Az EU lehetőséget mérlegel arra, hogy a klímacélok elérését külső szereplőkre bízza.
Az Európai Bizottság júliusban tervezi benyújtani azt a jogilag kötelező érvényű javaslatot, amely 2040-ig 90%-os kibocsátáscsökkentést írna elő az 1990-es évekhez képest. Azonban a tagállamok ellenállása miatt Brüsszel mérlegeli, hogy a hazai iparágakra vonatkozóan alacsonyabb célértékeket állapítson meg, a hiányzó részt pedig nemzetközi szén-dioxid-kvóták révén pótolná.
Az Európai Tudományos Tanácsadó Testület az Éghajlatváltozással kapcsolatban (ESABCC) hétfőn nyilvánosságra hozott elemzésében aggodalmát fejezte ki a Bizottság által alkalmazott megközelítéssel kapcsolatban. Véleményük szerint ez a stratégia potenciálisan forráshiányhoz vezethet, ami hátráltathatja az európai iparágak és infrastrukturális fejlesztések szükséges átalakítását – számolt be róla a Reuters.
A nemzetközi szén-dioxid-kvóták alkalmazása, még ha csak részleges célok elérésére is szolgál, veszélyeztetheti a hazai értékteremtést. Ez ugyanis forrásokat terelhet el az EU gazdasági átalakulásának elengedhetetlen folyamataitól.
- jelentette be a testület.
A nemzetközi kvóták figyelembevételének lényege, hogy az Európai Unió tagállamai olyan projekteket támogathatnának, amelyek más országokban hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. Például a brazil erdőtelepítések által megtermelt krediteket vásárolhatnák meg, és ezeket figyelembe vehetnék a saját környezetvédelmi céljaik elérésében.
A támogatók véleménye szerint ezek a kvóták elengedhetetlenek a fejlődő országokban zajló kibocsátáscsökkentő projektek finanszírozásához, azonban néhány uniós tisztviselő óvatosan közelíti meg ezt a kérdést. Az Európai Unió 2013-ban leállította a nemzetközi kreditek alkalmazását a szén-dioxid-piacon, miután az alacsony költségű, korlátozott környezeti előnyöket nyújtó kreditek árzuhanáshoz vezettek.
A geopolitikai feszültségek, a közelgő amerikai vámok és a megugró energiaárak ellenére az ESABCC továbbra is elkötelezett a 2023-as javaslatainak fenntartása mellett, amely szerint
az EU-nak 90-95%-os nettó üvegházgáz-kibocsátás csökkentést kellene elfogadnia 2040-re, ami szerintük megvalósítható és összhangban van a globális klímacélokkal.
Ez 2040-re szinte teljesen kibocsátásmentes energiaszektort és a szennyező iparágak villamosítását követelné meg. A tanácsadók szerint ez olyan előnyökkel járna, mint a szennyezéssel kapcsolatos egészségügyi problémák csökkenése, az iparágak modernizálását célzó beruházások ösztönzése, valamint Európa importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentése.
A Reuters hírügynökség alapján...
