Hogyan tedd egyedivé a "Magyar-amerikai két jó barát" témát: Képzelj el egy történetet, ahol két elválaszthatatlan barát, egy magyar és egy amerikai, felfedezik a különbözőségeiket és hasonlóságaikat. Az egyik barát, Péter, Budapesten él, míg a másik, Ja

A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://demokrata.hu/magyarorszag/washington-a-megegyezesre-torekszik-986369/

Április utolsó napjaiban hazánkba látogatott az amerikai elnök idősebbik fia, Donald Trump Jr., akinek nincs ugyan formális pozíciója, de meglehetősen nagy befolyással bír az amerikai konzervatív táboron belül. Az üzletember egy gazdasági konferencián tartott előadása során méltatóan szólt Magyarországról. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország a fény egyik utolsó bástyája a világban. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Kína ellen mindenkinek fel kell vennie a harcot. Szavai jól jelzik, mi a kétoldalú kapcsolatok gyenge pontja. Messzemenő következtetéseket azonban kár lenne levonni a Kínával kapcsolatos kijelentéséből, nem valamiféle meglobogtatott selyemzsinórról van szó. A magyar-amerikai kapcsolatok soha nem voltak olyan szilárdak, mint napjainkban, hazánknak pedig méretéhez képest jelentős a befolyása az amerikai politikai térben.

Balogh Máté Gergely történész, aki az amerikai kultúrák szakértője, kiemeli, hogy Magyarország már az elnökválasztási kampány során is jelentős utalási alapként szolgált, mind a kedvező, mind a kedvezőtlen kontextusokban.

A kutató véleménye szerint Donald Trump ellenfelei többek között Orbán Viktorral fenntartott szoros viszonya miatt is támadták őt, ugyanakkor ez a kapcsolat a konzervatív körökben elismerést is hozott számára. A legnépszerűbb konzervatív politikai elemzők és véleményformálók nyíltan kifejezik szimpátiájukat Orbán Viktor és Magyarország iránt; Tucker Carlson például többször is ellátogatott hazánkba, ahol interjút készített a miniszterelnökkel és Orbán Balázzsal is. Az amerikai jobboldali szavazók számára Orbán Viktor és Magyarország a nemzeti és keresztény eszmék védelmezőjeként jelenik meg, különösen vonzó számukra a magyar kormány határozott fellépése az illegális migrációval szemben, valamint családcentrikus politikája. Ezzel szemben az amerikai baloldal szemében Orbán a populista és illiberális politikai vezetők tipikus példája. Ami a nagypolitikai szempontokat illeti, kiemelkedően fontos, hogy az amerikai és magyar kormányok közötti kapcsolatok az Európai Unió keretein belül is kivételesen jónak számítanak.

Vannak azért, akik Giorgia Melonira hivatkoznak Donald Trump legfontosabb európai szövetségeseként. Ők azonban nem veszik figyelembe annak a jelentőségét, hogy Orbán Viktor már az első pillanattól, 2016-tól egyértelműen Trump mellett foglalt állást, aki természetéből adódóan sosem felejti el a támogató gesztusokat. A kapcsolatok tehát elbírják a vitákat, különösen hogy mindkét fél alapvetően a viszony megerősítésén és a súrlódások minimalizálásán dolgozik. Balogh Máté Gergely szerint fontos tényező az is, hogy nemcsak Donald Trump és Orbán Viktor, hanem a Republikánus Párt trumpi szárnya és a Fidesz között is kiváló a kapcsolat. J. D. Vance alelnök különösen közel áll a magyar kormánypártokhoz, ami jót ígér Magyarországnak. Elemzők szerint ugyanis amennyiben a republikánusok sikert aratnak a jelenlegi ciklusban, Trump elnök után még legalább kétciklusnyi jobboldali kormányzás követkehet az Egyesült Államokban, nagy valószínűséggel J. D. Vance vezetésével.

J. D. Vance karaktere és politikai megközelítése a Trumpéhoz képest sokkal árnyaltabb és szofisztikáltabb. Intellektuálisabb beállítottságú politikusként nem csupán a személyes kapcsolatok, hanem a magyar kormány konzervatív politikai irányvonala is szoros kapcsolatot teremt vele. Vance hagyományos katolikus értékek mentén mozog, és habitusában, valamint a magánéletében is sokkal inkább konzervatív, mint Donald Trump. A fiatalabb konzervatív generáció, különösen a 30-as és 40-es éveikben járók, számára Vance a vallásos hit és az ideológiai diskurzus fontosságát képviseli. Merészebben és nyíltan fogalmazza meg bevándorlásellenes nézeteit, és hangsúlyozza a deportálások szükségességét – magyarázza Balogh Máté Gergely.

Marco Rubio, az amerikai külügyminiszter, baráti tónust üt meg Magyarországgal kapcsolatban, ami figyelemre méltó, hiszen néhány évvel ezelőtt még kritikus megjegyzéseket fogalmazott meg a magyar kormány tevékenységével szemben. Úgy tűnik, hogy felismerte, új politikai irányvonalak kezdődnek a republikánus párton belül. Rubio kinevezése után a magyar ellenzéki média ellenséges viszonyt jósolt az amerikai külügyminisztérium és Budapest között. Azonban idén március elején Szijjártó Péter és Rubio találkozója új perspektívát teremtett. A kérdés csupán az, hogy a magyar kormány képes lesz-e kihasználni az amerikai támogatás kedvező szellőjét gazdasági előnyökre. Április elején Szijjártó Péter a Bloomberg TV-nek nyilatkozott arról, hogy a kabinet kétoldalú megállapodásokról folytat tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, de a részletek egyelőre titokban maradtak. A titoktartás érthető, tekintettel a helyzet bonyolultságára.

- Szimpátia ide vagy oda, a Trump-adminisztráció számára valóban Amerika és az amerikai érdekek állnak az első helyen. Mindent abból a szempontból ítélnek meg, hogy előnyös-e Amerikára nézve vagy sem - mondja a kutató.

Hozzáteszi azt is, hogy Európa jelentősége meglehetősen leértékelődött Washington szemében, miközben a Közel-Keleté, Dél-Amerikáé és a kelet-ázsiai térségé megnőtt. Magyarország érdeke tehát az, hogy fontossá tegye magát az Egyesült Államok számára. Ennek a legjobb eszköze, ha sikerül minél több amerikai befektetést Magyarországra csábítani, a politikai és gazdasági kapcsolatok ugyanis szorosan összefüggenek. Balogh Máté Gergely szerint a bázis alapvetően jó, a foglalkoztatottak számát tekintve jelenleg Németország után Amerika a második legnagyobb befektető Magyarországon. Dél-Korea után is a második helyet foglalja el, ha a befektetett tőke arányát nézzük. A lehetőségek kiaknázása azonban korántsem érte el a maximumot. Magyarország jelenleg is tárgyal amerikai atomerőművek telepítéséről, amelyek az orosz energiafüggés alternatívái lehetnek. Politikailag is kapóra jönne a megállapodás, ha sikerülne a magyar-orosz kapcsolatokkal összefüggő kritikák méregfogát kihúzni azzal, hogy lám, az amerikai technika is megjelent az energiatermelésben. Balogh Máté Gergely szerint nem kizárt, hogy egy atomerőmű-építési megállapodás után az amerikaiak már kevésbé vennék zokon, hogy közben Kínával is kereskedik a budapesti kormány.

Magyarország számára márpedig különösen fontos, hogy zavar nélkül folytatódjon a gyümölcsöző együttműködés a keleti óriással. 2022 és 2024 között ugyanis az Európába irányuló kínai befektetések 25 százaléka Magyarországon valósult meg. Hazánk ezzel a kínai tőke egyik legfontosabb célországává vált. Ez nyilván nem jelent jó pontot Washington szemében. Donald Trump azonban kiváló üzletember, alapvetően megállapodásra törekszik minden vitás kérdésben. A kutató szerint ugyanis míg a Biden-kormányzat módszere a diktátum volt, Trumpé az alkudozás.

Balogh Máté Gergely úgy véli, hogy az amerikai atomerőművek hazai telepítésén kívül szinte biztos, hogy a fegyverbeszerzés kérdése is napirendre kerül. Ha sikerül megegyezésre jutni, a két ország közötti kapcsolatok még barátságosabbá válhatnak. Ezen kívül a diplomáciai együttműködések terén is számos izgalmas lehetőség rejlik, amelyek kiaknázása jelentős előnyöket hozhat a felek számára.

Nem mellékes az sem, hogy az amerikai álláspont az ukrajnai háborúval kapcsolatban is közelebb áll a magyarhoz, mint a brüsszelihez. Amerika támogatása a béketeremtésben szintén nem marad viszonzatlanul. Nem véletlen, hogy az Washington európai partnerei közül is először Magyarországot tájékoztatta a rijádi béketárgyalásokról. Ahogy az is felmerült, hogy most még Nyugat-Európában lévő támaszpontokat telepítenének át Magyarországra a NATO keleti szárnyának erősítése vagy az ukrajnai rendezés részeként. Egy szomszédos országból ugyanis könnyebben szemmel tartható, hogy mi történik Ukrajna és Oroszország között az új határok kijelölése után.

Washington globális szinten igyekszik szövetségeseit elkülöníteni Kínától, ám eddigi erőfeszítései vegyes eredményekkel jártak. Balogh Máté Gergely azonban rámutat arra, hogy az amerikai-európai feszültségek után az Európai Unió egyre inkább nyit Kína irányába. Mindez különös fényben tűnik fel, hiszen nem is olyan régen Magyarországot éles kritikák érték Brüsszel részéről a keleti nyitás politikája miatt. A globális gazdaság dinamikája azonban arra kényszeríti az Egyesült Államokat, hogy rövid távon kompromisszumot kössön Kínával, hiszen az ipari kapacitások Amerikába való visszaépítése egyik napról a másikra lehetetlen feladat. Az amerikai-kínai megállapodás után Magyarország számára is könnyebbé válhat a kínai kapcsolatok fenntartása és erősítése.

Fontos megjegyezni, hogy léteznek olyan republikánus csoportok, amelyek a jövőben akadályozhatják az amerikai-magyar viszonyt. Trump elnök nem tudta maradéktalanul átváltani a Republikánus Pártot a saját elképzelései szerint. A korábbi vezető réteg, amely ellenállt neki, nem tűnt el, csupán a háttérbe szorult, és még mindig jelentős befolyással bír.

- Arra kell számítani, hogy a nyár folyamán, de legkésőbb az év második felében felerősödnek a párton belüli kritikák Trumppal szemben. Most van vége az úgynevezett első száz napnak, ami egy kegyelmi időszak. Ekkor kevésbé támadják az elnököt, hogy alkalmat adjanak neki, hogy megmutassa, mit akar, mire képes. De párton belül nagyon komoly ellenérzések vannak Trumppal szemben. Egyebek mellett a kereskedelmi politikája miatt is. A támadások kapcsán pedig jó eséllyel újra előkerül Orbán Viktor neve is - summázza Balogh Máté Gergely.

Az ukrajnai háború kérdése sem lefutott meccs. A Republikánus Párton belül is nagyon sok politikus van, aki erősen kritikus Oroszországgal szemben, a határozott amerikai fellépés mellett érvel és támogatja Ukrajnát. Nem szabad elfelejteni a fegyverlobbi befolyását sem. Lesznek tehát republikánus képviselők is, akik foggal-körömmel harcolni fognak azért, hogy az ukrajnai konfliktus valamilyen formában fennmaradjon.