Huszonöt esztendős a nagymama teste – csodálatos, ahogyan a tudomány és a kitartás segítségével harcolnak az idő múlásával.
Egy szöuli nagymama 3 óra lefutotta a London maratont tavaly, az idén pedig a Tokió maratonon kápráztatta el a közönséget. A nyugdíjas maratonfutó miatt a tudósok megkérdőjelezték az összes eddigi ismeretüket az öregedésről és mi is feltettük a kérdést: mi a hosszú élet titka. Neked is eláruljuk, hogyan maradhatsz sokáig fitt és fiatal.
Jeannie Rice tavaly világrekordot állított fel a London maratonon, ami már önmagában is figyelemre méltó, de a valódi szenzáció az, hogy a dél-koreai futónő 76 éves. A maratoni távot 3 óra és 33 perc alatt teljesítette, ami nemcsak teljesítmény, hanem inspiráló példa is az idősebb korosztály számára. E teljesítmény hatására brit tudósok érdeklődését is felkeltette, akik az asszony biomarkereit és fizikai jellemzőit kezdték vizsgálni. Rice idén a Tokió maratonon is rajthoz állt, ahol a véroxigén szintje figyelemre méltóan magas volt, olyan értékekkel, amelyek a jóval fiatalabb élsportolókéhoz hasonlítottak. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy Jeannie Rice, bár 76 éves, fittségi paraméterei alapján szinte 25 évesnek tekinthető. Ezzel az eredménnyel az öregedésről alkotott eddigi tudományos nézeteket is megkérdőjelezte, és számos új kérdést vetett fel azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne lassítani az idő múlását. Rice teljesítménye nem csupán saját életét, hanem a korosztályának lehetőségeit is újraértelmezte, és a jövőbeli kutatások irányát is befolyásolhatja.
A mai világban számos innovatív megoldás létezik a fiatalos állapot megőrzésére. Bryan Johnson, a techmilliárdos, évente körülbelül 700 millió forintnak megfelelő összeget fektet be saját egészségébe és fiatalosságába. Érdekes módon a legújabb kutatások szerint a 45 éves Johnson biológiai kora csupán 17 év.
A haláltól mindenki fél
Az emberbe mélyen genetikailag kódolva van, hogy féltse az életét.
- Mindenki fél a haláltól, olyan nincs, aki nem így tesz, hiszen belénk van kódolva az életösztön - mondta Szalai Zoltán, kaposvári pszichológus kérdésünkre. - Azért félünk, mert bizonytalan mi következik a halál után, a bizonytalantól pedig törvényszerűen félünk. Az állatok nem gondolkodnak, őket csak az életösztön hajtja, magyarázta a szakember. Azt gondolom, hogy a legfontosabb nem is a meddig, hanem a milyen minőségben. Ha ugyanis csövek lógnak ki az emberből, az életminőség nem megfelelő. Vannak kutatások, amelyek amellett szólnak, hogy ebben nagyrészt a genetika fontos. Valójában ez csak töredéke a befolyásoló tényezőknek, maximum a 30 százalékot teszi ki, a lényeges az életmód, amit bárki tud befolyásolni - tette hozzá Szalai Zoltán.
