Katasztrófális következmények: A mikroműanyagok súlyos károkat idéznek elő a testünkben.

A tudósok megállapítása szerint a kopott autógumik és a lebomló hulladék mikroműanyag részecskéket bocsátanak ki a levegőbe, amelyek hozzájárulhatnak a meddőséghez, a vastagbélrák kialakulásához és különféle légzőszervi problémákhoz.

Már jó ideje foglalkoztatja a tudósokat és az egészségügyi szakembereket a mikroműanyagokkal való érintkezés kérdése. Ezek a kicsiny, rizsszem méretű részecskék, amelyek számos kozmetikai termékben, fogkrémekben, ételtároló edényekben és ruházati cikkekben is jelen vannak, komoly aggodalmakat keltenek. A legújabb kutatások arra utalnak, hogy ezek a mikroszkopikus anyagok káros hatással lehetnek a sejtekre, gyulladásokat idézhetnek elő, és megzavarhatják a bélflóra egészséges egyensúlyát.

Az UC San Francisco (UCSF) kutatói 3000 tanulmány áttekintése után arra a következtetésre jutottak, hogy a mikroműanyagok "gyaníthatóan" károsítják a reproduktív, emésztőrendszeri és légzőszervi egészséget, és a vastagbél- és tüdőrák kialakulásával is kapcsolatban állnak - írja a New York Post.

"A mikroműanyagok valójában apró részecskék, amelyek a levegő szennyezésének új dimenzióját képviselik. Ezen anyagok jelenléte komoly aggodalomra ad okot, hiszen a légszennyezés ezen formája rendkívül káros hatásokat gyakorolhat" - nyilatkozta Tracey J. Woodruff, a kaliforniai UCSF szülészeti, nőgyógyászati és reprodukciós tudományok professzora, a kutatás fő szerzője.

A kutatócsoport által közzétett adatok alapján a globális vállalatok évente körülbelül 460 millió tonna műanyagot állítanak elő. Aggasztó előrejelzések szerint ez a mennyiség 2050-re 1,1 milliárd tonnára nőhet.

A mikroműanyagok két alapvető kategóriába sorolhatók: elsődleges és másodlagos. Az elsődleges mikroműanyagok célzott felhasználásra készülnek, mint például a kozmetikai termékekben előforduló mikrogyöngyök, amelyek a bőr hámlasztását hivatottak segíteni.

A másodlagos mikroműanyagok akkor jönnek létre, amikor a nagyobb műanyaghulladék darabjai idővel szétesnek és apró részecskékké alakulnak.

Az UCSF kutatói rámutattak arra, hogy az autógumik út során bekövetkező súrlódása és kopása komoly műanyagforrást képvisel a levegő szennyezésében.

Az emberek belélegzik és lenyelik ezeket a műanyag darabokat, és egy tanulmány szerint az amerikaiak évente 39 000 és 52 000 mikroműanyag részecskét fogyasztanak el.

Mikroműanyagok jelenlétét észlelték az emberi placenta, tüdő, máj, vizelet, anyatej és vér mintáiban.

Az UCSF kutatócsoport új, jelentős bizonyítékokra bukkant, amelyek arra utalnak, hogy a mikroműanyagok negatív hatással vannak a spermiumok minőségére és a here egészségére, továbbá gyengítik az immunrendszert is.

Jelentették, hogy "mérsékelt" bizonyíték van arra, hogy a mikroműanyagok károsan hatnak a petefészek tüszőkre, a reproduktív hormonokra, a vastagbélre, a vékonybélre és a tüdő működésére.

Az eredményeket szerdán publikálták az Environmental Science & Technology című folyóiratban. A kutatók megjegyezték, hogy az áttekintésük rágcsálós kísérleteken alapult, és a jövőbeli kutatásoknak további egészségügyi hatásokat kell vizsgálniuk, valamint meg kell találniuk a mikroműanyagoknak való kitettség csökkentésének lehetőségeit.

Mint azt a naphire.hu is megírta, egy előzetes tanulmány szerint a 2024 elején végzett boncolások során gyűjtött emberi agyminták több apró műanyagszilánkot tartalmaztak, mint amennyit a nyolc évvel korábban gyűjtött minták. Matthew Campen, az albuquerque-i Új-Mexikói Egyetem gyógyszerészeti tudományok professzora és a tanulmány vezető szerzője azt mondta, a 2016-os boncolási mintákhoz képest ez körülbelül 50%-kal magasabb szám. "Ez azt jelentheti, hogy ma az agyunk 95%-a agy, a többi pedig műanyag."

Az előzetes kutatási anyagot még nem értékelték, és nem jelent meg semmilyen tudományos folyóiratban. Mindazonáltal a tanulmány vezetője megosztotta, hogy a normál, 45-50 éves átlagéletkorú egyének agyszövetében 4800 mikrogramm/gramm, vagyis 0,5 tömegszázalékos koncentrációt mérték.

Ez a növekedés csupán a kitettség mértékét jelzi, azonban nem nyújt információt az agyi károsodás mértékéről.

Lapunk arról is beszámolt, hogy nem csak a műanyagok miatt kell aggódnunk, hanem az azokból kioldódó vegyi anyagok miatt is. Az aggályosnak tartott adalékanyagok közé tartoznak a ftalátok (amelyeket a testápolási termékekben és az élelmiszercsomagolásokban használnak), a biszfenolok (amelyeket az alumíniumdobozok belső bevonatában és hőpapír blokknyugtákban alkalmaznak) és a per- és polifluoralkil anyagok (PFAS), az úgynevezett örökkévaló vegyi anyagok, amelyek a környezetben nem bomlanak le könnyen.

Ezen kívül léteznek olyan anyagok is, amelyeket nem szándékosan adnak hozzá a keverékekhez, mint például a szennyeződések és egyéb komponensek. A sokféle vegyi anyag, beleértve a nem szándékos szennyeződéseket is, nem kedvez a szervezetünk számára. A szakértők legfőképpen aggódnak amiatt, hogy ezek az anyagok zavart okozhatnak az endokrin rendszer működésében. Ez a rendszer a hormonokat termelő és kibocsátó mirigyek és szervek bonyolult hálózata, amely kulcsszerepet játszik testünk alapvető folyamataiban, mint például az anyagcsere, a növekedés és a szaporodás szabályozásában.