Költöző magyarok: a győzelemre és a vereségre készülő vármegyék átalakulása

A hazai lakosság költözködési szokásait továbbra is kettősség jellemzi: egyes vármegyék fokozatosan kiürülnek, míg másokban a települések már a "megtelt" táblát is ki kell, hogy tegyék. Ezt a tendenciát az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése világítja meg. Noha a költözések száma csökken, a fővárosi agglomeráció továbbra is a legnagyobb vonzerőt gyakorolja a beköltözők körében. Nem meglepő, hogy éppen itt vált aktuálissá az ingatlanvásárlás korlátozásának kérdése.

A Központi Statisztikai Hivatal legújabb, 2024-es jelentése alapján tavaly több mint 240 ezer ember döntött úgy, hogy állandó lakóhelyét megváltoztatja Magyarországon belül. Ez a szám a 2023-as 220 ezerhez képest körülbelül 10%-os növekedést jelent, ami a vándorlási hajlandóság élénkülését mutatja. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ez a szám még mindig jelentősen elmarad a 2021-es rekordszámtól, amely 307 ezer költözést regisztrált.

Amikor az egyes vármegyék migrációs adatait elemezzük, Pest vármegye kiemelkedően teljesít, hiszen több mint 42 ezer új lakóval büszkélkedhet, ezzel magasan vezeti a rangsort. Ez a tendencia az elmúlt évtizedben folyamatosan megfigyelhető. A főváros a második helyen áll, körülbelül 30 ezer beköltözővel, míg a harmadik pozícióban talán váratlanul Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye található 17.500 fővel. A legkisebb bevándorlást Tolna vármegyében tapasztaltuk, ahol csupán ötezren költöztek új otthonba, de Nógrád is csak 5200 új lakóval tudott jelentkezni, míg Vas vármegye 6200 fővel zárta a sort. Természetesen jelentős eltérések vannak a vármegyék népességszámaiban, így nem meglepő, hogy az ezer lakosra jutó bevándorlás Pest mellett Hevesben és Somogyban a legmagasabb, mindkét helyen 30 fő felett, míg Budapesten ez a szám csak 17,5.