Felfedezések, titkos zárak, érzelmek tengerében - A cserediákok élete nem éppen egyszerű.

Hatalmas kihívás egy kamasznak elboldogulni egy idegen országban, amelynek a nyelvét nem beszéli. Ugyanakkor az így szerzett élmények egy életen át elkísérik.

"Örökre hálás leszek a szüleimnek, amiért olyan nyitottak voltak, hogy külföldi cserediákokat fogadtak kamaszkoromban. Enélkül ma biztosan nem tartanék itt az életemben, a karrieremben. A mai napig tartjuk a kapcsolatot a "tesóimmal", és alig várom, hogy a kisfiam is annyi idős legyen, hogy fogadhassunk fiatalokat" - mesélte Bedő Viktória, a Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány (AFS) marketingkoordinátora. Az AFS nemzetközi szervezet a világ több mint 60 országában van jelen, és több mint 70 éve szervez cserediákprogramot 14-22 éves fiatalok számára önkéntes alapon, politikától és vallástól függetlenül. Hazánkba 30 országból érkeznek, és a magyar fiatalok is több mint 30 ország közül választhatnak 3, 5 és 10 hónapos kint tartózkodást. "Manapság bárki vehet olcsón egy fapados repülőjegyet, és eljuthat bárhová a világon. Egy egy hónapos külföldi nyelvtanfolyamot is sokan megengedhetnek maguknak. Ez a program azonban teljesen más. A diákok nemcsak hosszabb ideig tartózkodnak egy idegen országban, hanem egy helyi család "fogadja be" őket, és pontosan úgy élnek, mint ők" - magyarázta a marketingkoordinátor. Ez a szeretetteljes, befogadó közeg teszi egyedivé és sikeressé a programot, teljessé az élményt mind a kiutazó diáknak, mind a befogadó családnak, ahol a szülőket anyának és apának szólítják, a gyerekek pedig mind a testvéreik lesznek.

A cserediákprogramok résztvevői számára számos lehetőség kínálkozik az utazás költségeinek fedezésére. Legtöbbször a családok állják a kiadásokat, de akadnak olyan vállalatok is, amelyek támogatják dolgozóik gyermekének külföldi tanulmányait. Előfordult már, hogy valaki közösségi finanszírozás révén gyűjtötte össze a szükséges összeget, emellett az AFS ösztöndíjprogramja is nyújt segítséget a rászorulóknak. A cél az, hogy minél több fiatal élhesse meg ezt a különleges élményt, amely kétségtelenül új irányt adhat az életüknek.

"Könnyű persze felülni arra a vonatra, hogy ez majd egy kaland lesz, nyelvet tanulsz, meg új barátokat szerzel, de a kamaszoknak ez egy nagy kihívás is egyben" - hívta fel a figyelmet Bedő Viktória. Otthon a megszokott környezetükben nincsenek kitéve ilyen hatásoknak, hogy be kell illeszkedniük egy idegen közegbe, ahol nem működnek azok a sémák, amiket korábban megismertek.

Fontos, hogy merjenek kilépni a megszokott keretek közül. Ez a lépés kulcsfontosságú a személyes fejlődésük szempontjából. Ha egy fiatal 15-16 évesen sikeresen navigál az ilyen kihívások között, akkor később, amikor önálló életet kezdenek, sokkal magabiztosabban állnak majd a saját lábukra.

"Nagyon kevés olyan tinédzser van, aki ezt a háttérből hozza magával. A valóság az, hogy a világ ma sokkal veszélyesebb, mint néhány évtizeddel ezelőtt, így a családok mindent megtesznek, hogy megóvják gyermekeiket. A cserediákprogram keretein belül a befogadó családok hasonló védelmet nyújtanak, ám ennek ellenére számos kihívással kell szembenézniük."

A cserediákok támogatása nem csupán a családok feladata; az egész szervezet 24 órás készenlétben áll, hogy bármilyen felmerülő problémára azonnal reagálhasson. Önkéntesek, tanácsadók és elkötelezett segítők dolgoznak azon, hogy áthidalják a nehézségeket, amikor a diákok honvágyat éreznek, vagy úgy érzik, hogy nem boldogulnak az új környezetben. A cserediákok nem a teljes ismeretlenségbe érkeznek, hiszen már hónapokkal a kiutazás előtt elkezdődik az ismerkedés a befogadó családdal. Az AFS számos közös programot szervez, amelyek lehetőséget adnak a cserediákoknak, hogy megismerjék egymást és az új kultúrát, így sosem érzik magukat egyedül. Ha valaki mégis úgy dönt, hogy nem tudja folytatni a programot, természetesen segítenek a hazautazás megszervezésében.

A 150 befogadó magyar család egyike Csipkóék, akik Csemő varázslatos kis falujában élnek. Minden 2019-ben kezdődött, amikor Csipkóné, Lengyel Szilvia, középső lányának iskolájából egy szórólapot hozott haza. A szórólap hirdetése szerint külföldi cserediákok számára kerestek befogadó családokat. Szilvi, aki óvónőként dolgozik, mindig is szenvedett a gyerekek iránti szeretettel, és habár nem tudták pontosan, mi vár rájuk, bátran belevágtak az ismeretlenbe. Azóta már több mint tíz fiatal élhette meg náluk a közös élményeket, rövidebb vagy hosszabb időre, ahol igazi otthonra és szeretetteljes második családra leltek.

Az első vendégük egy thai lány volt, aki 2019 augusztusában érkezett, és bár a thaiföldiekről azt mondják, hogy csendesek és visszahúzódóak, ő néhány hét után már úgy otthon érezte magát, mintha mindig is a Csipkó család tagja lett volna. A kanapén lazán elnyúlva, ölelésekkel borította el a magyar családtagokat, és pillanatok alatt beilleszkedett az európai életformába. Eredetileg júliusig tervezte a tartózkodását, de a Covid közbeszólt, így 2020 márciusában haza kellett utaznia. Ahogy a világ helyzete normalizálódott, a diákok folyamatosan váltogatták egymást a családnál. Rövidebb-hosszabb időre megfordultak náluk olaszok, thaiföldiek, japánok, törökök – néha egyedül, máskor pedig többen együtt. Szilvi rengeteg élménnyel gazdagodott ezekből a fiatalokból; sorra meséli a szívmelengető és vicces történeteket. Egy olasz fiú például nagyvárosi életre vágyott, és bár úgy tervezte, hogy csak átmenetileg marad, már a második napon feltette a kérdést: "Nem maradhatnék itt?" Amikor Szilvi meglepődve emlékeztette, hogy ő a nagyvárost keresi, a fiú határozottan válaszolt: "Nem, én igazából egy családra vágytam." Egy török fiú, aki egy hét után erős honvágyat érzett, csendesen sírdogált a szobájában, és akkor döbbent rá, hogy egy egész évet tölt itt, ahol senkit sem ismer, és a nyelvet sem érti. Szilvi, érzékelve a fiú fájdalmát, némán leült mellé, és megfogta a kezét. Ekkor a fiú azt mondta neki: "Te egy igazi jó anya vagy." Egy különleges estéjük volt, amikor egy olasz fiú pizzát készített vacsorára, de a tészta olyan kemény lett, hogy nem tudták megenni. Így aztán kimentek az udvarra, és frizbiztek a pizzával. Egy thai fiú pedig esténként gyönyörű gitárdallamokat játszott, miközben a többiek énekeltek. Ezek a varázslatos pillanatok örökre a család emlékezetében élnek.

Szilvi úgy véli, hogy a külföldi cserediákok lényegében ugyanazok a fiatalok, mint a magyarok, akik sokszor hasonló kihívásokkal néznek szembe. Előfordul, hogy a modoruk kissé szúrós, nem mindig lelkesednek az iskoláért, és a szobájuk rendben tartása sem a kedvenc elfoglaltságaik közé tartozik. Nála is fontos, hogy megvannak a határok, és néha nemet kell mondania. "Ami nem fér bele az én gyerekeim életébe, azt a cserediáktól sem várom el" - tette hozzá. Számára hatalmas boldogságot jelent, amikor ezek a 16-18 éves fiatalok bizalmukba fogadják, megnyílnak előtte, és gyakran hajnalig tartó beszélgetéseket folytatnak vele. Különleges kötelék alakul ki közöttük, és az elválás mindig szívszorító pillanat. Azonban a búcsú nem végleges, hiszen a hazautazás után is tartják a kapcsolatot. "Amikor a diákok megérkeznek hozzánk, egy kulcsot kapnak a házhoz, hogy bármikor szabadon jöhessenek és mehessenek. A távozáskor ezt a kulcsot búcsúajándékként átadjuk nekik, jelezve, hogy ez az ő otthonuk is, és bármikor visszatérhetnek" - mesélte Szilvi, akinek az az álma, hogy egyszer az összes cserediákja ellátogat hozzájuk, és együtt tarthatnak egy felejthetetlen bulit.