta Cityk logikájához, és újra kell gondolniuk központjaik, szatellit irodáik, valamint otthoni munkavégzési politikájuk szerepét. Az irodák funkciója átalakul: egyre inkább a kapcsolódás és az együttműködés színtereivé válnak, nem csupán a munkavégzés helyszínei.

A fejlődő országokban, például Indiában, az emberek főként a gazdasági lehetőségek miatt keresnek új otthont olyan városokban, mint Mumbai vagy Bangalore. Ezzel szemben a fejlettebb régiókban a megélhetőség és a fenntarthatóság egyre fontosabb szerepet játszik. Rijád például kiemelkedő példája ennek a trendnek, hiszen hatalmas zöld parkokkal, sportlétesítményekkel és környezetbarát lakónegyedek kialakításával igyekszik vonzóbbá válni a nemzetközi szakemberek számára.

A városfejlesztés egyik legégetőbb kihívása a vidéki területek elnéptelenedése. Vladislav Boutenko példaként említi Franciaországot, ahol a jól átgondolt regionális fejlesztési politika, a helyi adóbevételek igazságos újraelosztása és a célzott támogatások révén sikeresen mérséklik a főváros dominanciáját. A megoldás kulcseleme a hosszú távú stratégiák kidolgozása, valamint a központi kormányzat elkötelezett hozzáállása a területi fejlődés kiegyensúlyozottsága iránt.

"Azok a városok fognak igazán sikeressé válni, amelyek mesterien egyensúlyoznak a gazdasági növekedés, az élhető környezet és a fenntarthatóság között, miközben megőrzik és erősítik sajátos identitásukat és közösségi értékeiket" - hangsúlyozta Vladislav Boutenko, aki saját tapasztalataival világította meg a Meta City nyújtotta lehetőségeket.

Ahogy sok más francia, Boutenko is Párizs hívásának engedett, hiszen munkája ide köti. Azonban a főváros lakhatási költségei sokak számára elérhetetlenek, így sokan napi ingázásra kényszerülnek, hogy részt vehessenek a város pezsgő életében. Boutenko családjával Nantes-ban él, ami 382 kilométerre fekszik Párizstól. A home office lehetősége révén szerencsére nem szükséges minden nap útnak indulnia. Hetente mindössze egy-két alkalommal ingázik, hiszen vonattal mindössze 1 óra 40 perc alatt megteheti a Nantes és Párizs közötti távot.

A Meta City életkörülményekre gyakorolt hatása is figyelemre méltó. Míg Párizsban a rendelkezésre álló pénzösszegből csupán egy átlagos lakás megvásárlására elegendő forrást tudunk biztosítani, Nantes-ban, és más városokban akár egy családi ház megvásárlása is lehetséges ugyanebből az összegből. Ez a jelenség Magyarországon is megfigyelhető, ahol Budapest és a vidéki területek közötti eltérések hasonló mintázatot mutatnak.

Elérkeztünk a Meta Cityk egyik legmeghatározóbb aspektusához: a központi és a szatellit városok közötti hatékony infrastruktúra kiépítéséhez. A BCG szakértőjének gondolatain inspirálódva felmerül a kérdés: vajon Magyarország egészének egy Budapest köré szerveződő Meta City-vá alakulása lehetséges? Boutenko véleménye szerint ez nem csupán álom, de megvalósításához elengedhetetlenek a megfelelő közlekedési és egyéb infrastrukturális fejlesztések. Hiszen Budapest mindössze 237 kilométerre fekszik Nyíregyházától, és csupán 217 kilométer Soprontól...