Magyarország klímabajnokká avanzsált - Gazdasági hírek - DigitalHungary - Ahol a digitális és a valóság határai elmosódnak. Fedezd fel az élet virtuális dimenzióit!

Hazánk a legfrissebb energiastratégiai jelentés szerint az európai rangsorban a hetedik legjobb teljesítményt nyújtja, ezzel a klímabajnok országok közé lépett. Magyarország 3,5%-kal mérsékelte nettó üvegházhatású gázkibocsátását (ÜHG), és a régióban csupán Románia és Szlovákia mutatott hasonlóan figyelemre méltó csökkenést. A K&H Csoport, mint felelősségteljes nagyvállalat, a közelmúltban egy erdő telepítésével támogatta a szén-dioxid elnyelését, együttműködve a WWF-fel, ezzel hozzájárulva a biológiai sokszínűség megőrzéséhez.

A szén-dioxid légkörben mért koncentrációja 0,042 százalékra nőtt, ami elsőre talán elhanyagolható számnak tűnik, de valójában hatalmas következményekkel jár a Föld éghajlatára nézve. Ha ez az érték eléri a 0,1 százalékot, akkor várhatóan 5-6 °C-os globális átlaghőmérséklet-emelkedést okozhat az iparosodás előtti szinthez képest. Ez a változás már túlmutatna a természetes ökoszisztémák és az emberi társadalmak alkalmazkodási határain, és olyan szélsőséges időjárási jelenségek sorozatához vezethet, amelyek súlyos természeti katasztrófákat idézhetnek elő - olvasható egy intézeti jelentésben. A globális felmelegedés megállítása érdekében a világ számos országa, köztük Magyarország is, ambiciózus célokat tűzött ki: 2030-ra 55 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, míg 2050-re el kell érni a klímasemlegességet.

K&H: A felelősségteljes vállalati példa

A K&H Csoport számára fenntarthatóság nem puszta szlogen, hanem stratégia. A bankok szerepe kulcsfontosságú a fenntarthatóságban, hiszen nemcsak a saját működésük zöldítésével, hanem pénzügyi termékeiken keresztül is formálják a gazdaság jövőjét.

A K&H Csoport kiemelkedő szereplője a hazai felelős befektetések világának, hiszen 27 különböző zöld alapjában közel 1000 milliárd forintot kezel. Ez azt tükrözi, hogy a bank alapkezelőjénél a befektetett forintok közel fele már felelős alapokban helyezkedik el, hozzájárulva ezzel a fenntartható jövő építéséhez.

A K&H zöldhitel-programja új mérföldkőhöz érkezett, hiszen a vállalati zöldhitel-kihelyezés összértéke már elérte a 130 milliárd forintot. 2024-ben a bank 12 milliárd forint értékben folyósított zöld lakáshitelt, ami a teljes lakáshitel-kihelyezés 6 százalékát teszi ki.

Magyarország teljesítményei: hatékony kibocsátáscsökkentési intézkedések eredményei.

Magyarország a jelentés szerint az élmezőnybe tartozik Európában a kibocsátáscsökkentés terén. A legfrissebb adatok szerint 42 százalékkal csökkent a nettó üvegházhatású gázkibocsátásunk 1990-hez képest, igaz, jelentős részben a rendszerváltás után bekövetkezett ipari termelés jelentős csökkenésének és az elmúlt években tapasztalható gazdasági visszaesésnek köszönhetően. Ez az eredmény mindazonáltal felülmúlja az Európai Unió 30 százalékos átlagát. Bár hazánk a globális ÜHG-kibocsátás mindössze 0,11 százalékáért felel csak, de ezzel a teljesítménnyel Magyarország a "klímabajnokok" közé került az EU-ban, megelőzve olyan országokat, mint Belgium, Ausztria vagy Portugália.

Közlekedés: a növekvő kihívás

Miközben sok iparágban csökkenő tendenciát figyelhetünk meg, a közlekedési szektorban az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is emelkedett: 2022-ben 7,7%-kal nőtt a járművekből származó emisszió. Ennek egyik fő oka, hogy Magyarországon már több mint 4 millió autó rója az utakat, ráadásul az átlagos életkoruk már meghaladja a 15 évet.

2022 során a közlekedési szektor az Európai Unió összes kibocsátásának 29%-át tette ki, ami majdnem kétszerese az 1990-es évek adatainak. Előre tekintve, 2030-ra a kontinens kibocsátásának szinte fele a mobilitásból fog eredni. Ahhoz, hogy az EU 2050-re elérje a nulla kibocsátást, elengedhetetlen, hogy a közlekedési ágazatot minél sürgősebben szén-dioxid-mentessé alakítsák.

Energia és épületek: ígéretes fejlődés az építkezés terén Az energiahatékonyság és a fenntartható építkezés egyre hangsúlyosabb szerepet kap a modern városfejlesztésben. A legújabb technológiák és innovatív megoldások lehetővé teszik, hogy az épületek ne csak komfortosak, hanem környezetbarátok is legyenek. Az energiatudatos tervezés révén csökken az energiafogyasztás, miközben a lakók életminősége javul. Az okos épületek, amelyek integrálják a megújuló energiaforrásokat, mint például a napenergiát vagy a geotermikus energiát, új dimenziókat nyitnak az építészet világában. Ezek a megoldások nem csupán a fenntarthatóságot szolgálják, hanem gazdasági előnyöket is nyújtanak a tulajdonosok számára, hiszen hosszú távon csökkentik az üzemeltetési költségeket. Az új építési normák és szabványok folyamatosan fejlődnek, és a környezettudatos megközelítések egyre inkább elterjednek. Az építkezési folyamatok során a helyi anyagok használata és az energiahatékony technológiák alkalmazása nemcsak a költségeket mérsékli, hanem hozzájárul a közösségek fenntarthatóságához is. Összességében a jövő épületei nem csupán struktúrák, hanem élő, lélegző rendszerek, amelyek képesek alkalmazkodni a környezetükhöz és reagálni a változó energiaigényekre. A folyamatok biztató irányba mutatnak, és a következő években várhatóan még több innovatív megoldás fog születni ezen a területen.

A lakossági épületek kibocsátása jelentősen csökkent: egy lakás átlagos éves közvetlen ÜHG-kibocsátása 14,1 százalékkal mérséklődött 2022-ben, részben az enyhe télnek és az energiaárak növekedésének köszönhetően. Az ipari szektor kibocsátása is 16,5 százalékkal csökkent, főleg az energiaárak miatt visszaesett termelés következtében.

A K&H honlapján található rezsikalkulátor egyedülálló lehetőséget kínál az ingatlanok energiafogyasztásának optimalizálásához. Tavaly a kalkulátor segítségével elért átlagos megtakarítás elérte az 503 ezer forintot, ami a tipikus rezsiköltségek körülbelül egyharmadát teszi ki.

Természetes szövetségeseink az erdők és a fák, amelyek csendes őrzői bolygónknak, valamint az elnyelők, akik hatékonyan segítik a szén-dioxid eltávolítását a levegőből.

Magyarország erdői kulcsszerepet töltenek be a szén-dioxid megkötésében, ezért a Nemzeti Erdőtelepítési Program célja, hogy évente 10-15 ezer hektárral bővítse az erdős területek számát. Ezen kívül a vízi élőhelyek is jelentős mértékben hozzájárulhatnak a CO₂ elnyeléséhez, amennyiben megfelelő gondoskodásban részesítjük őket.

A K&H nemrégiben egy izgalmas mérföldkőhöz érkezett a WWF-fel folytatott, több mint kétéves együttműködés keretében. Ennek során a Duna-Dráva Nemzeti Parkban 6 hektárnyi területen ültettek el őshonos facsemetéket és cserjefajokat, valamint madárodúkat és T-ülőfákat helyeztek ki. A projekt célja, hogy a terület jövőálló, természetközeli erdővé váljon. Érdekesség, hogy a természetvédelmi kezdeményezéshez az ügyfelek is hozzájárultak: minden alkalommal, amikor Kate, a K&H digitális pénzügyi asszisztense segítségét kérték, a bank 100 forintot különített el élőhelyfejlesztési célokra. Ezzel a közös erőfeszítéssel nemcsak a pénzügyi tranzakciók, hanem a természetvédelem is előrébb lépett.

Csak egy bolygónk van: apró, de fontos lépések

Magyarország élen jár a kibocsátáscsökkentésben, de a klímavédelem nem nemzeti verseny, hanem közös globális feladat. Hazai sikereink fontosak, de a bolygó jövője a világ nagy kibocsátóinak együttműködésén múlik. Az arányok érzékeltetésére álljon itt egy példa: Kína 2023-ban mindössze 33 óra alatt termelte ki Magyarország teljes éves kibocsátását. Ezért bár hazánk eredményei példamutatóak, ugyanakkor a globális klímaváltozás megfékezéséhez ez nem elég, hiszen Kína, az USA és India együtt adják a világ ÜHG-kibocsátásának több mint felét.