Nagy Márton bemutatta az új működési modellt, amely kevesebb államtitkárt és dinamikusabb feladatköröket foglal magában.
Kevesebb államtitkárral működik január elsejétől a pénzügyminisztérium feladatait is átvevő gazdasági csúcsminisztérium. Stratégiai kérdésekben is lesznek változások.
Január elsején hivatalosan is életbe lépett a Pénzügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium egyesülése, amelynek eredményeként létrejött egy új, erősebb miniszteri szerv. Az eddigi két miniszteri pozíció helyett most már csak egy tárcavezető irányítja az új csúcsminisztériumot, amelynek működése során a korábbi hat államtitkár helyett csupán három szakember látja el a feladatokat. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy ez a lépés a költséghatékonyabb gazdálkodást célozza meg, így a jövőben hatékonyabban kezelhetik az ország gazdasági ügyeit.
A tárcavezető elmondta: a munka abban a szellemben fog folytatódni, amelyet Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter, leendő jegybankelnök hátrahagyott, további szerkezeti átalakítások nem lesznek. A háttérintézmények közül az Államadósság Kezelő Központban lesz vezetőváltás január végével: Kurali Zoltánt február elsejétől Hoffmann Mihály váltja, aki az Eximbankból érkezik erre a pozícióra.
Nagy Márton részletesen kifejtette, hogyan alakul át a hagyományos munkamegosztás az általa vezetett gazdasági csoport, a Gulyás Gergely irányítása alatt álló stratégiai kabinet, valamint a költségvetési munkacsoport között. Utóbbi esetében fontos megemlíteni, hogy a korábbi pénzügyminiszternek vétójoga volt, ami jelentős hatással bírt a döntéshozatali folyamatokra.
A gazdasági kabinet, amelynek irányítását továbbra is én látom el, egyúttal költségvetési munkacsoportként is funkcionál. Ennek köszönhetően egyedül dönthetek arról, hogy a gazdaságot érintő, költségvetési következményekkel járó előterjesztések elfogadhatóak-e vagy sem.
"A változás abban áll, hogy a költségvetési munkacsoport ezentúl kizárólag a stratégiai kabinet határozatait fogja ellenőrizni vagy megfellebbezni, mivel a gazdasági kabinet ülése során már megszületik a döntés" - nyilatkozta.
A tárcavezető kifejtette, hogy az újonnan létrejött minisztérium mintájául szolgáló struktúra már 2010-ben is működött. Véleménye szerint a gazdasági célok és a költségvetési tervek szoros szimbiózisban létezhetnek, lehetővé téve a gazdasági fejlődést úgy, hogy közben a költségvetési fegyelem is megmarad. "Fontos megjegyezni, hogy a költségvetés felépítése, a minisztériumok gazdálkodási módszerei, valamint a kiadások irányai jelentős gazdasági következményekkel bírnak. Ezért nyilvánvaló, hogy az egyes tárcák költségvetési struktúráját a hatékonyság jegyében különbözőképpen fogjuk kezelni" - hangsúlyozta a hatékonyság fontosságát.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezett a szigorú költségvetési politika mellett. Ugyanakkor a jövőben a különböző minisztériumok belső struktúrájáról folytatnak majd egyeztetéseket, és nem zárható ki, hogy ez források átcsoportosításához is vezethet.
Nagy Márton szerint a családok és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) éve lesz 2025. Úgy látja, a családoknál már érezhető a pozitív fordulat,
A tárca kiemelt figyelmet fordít a foglalkoztatás, a bérek, a lakossági fogyasztás és a hitelezés dinamikájára és stabilitására. Ezen kívül folyamatosan monitorozza a lakás- és autópiac helyzetét is, hogy biztos lehessen benne, nem lép fel esetleges elakadás vagy zavar a rendszerben.
A kkv-knál azonban még el kell indulnia a hitelezési fordulatnak - jelentette ki az évnyitó sajtótájékoztatóján. Ehhez több szereplő együttműködése kell, szükség van a bankrendszer, és szükség lehet a jegybank segítségére is - fogalmazott. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy erősödnie kell az állam és a kkv-szektor közötti bizalomnak és együttműködésnek.
