Az egyenlőség és a nemi jogok terén zajló diskurzusban fontos hangsúlyozni, hogy a férfiak közül is sokan küzdenek azzal az érzéssel, hogy vesztesnek számítanak. Legalább 250 ezer férfi tapasztalja meg ezt a nehézséget, amely nem csupán a társadalmi normá

A hazai felnőttek túlnyomó többsége a "férfias" jelzőhöz olyan tulajdonságokat társít, amelyek az általános társadalmi megítélés szerint pozitívak, a "nőies" karakterjegyhez pedig a gyakrabban megjelenő pozitívumok mellett, egyértelműen több negatív asszociáció is kapcsolódik az emberek fejében. A férfiak kétharmada tartja magára jellemzőnek a "férfias" jelzőt, ami számukra főleg határozottságot, magabiztosságot és erős, biztonságot sugalló lelki alkatot jelent, illetve ezen túl általában udvariasságot, előzékenységet, becsületességet és sportos fizikumot is.

Az IDEA Intézet februári felmérésének adatai arra engednek következtetni, hogy a férfiak körében, körülbelül 250 ezer fő, azaz 6 százalék, erősebb bizonytalanságot tapasztal a nemi identitását illetően. Ezek a férfiak saját magukat pozitív tulajdonságokkal felruházva férfiasnak ítélik, ugyanakkor úgy vélik, hogy a nők helyzete az utóbbi 30-40 évben javult, míg a férfiak helyzete romlott. Emellett sokan azt is gondolják, hogy a női egyenjogúság hangsúlyozása a társadalom számára káros következményekkel járt.

A férfiak körében, akik különösen aggódnak a saját társadalmi helyzetükért, a jobboldali pártok iránti vonzalom a domináló. Egy "most vasárnapi" választás esetén februárban a válaszadók 52 százaléka a Fidesz-KDNP-re szavazott volna, míg a Tisza Párt támogatottsága 30 százalékra rúgott, a Mi Hazánk pedig 7 százalékos részesedést tudhatott magáénak. Ezek az adatok az IDEA Intézet február elején végzett közvélemény-kutatásából származnak.

Az utóbbi hónapok során az IDEA Intézet alaposan feltérképezte a magyar nők élethelyzetét, gondolkodásmódját és értékrendjét. Az elemzések eredményei világosan rámutattak arra, hogy a nők közéleti és politikai nézetei gyakran eltérnek a férfiakétól, valamint a politikai diskurzus domináns irányaitól is. Számos aspektusból megerősítést nyert, hogy a férfiak és nők közötti véleménykülönbségek nem csupán a megfogalmazott álláspontokban mutatkoznak meg, hanem a valóság észlelésében is jelentős eltérések tapasztalhatók az élet szinte minden kulcsfontosságú területén.

2025 februárjában az IDEA Intézet a nemek közötti viszonyok mélyebb megértésére törekedve a férfiak perspektívájára helyezte a hangsúlyt. A kutatás középpontjában az állt, hogy feltérképezzük, milyen élményekkel és érzésekkel rendelkeznek a magyar férfiak a saját nemük helyzetével kapcsolatban. Külön figyelmet szenteltünk a nemi szerepekkel összefüggő elvárásoknak, valamint annak, hogy a férfiak mennyire érzik stabilnak vagy éppen ellenkezőleg, instabilnak a saját pozíciójukat a társadalomban.

A vizsgálat első szakaszában a résztvevők feladata az volt, hogy néhány szóval kifejezzék, milyen jelentéseket társítanak a "férfias" és "nőies" kifejezésekhez. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a társadalom többsége mindkét jelzőt alapvetően pozitív kontextusban értelmezi. Azonban a "férfias" kifejezés sokkal egyértelműbb pozitív asszociációkat vált ki, míg a "nőies" szóhoz jelentősen több negatív, spontán asszociáció is kapcsolódik.

A "férfias" kifejezéshez a magyar felnőttek 89%-a, míg a férfiak körében ez az arány 94%-ra emelkedik, jellemzően pozitív asszociációkat kapcsol. Ezzel szemben a "nőies" jelzőt csupán a népesség 70%-a társít alapvetően kedvező tulajdonságokkal, a női válaszadók esetében ez az arány 75%. A negatív konnotációk terén a "férfias" jelzőt csupán az felnőttek 1%-a társít negatív fogalmakkal, mint például az erőszak vagy a durvaság. Ezzel szemben a "nőies" kifejezés 11%-ban idéz elő negatív jelentéseket, mint például a kényeskedés, labilitás vagy önállóság hiánya. A domináló vélemények szerint a "férfias" kifejezés a határozottságot, magabiztosságot és erőt szimbolizál, míg a "nőies" szó inkább a kedvességet, gondoskodást és empátiát emeli ki a magyar felnőttek tudatában.

Mind a "nőies", mind pedig a "férfias" kifejezés esetében kiemelkedett néhány, az átlagnál sokkal gyakrabban említett tulajdonság vagy jelző. Az is kiderül ugyanakkor, hogy a "nőiességet" többféle megközelítésből, különböző jelentéstartalmakkal értelmezik a hazai felnőttek, mint ahogyan az a "férfias" jelzővel kapcsolatban tapasztalható. Ez abból is fakad, hogy a "nőies" kifejezéshez nem csak pozitív, de negatív asszociációk is gyakrabban kötődnek az emberek fejében, de azt is mutatja, hogy a férfiakra vonatkozó (jellemzően pozitív) sztereotípiák egységesebbek a magyar társadalomban, miközben a nőkre sokkal többféle, egymástól is különböző sémaszerű tulajdonság is vonatkozhat.

Másfelől az, hogy a "nőies" kifejezéshez jóval nagyobb számú, eltérő jelentéstartalmú jelző is kapcsolódik, abból is fakadhat, hogy a nőkkel szemben a társadalom többféle szerepelvárást fogalmaz meg, mint a férfiakkal szemben

A magyar felnőtt férfiak döntő többsége kedvező jelentéseket társít a "férfias" szóhoz. Számukra a férfiasság nem csupán határozottságot, magabiztosságot és erőt jelent, hanem magában foglalja az udvariasság, előzékenység, megbízhatóság, egyenesség és őszinteség értékeit is. Ezen kívül sokan egy jól karbantartott, sportos testalkatot is a férfiasság szerves részének tartanak.

A válaszadóknak nem csupán a saját szavaikkal kellett kifejezniük, mit értenek a "férfias" kifejezés mögött. Az adatgyűjtés egy adott szakaszában listából kellett kiválasztaniuk azokat a jellemzőket, amelyeket leginkább a férfiakra vonatkoztatnak. Összesen 16 különböző tulajdonságot kellett értékelniük, figyelembe véve, hogy melyeket tartják inkább férfiakra, melyeket inkább nőkre, és melyek azok, amelyeket mindkét nem esetében jellemzőnek tartanak a válaszadók.

A válaszok alapján csak a férfiak 7 százalékáról mondható el, hogy valamennyi tulajdonságot férfiakra és nőkre egyformán jellemzőnek gondolta, azaz valószínűleg minimális mértékben sem lát "eredendő" viselkedési különbséget a nemek között. A többség viszont csak a családszerető (64 százalék) és a szorgalmas (63 százalék) tulajdonságokat érezte mindkét nemre jellemzőnek, illetve a férfiak fele szerint a magabiztos jelző is egyaránt jellemző lehet férfiakra és nőkre is.

A nemek közötti különbségek észlelése a férfiak körében egyértelműen megmutatkozik, hiszen a felmérés során a válaszadók jelentős része a vizsgált jellemzők többségét vagy a férfiakra, vagy a nőkre jellemzőnek tartotta. Ez a tendencia világosan rámutat arra, hogy a férfiak többsége hogyan érzékeli a nemek közötti eltéréseket.

A kutatások szerint a "férfias" kifejezés sokkal inkább pozitív konnotációval bír a felnőtt lakosság körében, legyenek azok férfiak vagy nők, mint a "nőies" megnevezés. Ezért nem meglepő, hogy míg a nők 55%-a érzi magát jellemzően "nőiesnek", addig a férfiak 65%-a hasonlóan azonosítja magát a "férfias" jelzővel.

A kutatási eredmények rámutatnak, hogy a "férfias" kifejezés különösen vonzó a 40 év feletti férfiak, a diplomás munkavállalók, a fővárosban élők, valamint a kisebb településeken lakók körében. Érdekes módon, ezt a jelzőt két, egymástól jelentősen eltérő anyagi helyzetű társadalmi csoport is szívesen magáénak vallja: azok, akik folyamatos pénzügyi nehézségekkel küzdenek, és azok, akik anyagi gondok nélkül, kényelmesen élik életüket.

Azok a férfiak, akik a "férfias" kifejezést magukra vonatkoztatják, többségében határozottságot (72 százalék) sugallanak, valamint stabil és erős lelki alkatúnak (66 százalék) érzik magukat. Magabiztosságuk (66 százalék) mellett erőt és biztonságot is árasztanak (63 százalék). A férfiasnak valló férfiak négyötöde családszeretőként (82 százalék) definiálja magát, míg háromnegyedük gondoskodónak (76 százalék) tekinti önmagát. Ezen kívül ragaszkodó (69 százalék), kompromisszumkész (69 százalék) és szorgalmas (69 százalék) vonásokkal is rendelkeznek. Ugyanakkor csupán a férfias férfiak harmada érzi magát kockázatvállalónak (32 százalék), és még kevesebben tartják magukat kérlelhetetlennek (18 százalék) vagy indulatosnak (14 százalék).

Nem csupán a férfiak körében domináns vélemény, a magyar társadalomban általában is konszenzusos nézet, hogy a férfiak és nők társadalmi kötelezettségei, feladatai, a velük kapcsolatos elvárások különböznek egymástól. A férfiak 44 százaléka (a teljes népesség 48 százaléka) úgy látja, hogy a nemek társadalmi kötelezettségei, feladatai, a velük kapcsolatos elvárások jelentős mértékben eltérnek, a többiek is jellemzően úgy gondolják, hogy vannak ilyen alapvető különbségek a nemek között. Csak a férfiak (és a teljes népesség) egytizede gondolja azt, hogy ilyen szempontból nincs különbség a nemek között

Ez utóbbi, teljes egyenlőséget képviselő álláspont az 50 évesnél idősebbekre, a fővárosiakra, illetve a nehéz anyagi körülmények között élőkre jellemző az átlagnál jobban.

Csak a magyarországi férfiak negyede (26 százalék) érzi úgy, hogy általában a férfiak helyzete javult az elmúlt 30-40 évben, ezzel szemben egyharmaduk (34 százalék) úgy gondolja, hogy a helyzetük negatívan változott. A nők helyzetéről jóval kedvezőbben vélekednek a magyar társadalom férfi tagjai (is): 60 százalékuk úgy gondolja, a nők helyzete javult a 30-40 évvel ezelőtti állapotokhoz képest, miközben csak 19 százalékuk látja úgy, hogy romlott.

A magyar férfiak körében csupán 13 százaléknyian érzik magukat valóban férfiasnak, holott sokan úgy vélik, hogy az elmúlt 30-40 év során a férfiak helyzete kedvezőtlenebb lett, míg a nők helyzete viszont javulást mutatott.

A csoport közel fele, ami több mint 250 ezer férfit jelent, azt tapasztalja, hogy a nemi szerepével és társadalmi helyzetével kapcsolatos státusza meggyengült. A magyar felnőtt férfiak körében ezen 6 százalék azok, akik nem csupán azt érzik, hogy a férfiak helyzete az utóbbi évtizedekben romlott, míg a nők helyzete javult, hanem azt is vallják, hogy a női egyenjogúság túlzott hangsúlyozása miatt a férfiak hátrányos helyzetbe kerültek. Sokan közülük úgy vélik, hogy a női egyenjogúság már elérte célját, és ezen a téren nincs további teendő.

A saját társadalmi helyzetükkel kapcsolatos aggodalmakat kifejező férfiak aránya kissé magasabb az 50 év feletti korosztályban, valamint a legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők között. Ezen kívül azok is jellemzően erősebben érzik ezt a nyomást, akik elváltak, külön élnek a házastársuktól, vagy akik bizonytalanul, instabilan, esetleg nehezen meghatározható módon élik meg párkapcsolati helyzetüket.

A nemi szerepekkel kapcsolatos aggodalmaikat fokozottan megélő, "státuszukat védő" férfiak a magabiztosság és a határozottság megtestesítőiként tekintenek magukra. Erős, stabil lelki alkatukkal és biztonságot sugalló hozzáállásukkal emelkednek ki. Különösen érdekes, hogy ők ötször nagyobb arányban vélik úgy, hogy a nők élete Magyarországon jelenleg könnyebb, mint a férfiaké. Számukra a család anyagi támogatásának felelőssége szoros összefonódásban áll a férfiak szerepével. Politikai nézeteik határozottak, a bizonytalan szavazók aránya közöttük elenyésző. Túlnyomó részük jobboldali pártok iránt táplál szimpátiát, míg az ellenzéki érzületűek csupán kisebbséget képeznek közöttük.

Egy "most vasárnapi" választás esetén a válaszadók legnagyobb része februárban a Fidesz-KDNP pártszövetségre, 52%-kal, adta volna le a szavazatát. Ezen kívül a Tisza Párt 30%-ot, míg a Mi Hazánk 7%-ot kapott volna.