Kikelt a mélyből Európa legerősebb nemzete.


Németország gazdaságát az elmúlt öt évben folyamatosan recesszió fenyegette, idén azonban megsokasodtak azok a jelek, amelyek a gazdasági növekedés beindulására utalnak. Bár a vámháború által teremtett bizonytalanság és versenyképességi hátrány némileg tompította a fellendülést segítő hatásokat, a gazdasági szereplők hangulatának javulása mutatja az irányt. A fellendülést ráadásul a német kormány élénkítő intézkedései és strukturális reformjai is segítik, amik a következő években jó eséllyel szűk 10 éve nem látott bővülést hozhatnak Európa legnagyobb gazdaságában.

Az elmúlt két év során Németország gyakorlatilag recessziós állapotban volt, amit jól tükröz, hogy a reál GDP szintje még mindig a 2019-es értékek közelében stagnál. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy az idei év kedvező fordulatot hozhat a német gazdaság számára, amit az üzleti szektor hangulata és az állami intézkedések egyaránt megerősítenek. A BNP Paribas elemzői már jelezték, hogy a fellendülés jelei megmutatkoznak, bár a strukturális kihívások és a vámháború miatt ez egyelőre nem eléggé észlelhető. Cikkünkben ennek a különös helyzetnek a mögöttes okait és a német gazdaság középtávú kilátásait vizsgáltuk meg.

Németország számára a 2025-ös év ígéretesen indult: a reál GDP 0,3 százalékkal nőtt negyedéves szinten, amit a Donald Trump által bevezetett vámintézkedések következtében előrehozott megrendelések, az ipari szektor újjáéledése, valamint a fokozódó lakossági fogyasztás egyaránt támogattak. Az amerikai cégek reagálva a magasabb vámokra, készleteik feltöltésébe kezdtek, hogy a vámok hatását késleltetni tudják, ami kedvezően hatott a német export teljesítményére. Az év első negyedében tapasztalt külső kereslet által vezérelt bővülés olyan mértékű volt, amire 2022 nyara óta nem volt példa.

A fellendülés nem volt hosszú életű: Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései nyomán kibontakozó kereskedelmi háború bizonytalan környezetet és magasabb pénzügyi-üzleti kockázatokat teremtett, amelyek lefékezték a növekedést. A visszaesés az export mellett a beruházások és az építőipar teljesítményén látszott leginkább, amit a bizonytalanság miatt elhalasztott projektek okoztak.

A BNP elemzői szerint viszont e téren a német kormány gazdaságélénkítő intézkedései még az év vége előtt előrelépést hozhatnak, amely a piaci szereplőket is optimizmussal tölti el. 2024 decembere és 2025 augusztusa között az Ifo üzleti hangulatindexe 8 egymást követő hónapban emelkedett, ami a kilátások javulását jelzi.

Ezzel párhuzamosan a lakossági fogyasztásra továbbra is hatással van a kedvezőtlen hangulat, ezért...

2025 végére a német gazdaság teljesítménye várhatóan visszatérhet arra a szintre, ahol 2019 végén állt.

Bár szeptemberben az Ifo kutatóintézet gazdasági hangulatindexe kissé visszaesett (ez a kilátások romlását mutatja),

Az idei év felmérései azt jelzik, hogy a gazdasági szereplők egyre növekvő optimizmussal szemlélik a jövőt.

- még a vámháború bizonytalansága és exportgyengítő hatása ellenére is.

A beszerzési menedzser-indexek idei kedvező tendenciája mellett az egyes iparágak jövőképe is jelentősen javult az év során. Az elmúlt évek kihívásaihoz képest a feldolgozóipar, a nagykereskedelem, az építőipar, a textilipar, a gyógyszeripar, valamint a közlekedési eszközök gyártása (az autóipart kivéve) érezhetően fellendült.

2024 végén az Ifo kutatóintézet által monitorozott gazdasági szektorok közül három helyzete volt kedvező, ez a szám mostanra 8-ra emelkedett. A BNP Paribas közgazdászai úgy vélik, hogy a gazdasági aktivitás folyamatosan élénkül, a harmadik negyedévben 0,1 százalék, míg az év utolsó három hónapjában 0,3 százalék lehet a bővülés negyedéves alapon. A német parlament által elfogadott kormányzati beruházások várhatóan már az idén is javíthatják a gazdaság teljesítményét,

jövőre pedig akár 1,4 százalékos GDP-növekedést is lehetővé tehetnek.

Az ipar gyengélkedése ellenére a német foglalkoztatottság továbbra is historikusan magas. A munkanélküliségi ráta 2023-as 3 százalékos mélypontjáról ugyan mostanra 3,7 százalékra emelkedett, de ez még mindig messze elmarad az eurózóna átlagától (6,3 százalék).

A munkaerőpiac változásai világosan tükrözik a német gazdaság átalakulását. Az utóbbi években a feldolgozóiparban tapasztalható foglalkoztatottság csökkenése mellett a szolgáltatási szektor dinamikus növekedése figyelhető meg. Ez a tendencia azt bizonyítja, hogy Németország is követi azt a nemzetközi mintát, amely a gazdasági szerkezet reformját célozza meg. Ennek révén

A külső hatásokra érzékeny ipar helyett a gazdaság fokozatosan a megbízható szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt.

Európa legnagyobb gazdaságában az utóbbi évek során az egészségügyi és szociális ellátórendszer játszott kulcsszerepet a foglalkoztatás növekedésében.

A BNP elemzői szerint a gazdaság várható élénkülése a munkaerőpiacra is pozitív hatással lesz, hosszú távon azonban továbbra is fenyegető problémát jelent a szakképzett munkaerő szűkössége. A piac feszessé válása és a következő évekre tervezett minimálbér-emelései várhatóan erősíteni fogják a gazdaságban a bérnyomást, ami akár tartósan is az árstabilitást jelentő 2 százalék felett tarthatja az inflációt.

A korábban a fiskális fegyelem mintapéldájaként ismert német kormány idén tavasszal módosította adósságfék-rendszerét, és bejelentett egy 500 milliárd euró értékű, 12 éves időtartamra szóló gazdaságélénkítő csomagot, amely nem tartozik a meglévő keretrendszer alá. Az új intézkedések középpontjában az infrastruktúra fejlesztése, a védelmi kiadások növelése és a fenntartható energiaátmenet áll.

Bár a gazdaságpolitikai irányváltás valószínűleg a költségvetési hiány és az államadósság növekedéséhez fog vezetni, a beruházási és fogyasztási kereslet növelése révén már a közeljövőben, várhatóan néhány hónapon belül, serkenteni fogja a német gazdaság dinamizmusát.

A Friedrich Merz által irányított német kormány párhuzamosan az állami beruházásokkal a strukturális problémák kezelésére is fókuszál. A kormánypárt a közelmúltban bejelentette egy átfogó, 80 intézkedésből álló modernizációs csomagját, amely célja a bürokrácia csökkentése és a digitalizáció előmozdítása. Ezen intézkedések révén a vállalatok adminisztratív terhei mérséklődnek, ami hozzájárul a nemzetközi versenyképességük fokozásához.

A BNP elemzői úgy vélik, hogy a kormányzati ösztönző intézkedések árát a növekvő költségvetési hiány és az államadósság mértékének emelkedése fogja jelenteni.

A legújabb előrejelzések alapján a GDP 2,8 százalékát kitevő hiány a következő években várhatóan 4 százalék körüli szintre emelkedik. Ezzel párhuzamosan a GDP-arányos államadósság, amely tavaly 62,5 százalékon állt, 2027-re akár 66 százalékra is nőhet.

A fiskális lazítás a kötvényhozamok emelkedésében is megmutatkozik majd, a BNP elemzői szerint a 10 éves állampapírok hozama például a mostani 2,7 százalékos szintről két év alatt 3,2 százalékra emelkedik majd. A kamatszint és az adósságráta emelkedése természetesen nehezíteni fogja majd a költségvetés finanszírozását, a kormány ugyanakkor abban reménykedik, hogy a fellendülő gazdaság miatt növekvő adóbevételek ezt a többletköltséget kit tudják termelni.

A támogató gazdaságpolitika mellett több olyan strukturális tényező is van, ami a német gazdaság fellendülését támogatja.

A német kivitel mindig is a gazdasági növekedés egyik alapköve volt, és a prognózisok szerint 2025-re is az ország GDP-jének 41%-át képviseli majd. Európa legnagyobb gazdaságaként Németország általában külkereskedelmi többletet produkál, amely körülbelül az éves GDP 5,5%-ának felel meg. Azonban az idei évben számos tényező fenyegeti ezt a kedvező helyzetet. A német exportcégek évek óta küzdenek a kínai versenytársakkal szembeni versenyképesség hiányával, ami miatt a legnagyobb ázsiai piac egyre inkább elérhetetlenné válik az európai vállalatok számára. A Kínába irányuló német kivitel, miután kiszűrték a szezonális és naptárhatásokat, 2022 óta 28%-kal zsugorodott.

A legújabb kihívások közé tartozik az Egyesült Államokkal való kereskedelmi viszonyok szigorodása, amely Donald Trump elnöki vámintézkedései és a mögöttes kereskedelmi feszültségek következménye. Az Európai Unió tagállamai a legtöbb termék esetében 15%-os vámot kénytelenek fizetni az amerikai piacon, bár vannak kivételek is. Ez a helyzet jelentősen megemeli az exportőrök költségeit, ezzel pedig csökkenti versenyképességüket. A legnagyobb globális gazdaságba irányuló német export az idei év első felében 2,8%-kal csökkent az előző évhez képest, ami 11%-kal, azaz körülbelül 3,9 milliárd euróval rontotta a német kereskedelmi mérleget - állítják a BNP közgazdászai az elemzésükben.

Bár a szakértők előrejelzései szerint a negatív következmények még nem jelentkeztek, egyértelmű, hogy a gazdasági növekedést korábban támogató külkereskedelem jelenleg új irányokat keres. Az Európai Unió és az állami keresletnövelési intézkedések próbálnak enyhíteni az exportőrök által elszenvedett veszteségeken. Azonban a külkereskedelem fellendülése várhatóan csak hosszabb távon, jelentős strukturális reformok után valósulhat meg.

A vámháború mellett a német gazdaság talpra állását az elmúlt évek elégtelen állami- és magánberuházásai is nehezítik,

amelyek a termelékenység lassuló növekedését és a munkanélküliség emelkedését okozták. Strukturális szempontból tehát Németország helyzete kifejezetten hasonlít Magyarországéra, ahol szintén rengeteg elhalasztott beruházás után igyekszik a gazdaságpolitika növelni az aktivitást. Ilyen helyzetben a fellendülés általában lassan indul el, mivel a termelékenység az egyensúlyi szintnél kisebb mértékben járul hozzá a növekedéshez.

A beruházások felfutásával ez a fékező hatás fokozatosan megszűnik, a folyamat időigénye viszont nagyobb, mint az azonnali keresletet növelő fiskális intézkedéseknek.

Európa más országaival összhangban Németország is szembesül a társadalom elöregedésének kihívásaival. Ez a folyamat gazdasági szempontból jelentős terheket róhat, hiszen folyamatosan növekvő egészségügyi és szociális kiadásokkal, valamint a szakképzett munkaerő hiányának tartós gondjával járhat.

Összegzésül megállapítható, hogy a gazdaság energiaigényes jellege is hozzájárulhat a lassú fejlődéshez. Az utóbbi években tapasztalható fokozódó geopolitikai feszültségek következtében az energiaárak a jövőben is ingadozóak maradhatnak, ami fokozza a bizonytalanságot és gyengíti az érintett szektorok versenyképességét. Amennyiben a vállalatok jelentős része a közeljövőben költségsokkokra számít, valószínű, hogy nagyobb pénzügyi tartalékokat halmoznak fel. Ez viszont gyakran a tőkeberuházások elmaradásához vezethet, ami hosszú távon hátráltathatja a fejlődést.

Összességében elmondható, hogy 2024 végéhez viszonyítva a német gazdaság jelentős javuláson ment keresztül. A kormány által végrehajtott reformok és a jövőbeli befektetések már az év utolsó hónapjaiban is éreztethetik pozitív hatásaikat.

Az állam idén határozottan a gazdasági ösztönzés és a modernizáció irányába lépett, ami azt jelenti, hogy az idei év átmeneti időszakát követően jövőre valóban újraéledhet Európa legnagyobb gazdasága.

Természetesen kockázatok is akadnak: a vámháború és az elmúlt évek elmaradt beruházásai elsősorban rövid távon, míg az energiaellátás kérdése és a társadalom öregedése hosszú távon fékezheti a gazdaság növekedését.

Related posts