A leendő pedagógusok számára egy izgalmas új megközelítést kínál az Apor Vilmos Katolikus Főiskola: a "nyelven belüli fordítást". Ez a különleges módszer lehetőséget ad arra, hogy a jövő tanárai mélyebb megértést nyerjenek a nyelvi struktúrákról és a komm

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola egyedülálló lehetőséget kínál a leendő pedagógusok számára, mivel itt ismerkedhetnek meg a "nyelven belüli fordítás" módszertanával. Ez a megközelítés eddig csupán a gyógypedagógiai képzés keretein belül volt elérhető. A kurzus hiánypótló jellegű, hiszen a legfrissebb PISA-felmérések alapján a magyar diákok egynegyede nem rendelkezik a felsőfokú, C1-es szintnek megfelelő anyanyelvi tudással. Ennek következtében a tankönyvek és a különböző tesztek feladatainak megértése is komoly kihívások elé állítja őket.

Mi történik, ha egy másodikos szövegértési felmérő kérdéseit a lehető legérthetőbben fogalmazzuk meg? Ha a szöveg mondatait külön sorokba szedjük, változtatunk a betűtípuson és a betűméreten, sőt, a kitöltendő mezőket is úgy helyezzük el, hogy a gyerekek számára minél egyértelműbb legyen, pontosan mi a feladatuk, akkor az eredményeket Dr. Horváth Péter László, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója és hallgatói vizsgálták.

Az eredeti és az átdolgozott feladatsort ugyanazok a diákok oldották meg egy hónap eltéréssel. Az eredmények önmagukért beszélnek: függetlenül attól, hogy melyik verziót töltötték ki elsőként, a diákok az átdolgozott felmérőben lényegesen kevesebb hibát követtek el – volt, aki akár egy vagy két osztályzattal is javított. Érdekes megjegyezni, hogy az alapszöveg és a kérdések tartalma változatlan maradt. "Azt hiszem, óriási különbséget jelent, hogy mennyire igazítjuk az információkat a diákok nyelvi szintjéhez" – mondja a főiskolai docens, aki a nyelven belüli fordítás módszertanával ismerteti meg az Apor hallgatóit, köztük a leendő tanítókat is.

AJÁNLJUK FIGYELMEDBE: Új szolgáltató kezd el működni a kórház laboratóriumi vizsgálatainak lebonyolításában.

Milyen a szöveg, ha egyenlő eséllyel hozzáférhető?

"A PISA-felmérések eredményeiből tudjuk, hogy a diákok körülbelül 25 százaléka nem jut el a C1-es vagy C2-es magyar nyelvi tudásig, ennél jóval alacsonyabb nyelvi szinten érzi magát biztonságban" - magyarázza a szakember. Korántsem csak a tanulásban akadályozott gyerekekről van szó: a többségi, tehát teljesen átlagos iskolába járó, ám alacsony nyelvi kompetenciájú gyerekek sem jutnak el a C1-es szintig. Így aztán az iskolai tankönyvek és dolgozatok nyelvezete a gyerekek egy csoportja számára sokszor nehezen értelmezhető, meghaladja magyarnyelv-tudásuk szintjét.

"A főiskolán a hallgatók megtanulhatják, hogyan lehet bonyolultabb szövegekből könnyebben olvasható szövegeket készíteni úgy, hogy a tartalom nem változik" - mondja. Az ún. "egyenlő eséllyel hozzáférhető" szövegek sajátossága, hogy egyszerű mondatokból állnak, a megcélzott nyelvi szintnek megfelelő szókincset, sokszor vázlatpontos felsorolást tartalmaznak. A tördelésük, tipográfiájuk is sajátos, például minden egyes mondat külön sorban szerepel.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK Friss homok került a Béke tér játszóterére

A pedagógus kifejezésmódja kulcsfontosságú, hiszen a szavak ereje nagy hatással lehet a diákokra. Az, ahogyan egy tanár megfogalmazza gondolatait, nem csupán a tananyag átadását befolyásolja, hanem a diákok motivációját és önbizalmát is. A megfelelő szóhasználat, a biztató kifejezések és a figyelemfelkeltő megfogalmazások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulók nyitottabbak legyenek az új ismeretek befogadására.

Az értelmi sérült személyekkel foglalkozó szakemberek 2002 óta alkalmazzák ezt a megközelítést, amely már évek óta a gyógypedagógus-képzés szerves része. Jelenleg azonban a leendő óvodapedagógusok és tanítók csupán az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán szerezhetnek tudást a nyelven belüli fordítással kapcsolatban.

"Ha idegennyelv-tanulásról van szó, egyértelmű, hogy az egyszerű mondatoktól lépésről lépésre juthatunk el a bonyolult, hosszabb mondatokig. Itt ugyanerről van szó: ha a gyerekeknek szánt feladatokat, magyarázatokat nem a saját nyelvi szintjüknek megfelelően fogalmazzuk meg, az hamar eltántoríthatja őket az olvasástól és a tanulástól. Ha egy alacsonyabb szintű szöveget adunk nekik, nem jelenti azt, hogy ott megrekednek. Sikerélményük lesz, lendületet kapnak, és haladnak tovább" - magyarázza Dr. Horváth Péter László, hozzátéve: ma már a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel diagnosztizált gyerekek mellett a sajátos nevelési igényű diákok zöme is integráltan tanul. Ezért nem csupán a gyógypedagógusoknak, hanem a leendő csecsemő- és kisgyermeknevelőknek, óvodapedagógusoknak, tanítóknak és tanároknak is fel kell készülniük a sokszínűségre.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK: Emlékezzünk névadóinkra, Bartók Bélára és Pikéthy Tiborra egy különleges hangversennyel!

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola szorgalmazza, hogy a hallgatók ne csak a kötelező gyógypedagógiai és fogyatékosságügyi tantárgyakban mélyedjenek el, hanem szabadon választható kurzusok keretében is bővíthessék tudásukat. Ezek a kurzusok kifejezetten arra irányulnak, hogy felkészítsék a jövő pedagógusait a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való munkára. Tavaly például elindult egy jelnyelvi tanfolyam, amely lehetőséget biztosít a hallgatóknak, hogy elsajátítsák a legfontosabb kommunikációs elemeket. "Nagyon lényeges, hogy ha egy siket diák érkezik az osztályomba, képes legyek jelelni neki: Szia, Péter bácsi vagyok, örülök, hogy itt vagy!" – hangsúlyozza az egyik oktató a főiskolán.

Oszd meg ezt az információt, hogy mások is értesülhessenek róla!