Kórházi tartózkodása után végre szabadon távozhatott Nagy Márton, a neves hegymászó. Az orvosi vizsgálatok során fény derült arra, hogy mi állt a mögötte húzódó erős fájdalmak hátterében.
Szombat délután, nepáli idő szerint körülbelül kettő órakor Nagy Marci hegymászó végre elhagyhatta a Manipal Oktató Kórházat, és most Pokharában élvezi a pihenést. Klein Dávid, Marci kötéltársa, a Facebookon osztotta meg a hírt, miszerint Marci tünetei vesekővel hozhatók összefüggésbe.
Ahogyan korábban említettük, a két bátor hegymászó szeptember elején indult el, hogy meghódítsa a világ hetedik legmagasabb csúcsát. Az út során sikeresen teljesítettek két akklimatizációs kört, és felépítették saját táborláncukat. Egy éjszakát töltöttek körülbelül 5700 méteren, három éjszakát 6000 méteren, és egy további éjszakát 6400 méteren. A nehézségek azonban ezután léptek fel Nagy Mártonnál. Csütörtökre virradóra súlyos gyomorproblémák kínozták, amelyek folyamatosan súlyosbodtak, ezért Klein Dávid úgy döntött, hogy helikopteres mentést kér.
Hálás szívvel tartozunk a Manipal kórház sürgősségi csapatának! Az egészségügyi személyzet, aki láthatóan rendkívül leterhelt volt, alapos és szakmai ellátásban részesítette Marcit a nap folyamán. A végleges diagnózisra csak 3-án, késő délután derült fény: Marciban, az alaptáborban, vesekő távozott, ami a rendkívüli fájdalmát, hányását és gyulladását okozta. Sajnos még mindig akad odabent valami, amiért küzdenünk kell, hogy távozzon...
A bejegyzésben olvasható szöveg egyedi stílusban is megfogalmazható. Például: "A poszt tartalmát itt találhatod." Vagy "A bejegyzés részletei a következő oldalon olvashatók." Ha van konkrét szöveg, amit szeretnél átfogalmazni, szívesen segítek!
Nagy Mártont az éjszakára a kórházban tartották, ahol infúzióval és gyógyszerekkel látták el. Végül október 4-én hagyta el a kórházat.
"Most először éltem meg, hogy hirtelen kórházba kell kerülnöm. Tudom, hogy ez nem számít ritka eseménynek, mégis rendkívül ijesztő, amikor egy elszigetelt környezetben ér a váratlan helyzet. Messze a civilizációtól, csupán a magunkkal hozott eszközökkel dolgozva, Dávid hihetetlenül sokat tett azért, hogy a lehetőségeinkből a lehető legjobbat hozza ki. Annyira sikerült segítenie, hogy a mentő késlekedése ne okozzon komolyabb bajt. Amikor végül lejutottunk, még mindig szédültem – valószínűleg a gyógyszerek hatásától" – mesélte Nagy Márton. Hozzátette, hogy a kórházban rendkívül szakszerű és kedves személyzet fogadta, akik mindent elkövettek, hogy a nehézségeket átvegyék tőle.
Bár itt már sokkal jobban éreztem magam, a feladatunk az volt, hogy feltárjuk, mi történt és mi történik most. Nem vesztegették az időt, minden szükséges vizsgálatot elvégeztek rajtam, ami előre mozdíthatta az ügyet. A nagy terhelés ellenére végig mosolygósak és kedvesek voltak velem. Mivel a biztonság kedvéért egy éjszakára bent tartottak, egy szép, modern szobában pihenhettem. (Nagyon élveztem az elektromos ággyal való játszadozást.) Infúziót és gyógyszereket kaptam, mivel erősen kiszáradt állapotban érkeztem. Jó érzés volt végre tudni a fájdalom okát: így már világos, hogy mi alapján kell döntenünk a további lépésekről – tette hozzá.
"Kellemetlen volt ezzel a hatalmas fájdalommal felébredni, félálomban lenni a gyógyszerek hatása alatt, vagy végigcsinálni a kórházi procedúrákat. Csak feküdtem és szenvedtem, míg Dávid mellettem állt. Ő vette át az aktív tevékenységeket, és végig támogatta a gyógyulásomat. Hihetetlen élmény volt érezni, hogy van valaki, aki minden erejével az én jólétemre figyel. Ezúton is szeretném kifejezni a legnagyobb hálámat érte!" - mondta Nagy Márton.
Klein Dávid szívéről most egy hatalmas kő gördült le, miután végre tisztázódott, mi állt Nagy súlyos tüneteinek hátterében. Megkezdte a folyamatot, hogy visszatérése zökkenőmentesen valósulhasson meg. Bár a feladat bonyolult és anyagilag megterhelő, Dávid úgy véli, hogy kár lenne elengedni az eddig közösen elért eredményeket.
Persze az lenne a legszuperebb, ha Marci is fel tudna jönni velem. De első a biztonság és ez az ő döntése. Ha sikerülne visszatérnem, úgy a közös expedíciónkat folytatnám. Ha történetesen elérem a csúcsot, az teljes mértékben Marci sikere is lesz! Természetesen aggódom, hogy a fel-le helikopterezés, a kiesett idő stb. negatív módon hat ki a csúcsmászó körre. Látnunk kéne még egy normális időjárási ablakot is. Az azóta leesett friss hóban nyomot kell majd törni, a kötelek, felszerelések jelentős része hó alatt lesz, számolni kell a csapadék okozta lavinaveszéllyel stb. De borzalmasan motiváltnak érzem magam és nagyon nem örülnék, ha nem kapnék lehetőséget arra, hogy legalább megpróbáljam kettőnk közös Nagy Kalandját sikerre vinni
Klein Dávid, aki jelenleg az időjárás-előrejelzések elemzésével foglalkozik, éppen a visszatérését tervezi az alaptáborba. Két lehetőség áll előtte: az egyik, hogy Pokharából keres megfelelő helikoptert, míg a másik opciója az, hogy a hegy lábánál, Marpha faluban vagy Tatopaniban próbálkozik, és reméli, hogy sikerül elcsípnie egy olyan helikoptert, amely éppen az ellátmányt szállítja.
