Egyetemista kivágta az 5000 éves fát: a tette mögött álló valódi indok máig titokzatos rejtélyt övez.

WPN-114 - e jelölést még Donald Rusk Currey adta a fának, amely azt jelenti, hogy a nevadai White Pine megyében végzett kutatásai során Prométheusz volt a 114. a sorban, amelyből mintát vett. A fa ugyanis egy simatűjű szálkásfenyő populáció élő tagja volt egy korábbi gleccser oldalmorénáján, a Fehér-hegységben, a Great Basin Nemzeti Parkban, Nevada keleti részén.

A Kígyó-hegység második legmagasabb hegyén található fasorban állt ez a matuzsálemi kort megélő növény, amelyhez egy ösvényen át vezetett az út. Prométheusz két, egy 1958-as és egy 1961-es túra során kapta nevét a természettudósoktól, köztük a már említett Donald Rusk Currey-től, aki szerint a fa legalább 4844 éves volt akkor. Noha a hatalmas növény életkorát nem sokkal később 4862-re növelték, további vizsgálatok még ennél is idősebbre becsülték a korát:

A simatűjű szálkásfenyők a természet igazi csodái, hiszen a legrégebbi ismert élő fák közé tartoznak, és elképesztő ellenállóképességükről híresek. Hosszú életük titka részben a különleges gyökérzetükben rejlik, amely úgy van kialakítva, hogy csak a fa közvetlenül felette lévő részeit táplálja. Ennek köszönhetően, ha egy gyökér elhal, a fa többi része sértetlenül folytatja az életét, így a szálkásfenyők képesek túlélni és alkalmazkodni a környezeti kihívásokhoz.

Térjünk vissza Prométheusz történetéhez! 1964 nyarán történt, hogy Donald R. Currey, az Egyesült Államokban tanuló geográfus, aki éppen utolsó éves egyetemi hallgató volt, engedélyt kapott a rendészeti hatóságoktól, hogy mintákat vegyen a Fehér-hegyi liget fenyőfáiból. Currey célja az volt, hogy a fák gyűrűinek szélességét elemezve feltárja a múltban tapasztalt kedvező és kedvezőtlen termőidőszakokat. Ezek a fák ugyanis, hosszú életük során, akár több ezer évnyi időjárási adatot is megőriznek gyűrűikben, így rendkívül értékes információforrást jelentenek a klímaváltozással kapcsolatos kutatások számára.

Currey ekkor rábukkant egy fára, amelyet a helyi hegymászók Prométheuszként ismertek, és amelyet több mint 4000 évesre becsült. A különleges növény története azonban innentől kezdve rendkívül ellentmondásos fordulatokat vett. Számtalan beszámoló kering arról, hogyan ért véget a fa élete, és ezek a történetek gyakran eltérő nézőpontokat tükröznek.

Bár a pusztítás körülményei mind a mai napig rejtélyesek, egy dolog biztos: Currey aktív szerepet játszott az események alakulásában.

Egyesek szerint a kutatónak készülő egyetemista mintavételhez használt fúrója tört bele a fába, mások szerint viszont Currey már eleve azt nem tudta, hogyan is kell egyáltalán megvizsgálni az ősöreg növényt. A történettel kapcsolatban még egy harmadik verzió is létezik, amely szerint a tudós úgy érezte, hogy a fa gyűrűinek vizsgálatához teljes keresztmetszetre van szüksége. Akárhogy is történt, azt majdhogynem biztosra veszik, hogy a kutatást végző egyetemi hallgató engedélyt kapott az erdészeti szolgálattól a fa kivágására.

Ezután kiderült, hogy a fának összesen 4862 növekedési gyűrűje volt, de azt figyelembe véve, hogy a zord körülmények miatt ezek a fák nem minden évben növesztettek növekedési gyűrűt, korát inkább 4900-5000 évben határozták meg.

A Föld legidősebb fája, melynek kora körülbelül 4800 év, a Fehér-hegységben él. E különleges fa pontos helyét azonban az Amerikai Erdészeti Szolgálat titokban tartja, hogy megóvja azt a kíváncsi szemektől és esetleges károktól.