Két másodperc alatt két súlyos döntést hozott a Haraszti úton történt motoros baleset áldozata, ugyanakkor az őt elütő autós is egyfajta áldozatként élheti meg ezt a tragédiát.

Tragikus baleset történt a Haraszti úton 2025. június 19-én, ahol egy személyautó súlyosan megrongálódott. Az autó frontálisan ütközött egy motorral, amely a HÉV-sínekre zuhant a becsapódás következtében. A motoroshoz mentőhelikopter sietett, de sajnos már nem tudták életét megmenteni. A helyszínen készült fotót Mihádák Zoltán készítette az MTI számára.

Az Országos Mentőszolgálat néhány napja aggasztó statisztikákat osztott meg Facebook-oldalán, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a motoros balesetek száma drámaian megnövekedett Magyarországon a szezon kezdetével. Februárban mindössze 53 esethez kellett riasztani a mentőket, míg márciusra ez a szám már 139-re ugrott. Áprilisban és májusban is több mint 200 motorbalesetről érkezett bejelentés, és június első felében további 181 eset vált ismertté. A statisztikák világosan jelzik, hogy a motorozás népszerűsége mellett a közlekedési balesetek kockázata is jelentősen megnőtt.

Kedden két motorkerékpár és egy autó ütközött össze a 11-es főút szentendrei szakaszán, majd a motorosokat súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Meghalt annak a motorkerékpárnak a vezetője, amely május 10-én a 21-es úton, Pásztó közelében nagy sebességgel szalagkorlátnak ütközött. Ugyanaznap nem adták meg az elsőbbséget egy másik motorosnak, aki a 47-es úton ment Hódmezővásárhely irányába, amikor egy autó kanyarodott elé. A két jármű összeütközött és a motoros súlyosan megsérült. Ez csupán három kiragadott eset a hasonló beszámolók tengeréből, de pontosan megmutatják, hogy nincs két azonos baleseti helyzet, legfeljebb néhány hasonlóság.

A magyarországi motoros balesetek száma a forgalomban lévő motorkerékpárok számánál kisebb mértékben emelkedett az utóbbi években az Allianz biztosító néhány héttel ezelőtti közlése szerint. A motorok egyre biztonságosabbak, egyebek mellett régóta minden új típusra blokkolásgátlós fékrendszert (ABS-t) szerelnek az Európában jelenlévő gyártók, a motorok használói közül pedig egyre többen viselnek védőfelszerelést. Az Európai Unió statisztikái ugyanakkor arról szólnak, hogy a motoros balesetek halálozási kockázata 18-20-szor nagyobb mint az autóbaleseteké, és a 2011 és 2021 között balesetben elhunyt tíz motoros közül kilenc férfi volt. A kockázatok tehát továbbra is nagyok.

A magyarországi közlekedési helyzet ennél sokkal összetettebb, hiszen a motorkerékpárokhoz csupán a közúti balesetek körülbelül 4,1%-a kapcsolódik. Ezt a statisztikát jelentősen befolyásolja a motorok szezonális használata is. Az évente előforduló 1200-1300 motoros balesetből körülbelül 40% a nyári hónapokban, június eleje és augusztus vége között történik, leggyakrabban hétvégén, a délutáni órákban.

A motorozás nem csupán egy izgalmas és szórakoztató tevékenység, mely semmihez sem hasonlítható, hanem egy rendkívül praktikus közlekedési forma is. Az utóbbi években, az autók számának rohamos növekedésével, egyre többen tapasztalják meg, hogy városi környezetben és sok esetben azon kívül is mennyire időigényes autóba ülni. A csúcsforgalom sűrűjében a motor vagy robogó jelentheti a megoldást, hiszen a forgalommal szemben haladva gyorsan és hatékonyan érhetjük el célunkat, különösen akkor, ha a tömegközlekedés éppen nem működik zökkenőmentesen.

A motorozás veszélyességéről szóló viták visszatérő eleme, hogy a balesetek zömét olyan autósok okozzák, akik nem veszik észre időben a mozgékonyabb, és az autó visszapillantó tükörében is sokkal nehezebben észlelhető motorkerékpárt vagy robogót. Az elsőbbségadás elmulasztása egy részben, de nem kizárólag erre épülő probléma, hiszen számos esetben elsőbbségi helyzetben lévő motorosok elé kanyarodnak ki az autósok, és ekkor ütköznek össze. Tipikus eset, hogy a főútvonalon egyenesen haladó motor elé egy alsóbbrendű útról, vagy magántelekről hajt ki egy autó, ahogy az is, hogy az álló kocsisort előző motor útját vágja el egy balra bekanyarodni szándékozó autó, amelynek vezetője csak a szembeforgalomra figyel, a visszapillantó tükrébe nem néz bele, így nem veszi észre, hogy egy motor éppen elmenne mellette.

A motorosok és segédmotorosok a közlekedés világában különösen sérülékeny helyzetben találják magukat az autósokkal összehasonlítva. Ez a kiszolgáltatottság nem csupán a balesetek kimenetele szempontjából lényeges, hanem azt is hangsúlyozza, hogy a balesetek mögött álló szabálytalanságok nem mindig mérhetők. Habár a motorozás gyorsasága és dinamizmusa csábító, a motorosok a testi épségüket kockáztatják, ha nem veszik figyelembe a többi közlekedő figyelmetlenségét vagy a potenciális szabálytalanságokat, esetleg maguk is elkövetnek valamilyen szabályszegést. A veszély fokozódik, ha olyan manőverekbe kezdenek, mint az előzés vagy irányváltás, amikor az autósok nem képesek időben reagálni vagy észlelni a motorost. E helyzetekben a balesetek kockázata drámaian megnőhet.

Részben ez lehetett az oka annak a június 19-én, a Haraszti úton történt halálos balesetnek is, amelyben egy motorkerékpár vezetője előzés közben elesett, majd elgázolta egy szemből érkező autó, motorja pedig a HÉV-sínekre repült. A balesetet annak az autónak a fedélzeti kamerái rögzítették, amelyet megpróbált megelőzni a motoros. A Budapesti Autósok Youtube-csatornáján megosztott felvételeken látható, hogy a motor vezetője korábban több KRESZ-szabályt is megsértett, hiszen zebrán előzött meg két autót, eközben áthajtott egy felhajtósávon, átlépte a záróvonalat, ezután pedig átment egy forgalomtól elzárt területen is.

Ha valakit zavarba hoznak az ilyen típusú felvételek, akkor érdemes elkerülnie ezt a videót!

A Budapesti Rendőr-főkapitányság szakértőt vont be a baleset körülményeinek feltárásába, így a Telex érdeklődésére sem tudtak részletesebb információt nyújtani az eseményekről.

A videót figyelmesen végignézve egyértelmű, hogy a motoros rosszul mérte fel a közlekedési helyzetet, és így kezdett újabb előzésbe, mielőtt elesett és elgázolta őt a szemből érkező autó.

Motorkerékpárja egy lenyűgöző 140 lóerős, 1300 köbcentis Honda X11, amely az ezredforduló utáni korszak egyik legimpozánsabb teljesítményű sportos naked bike-ja volt. Ezt a modellt nem látták el blokkolásgátlós fékrendszerrel, ami segíthetett volna megelőzni a balesetet. Amikor a motoros észrevette a szemből érkező fehér Škoda Octaviát, reflexből intenzíven fékezett. Ekkor a Honda súlypontja hirtelen előre dőlt, a teleszkópos villa mélyen összenyomódott, és az első kerék váratlanul elvesztette a tapadást.

A felvétel alján található időkód alapján a történések rendkívül gyorsan zajlottak. A motoros, aki sajnálatos módon balesetet szenvedett, a gyorsítás során, 11:18:09-nél lépte át a két sávot elválasztó szaggatott vonalat. Ezt követően azonnal fékezni kezdett, ám a következő másodpercben már meg is csúszott. A baleset pillanatában, amikor a szemből érkező autó elütötte, a számláló éppen 11:18:10-et mutatott.

Boncsér Sándor igazságügyi gépjármű műszaki szakértő szerint várhatóan éppen a baleset ezen körülményei miatt nem merül majd fel a vizsgálat során, hogy az autó vezetőjének volt-e esélye elkerülni az ütközést. Mivel az emberi reakcióidő ideális esetben egy másodperc, az Octavia vezetője éppen akkor taposhatott volna a fékre, vagy ránthatta volna el a kormányt, amikor az úton fekvő motoroshoz ért, tehát a látottak alapján nem volt ideje reagálni, tette hozzá a szakértő. Boncsér szerint a baleset kivizsgálása során az ezzel megbízott szakértőnek tisztáznia kell azt is, hogy a motor műszaki állapota közrejátszott-e abban, hogy fékezés közben felborult.

Felvetődik a kérdés, vajon az első gumiabroncs nem volt-e már elöregedett és rideg, továbbá megfelelően be volt-e állítva az előírt keréknyomás. Emellett fontos megvizsgálni, hogy az adott típusra jellemző kombinált fékrendszer (Dual CBS) megfelelően működött-e; ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az első fékkar meghúzása enyhén lassítsa a hátsó kereket, és fordítva, a fékpedál lenyomásával az első kerék is fékezhetővé válik. A rendelkezésre álló információk alapján a Haraszti úti balesetnek nem csupán egy, hanem két áldozata van. Az autós kénytelen volt végignézni, ahogy elgázol egy földön fekvő embert, akinek megmentésére sajnos nem volt lehetősége az események gyorsasága miatt. A motoros szinte beesett az Octavia alá, majd az autó átgázolt rajta, mielőtt megállt volna.

A szakértő felidézte egy korábbi baleset ügyét, melyben egy Suzuki Hayabusa motorcsoda több mint 200 km/óra sebességgel közeledett egy körforgalomhoz. A motor vezetője a szembejövő sávra sodródott, ahol egy szabályosan közlekedő autó bal elejével ütközött. Az ütközést bemutató animáció alapján mindkét jármű vezetője reflexszerűen kitérő manővert hajtott végre, ami megakadályozta, hogy a motor az autó orrának közepébe csapódjon. Ha ez megtörtént volna, az autó sofőrje is komoly életveszélybe került volna.

Szloboda Tamás, a motoros vezetéstechnikai továbbképzéseket szervező Continental Safety Hungary üzletágvezetője szerint a Haraszti úti baleset részben azért következett be, mert a Honda X11 vezetője rosszul mérte fel az előzéshez szükséges helyet. Ehhez a manőverhez a látási viszonyok sem voltak megfelelőek, hiszen ezen a szakaszon, közvetlenül az ütközés helye előtt enyhén jobbra kanyarodik a Haraszti út, ezért motoron ülve egy autó mögül kinézve nehezebb lehetett észlelni a szemből érkező járművet. Bár az előzést semmi nem tiltja a baleset helyszínén, a manőver és a közben elkövetett vezetéstechnikai hiba mégis a motoros halálát okozta, és az is nyitott kérdés marad, hogy ha lett volna ABS a Hondán, ezért nem borult volna fel a hirtelen fékezés közben, akkor vezetője vissza tudott volna-e térni a vele azonos irányba haladó autó mögé, hogy elengedje a szemből érkező Škodát.