Egy kanadai történész új megvilágításba helyezte a magyarok történelmét, és olyan felfedezéseket tett, amelyek világszerte felkeltették a figyelmet. Az általa bemutatott kutatások és elméletek új szempontokat kínálnak a magyar nép kulturális örökségére és
Egy szikra Albertából - amely a magyar történelem és az artúri mondakör határát feszegeti
A gondolat különleges útja Albertából indult, és könnyen forradalmasíthatja a középkori irodalom világát. Stephen Pow, a tatárjárás szakértő történész, egy idő elteltével különös párhuzamokat fedezett fel I. (Szent) László, a magyar király, valamint Lancelot, az artúri mondakör legendás lovagja között. Ez a felfedezés új megvilágításba helyezheti a hősies narratívák és mítoszok összefonódását, és izgalmas kérdéseket vet fel a középkori hősök és kultúrák közötti kapcsolatokkal kapcsolatban.
A kutató kezdetben a László név nyugati megfelelőinek különös vonásait vizsgálta. A francia nyelvterületen gyakran előfordult, hogy a Lászlóhoz hasonló hangzású neveket egyöntetűen Lancelotként jegyezték. Ez az apró nyelvi nüansz lett az első kulcsfontosságú elem, amely elindította Pow gondolatainak áramlatát.
Ahogy Pow egyre mélyebbre ásott a történetek rejtelmeiben, felfedezte, hogy számos párhuzam húzódik meg a két mese között. Mindkét narratívában kulcsszerepet játszik egy leány elrablása, egy legyőzött pogány, egy hosszú száműzetés, valamint a trón visszaszerzése. Érdekes, hogy László apja, I. Béla vízparton találta a végső nyugalmát, akárcsak a legendás Lancelot apja, ahogy azt a mítoszok mesélik. A kanadai kutató véleménye szerint ezek a hasonlóságok már túlzottan soknak tűnnek ahhoz, hogy csupán véletlenek lennének.
