Hankó Balázs: Az egyetemek modellváltása a nemzet jövőjét formálja Hankó Balázs véleménye szerint a modellváltó egyetemek sikere nem csupán az intézmények fejlődését jelenti, hanem egyúttal hozzájárul az ország és a nemzet erősödéséhez is. Az átalakulás
Hankó Balázs az Egyetemek 2030 tanácskozáson tartott előadásában kijelentette, hogy a modellválltó egyetemek sikerének kulcsa az, hogy az intézményekben autonómia van, kiszámíthatóan, rugalmasan, a gazdasági szereplőkkel együttműködve dolgoznak. Hozzátette: korábban soha nem érdeklődtek ennyien az egyetemek iránt, immár harmadik éve 120 ezer a jelentkezők száma.
A tárcavezető kiemelkedő eredményként említette, hogy a jelentkezők fele vidéki egyetemekre iratkozik be, és a hátrányos helyzetű térségekből is egyre többen lépnek be a felsőoktatás világába. Szavai szerint a jelentkezők negyede már harminc év feletti, ami érdekes tendencia. Továbbá hangsúlyozta, hogy a diplomával rendelkező egyének jövedelme másfélszer magasabb, mint a végzettséggel nem rendelkezők esetében. A miniszter arról is beszélt, hogy nő a nemzetközi publikációk száma, és figyelemre méltó, hogy az egyetemista közösség 15 százaléka nemzetközi hallgatóból áll. Emellett a tárcavezető az Erasmus-program felfüggesztésére utalva kifejtette, hogy "Brüsszel saját érdekeit helyezi előtérbe, amikor beavatkozik a magyar egyetemek ügyeibe". Hozzátette, hogy "Brüsszelnek nincs joga és morális alapja ahhoz, hogy így cselekedjen, hiszen a felsőoktatás a nemzeti hatáskörbe tartozik".
Hankó Balázs kitért arra is, hogy a Pannónia Ösztöndíjprogram, amely "a világ egyetemeire vezeti a magyar fiatalokat," közel dupla annyi hallgatónak ad lehetőséget, mint az Erasmus-program. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár a Magyar egyetemek nemzetközi porondon című előadásában arról beszélt, hogy az egyetemek modellváltását követően az elmúlt években előrelépés történt, hiszen míg korábban hét magyar egyetem volt a világ legjobb öt százalékában, addig mostanra 12 egyetem szerepel a rangsorban. Fontosnak nevezte a nemzetközi oktatók, hallgatók bevonzását a magyar felsőoktatásba és elmondta, hogy az élethosszig tartó tanulás tekintetében még erősödni kell.
A cél nem az, hogy a magyar felsőoktatási intézmények rivalizáljanak egymással, hanem hogy a nemzetközi porondon megállják a helyüket - emelte ki az államtitkár. Kiemelte, hogy különösen fontos az indiai és kínai diákok vonzása, valamint a nyugat-balkáni és latin-amerikai térségek irányába való nyitás. A programjukban középpontban áll a kollégiumi férőhelyek számának növelése és az ösztöndíjak emelése. Hozzátette, hogy egy 18 ezer férőhelyes diákváros építése van tervben, a szükséges jogszabályi módosítások már megtörténtek, és a tervek szerint két-három éven belül megvalósul a projekt. Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta, hogy a Pannon Egyetem feladata a régió jövőjének megfogalmazása is.
Közölte: 2005-ben 800 hallgató jelentkezett az egyetemre, 2025-ben csaknem 6 ezren adták be a jelentkezést, ami az előző évhez képest 14 százalékos emelkedést jelent. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója úgy fogalmazott, a modellváltó egyetemeket érintő közvélemény-kutatás válaszadóinak 65 százaléka úgy ítéli meg, az egyetemek fenntartása maguknak az egyetemeknek a felelőssége, míg 24 százalék szerint ez kormányzati feladat. Az egyetemeknek a gazdasággal való együttműködését a válaszadók 64 százaléka tartotta fontosnak.
Mráz Ágoston Sámuel elmondta, hogy a kutatások szerint a társadalom relatív többsége pozitívan vélekedik az egyetemekről. Ismertette: az Európai Bizottság döntésével, amellyel kizárta a magyar modellváltó egyetemeket az Erasmus ösztöndíjprogramból, a válaszadók 64 százalék nem ért egyet. A konferencia a működési tapasztalatok és az aktuális kérdések megtárgyalásával folytatódik kerekasztal-beszélgetés formájában.
