Törjünk meg egy régi mítoszt az őszi C-vitamin fogyasztásával kapcsolatban: itt az ideje, hogy felfedezd, mit érdemes tudni a költséghatékony bolti pirulákról és tablettákról! - Pénzcentrum

Megérkezett a hideg, esős ősz, és vele együtt a fűtőtestek is újra munkába álltak. Ezzel párhuzamosan sajnos a felsőlégúti kórokozók is egyre inkább teret nyernek. Ahogy a napfényes nyárból átkerülünk az őszi hónapokba, észrevétlenül csökken a friss gyümölcsök és zöldségek mennyisége az asztalunkon, ezzel együtt pedig a vitaminok bevitele is csökken. Sokan ilyenkor kezdik el a C-vitamin szedését étrend-kiegészítő formájában, mások viszont csak akkor kapnak észbe, amikor már megérkezett a megfázás. Most bemutatjuk, hogy mennyi és milyen formában érdemes C-vitamint fogyasztani, és mikortól válik a vásárlás feleslegessé. A Pénzcentrum arra is rávilágít, hogy milyen árakkal kell számolniuk a vásárlóknak a gyógyszertárakban 2025-ben.
A legújabb szennyvízanalízisek alapján a SARS-CoV-2 vírus koncentrációja országos szinten növekvő tendenciát mutat, ami arra utal, hogy a COVID-19 fertőzések számának emelkedése várható a következő hetekben. Azonban az adatok nélkül is jól tudható, hogy a hidegebb és nyirkosabb időjárás beköszöntével a fertőzések terjedése felgyorsul. Sokan megelőzés céljából rendszeresen fogyasztják a C-vitamint a járványos időszak alatt, míg mások csak a megfertőződés után, a gyógyulás elősegítésére kezdik el az étrend-kiegészítők szedését. Az biztos, hogy kevesen ússzák meg az őszi és téli hónapokat anélkül, hogy legalább időnként ne szednének C-vitamint. Ugyanakkor sokan még mindig tévhitekben élnek a C-vitamin hatásait illetően, és nincsenek tisztában azzal, hogy nem szükséges nagy összegeket költeni ahhoz, hogy hatékonyan támogassuk egészségünket a hideg hónapokban.
Az aszkorbinsav, közismertebb nevén C-vitamin, egész évben nélkülözhetetlen tápanyag a szervezetünk számára. Fontos szerepet játszik a porcok és izmok optimális működésében, a kollagéntermelésben, valamint a betegségekkel szembeni védelem fokozásában, köszönhetően antioxidáns tulajdonságainak. Emellett a C-vitamin segíti a gyógyulást, ha már megbetegedtünk. Természetes forrásai bőségesek: a paprikafélék, citrusfélék, káposztafélék, karalábé és bogyós gyümölcsök mind kiváló választások. Ezen kívül sok étrend-kiegészítő, gyógyszer és dúsított élelmiszer, például margarinok és üdítők is tartalmazzák. A hideg hónapokban, amikor a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása általában csökken, az étrend-kiegészítők különösen fontos szerepet játszanak a vitaminbevitel kiegészítésében. Gyakran előfordul, hogy betegség esetén az emberek megnövelik a C-vitamin bevitelüket tabletták révén, hogy gyorsabban felépülhessenek.
A napi C-vitamin szükséglet kielégítése kis odafigyeléssel és egy jól megtervezett étrenddel könnyen megoldható. Célunk nem az, hogy bárkit is tabletták vásárlására ösztönözzünk. Ha azonban valaki az étrend-kiegészítők szedése mellett dönt, fontos, hogy ezt szakértői ajánlások alapján tegye. A marékszámra való C-vitamin fogyasztás sem a szervezetünk, sem a pénztárcánk szempontjából nem előnyös döntés.
Bár túladagolásról nemigen beszélhetünk, a pazarlás gyakran előfordul: könnyen vihetünk be a szervezetünkbe több C-vitamint a szükségesnél, ha nem vesszük figyelembe az étkezést és az étrend-kiegészítők hatóanyag-tartalmát, és magát a szükségletet. A C-vitamin felső beviteli szintje (UL) 2000 mg naponta, ez alatt van a még tolerálható mennyiség, viszont ennél nagyobb tartós bevitel már felesleges, ráadásul fokozza a vesekő kialakulási esélyét.
A felnőttek számára javasolt referencia beviteli érték az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) javaslata szerint 80 mg, míg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ajánlásban kissé magasabb, férfiak számára 110 mg, nők számára 95 mg (szoptatás alatt több). A magyar lakosság átlagos C-vitamin-fogyasztását tekintve a nőké eléri az ajánlott mennyiséget, a férfiaké viszont nem éri el a 110 mg-ot.
Összehasonlítva, egy friss paprika C-vitamintartalma 100 grammonként az érettségtől és fajtától függően akár 300 mg-ra is rúghat, ami már önmagában is bőségesen fedezi a napi szükségletünket. Ezen kívül a narancs is jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmaz, körülbelül 70-80 mg-ot, míg a zöldleveles zöldségek szintén gazdag forrásai ennek a fontos vitaminnak. Továbbá, sok élelmiszer, mint például üdítők, teák, margarinok és édességek is C-vitaminnal dúsítottak, így könnyen előfordulhat, hogy az ételeken keresztül annyi C-vitamint juttatunk a szervezetünkbe, amennyi egy egészséges működéshez már nem is szükséges. Ráadásul sokan tabletta formájában is szedik a C-vitamint, ezzel tovább növelve a bevitt mennyiséget.
Természetesen, amikor betegek vagyunk, nagyobb mennyiséget igényelhet a szervezet C-vitaminból. Azt azonban akkor is érdemes figyelembe venni, hogy a C-vitamin tablettákon kívül számos gyógyszer és étrend-kiegészítő - mint a szopogatótabletták, forróital-porok - is tartalmaz adalékként C-vitamint is. Ennek ellenére sokan még ezek mellé még 1000-2000 mg-os pirulákat is bevesznek naponta, gyakran citromos teával.
"Ártani nem árt", mondják, azonban használni sem használ a túlzott C-vitamin bevitel és a mai árak mellett óriási pénzkidobás is lehet marékszám szedni a tablettákat. Ha nem szeretnénk pazarolni, tegyük fel magunknak a következő kérdéseket:
Azt is érdemes tudni, hogy a C-vitamin esetében folyamatos bevitelre van szükség: szervezetünk nem képes sem előállítani, sem hosszú ideig tárolni azt. Tehát az egyszerre nagyobb mennyiségben bevitt C-vitamin kevésbé hasznosul, egy jelentős része egyszerűen a veséken keresztül kiürül a szervezetből. Ezért sem érdemes az ajánlott napi bevitelnél sokkal többet bevenni: túldolgoztatjuk vele a veséket és még pénzkidobás is. Legjobban kisebb, a saját szükségleteinkhez illeszkedő bevitellel támogathatjuk a szervezetünket; megbetegedés esetén lehet ezen a szinten emelni.
Amellett, hogy sokan már szedési mennyiségeknél elrontják és feleslegesen szednek a szükségesnél több C-vitamin, egy másik tévhit is ráerősíthet a felesleges pénzszórásra. Ez pedig, hogy az ember alapvetően nem bízik az olcsóbb vitaminokban. A nagyon gyanúsan olcsó szerektől valóban érdemes tartózkodni, viszont sok beteg ragaszkodik feleslegesen csak a "márkás", reklámokból ismert csodakapszulákhoz. Miközben a kevésbé ismert, kevésbé drága pirulák ugyanolyan hatásosak lennének.
Érdemes megemlíteni, hogy léteznek C-vitaminok, amelyek gyógyszerként vannak nyilvántartva, azonban a legtöbb esetben étrend-kiegészítőként kerülnek forgalomba. Téves elképzelés, hogy a gyógyszerek hatékonyabbak, mint az étrend-kiegészítők, hiszen a hatóanyag összetétele szempontjából nincs lényeges eltérés. A fő különbség a kettő között a minőségi ellenőrzés szigorúságában rejlik, hiszen a gyógyszerek esetében a hatóságok sokkal szigorúbb szabályozásokat alkalmaznak. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne léteznének kiváló minőségű C-vitamin étrend-kiegészítők a piacon.
Sokan talán nem is sejtik, hogy mekkora árkülönbségek rejlenek egyes táplálékkiegészítők között. Ennek egyik oka, hogy a C-vitamin tabletták összehasonlítása sokkal bonyolultabb, mint más termékeké, mint például az ásványvizek vagy az öblítők a bolt polcain. Az egységár hiánya megnehezíti a dolgunkat. Az étrend-kiegészítők hatóanyag-tartalma széles skálán mozoghat, 50 mg-tól egészen 3000 mg-ig, és a kiszerelések is változatosak, 15 darabostól akár 120 darabosig terjedhetnek. Ráadásul a vásárlók a gyógyszertárakban ritkábban figyelnek az akciókra, mint a szupermarketekben, ami tovább fokozza a zűrzavart a választás során.
Mint az előző évek során, ebben az évben is bemutatunk néhány példát, amelyek révén a vásárlók betekintést nyerhetnek az aktuális árak világába:
A piacon található vitaminok között széles árfekvés található, így olcsóbb és drágább alternatívák is elérhetők. Az itt bemutatott gyűjtés célja, hogy a legjellemzőbb árkategóriákat szemléltessük. Ha alaposan átgondoljuk a dolgot, világossá válik, hogy nem csupán a vitaminkapszula ára a lényeges, hanem az is, hogy mennyi hatóanyag rejlik benne.
Ezekből a példákból világosan látszik, hogy a hatóanyagok tekintetében nem mindig a legolcsóbb vitamin jelenti a legjobb megoldást. Mint minden más termék esetében, ha az a célunk, hogy a legjobb ár-érték arányú választást hozzuk, célszerű az egységárakat alaposan megvizsgálni. Azonban gyógyszerek és vitaminok esetében ez nem mindig egyszerű, hiszen alaposabb számításokat igényel. Fontos, hogy ne csupán a kiszerelésre és a tabletták számára figyeljünk, hanem azt is mérlegeljük, mekkora a hatóanyag-tartalom, hiszen ez kulcsfontosságú a termék hatékonysága szempontjából.
Éppen azért, mert körülményes megtalálni a legjobb árajánlatot, sokan inkább beidegződések alapján vásárolnak. Ezek viszont nem feltétlenül célravezetők.
Ezek helyett a stratégiák helyett, aki tényleg spórolni akar, az mielőtt vásárolna, tájékozódjon az árakról, számoljon otthon. Ezenfelül nem szégyen kérdezni a patikában, melyik a legkedvezőbb termék, akár ott is számolni egy kicsit.
Érdemes azt is említeni, hogy sokat spórolhatunk a járványszezonban a gyógyszerköltségeken, ha egészségpénztári számláról vásároljuk meg a szükséges szereket. Ez lehet bármilyen gyógyszer - szuperolcsó vényre felírt D-vitamin! -, gyógyhatású készítmény. Azonban mivel a legtöbb C-vitamin termék étrend-kiegészítő kategóriába esik, ezek közül csak kevés vásárolható meg ilyen módon. Viszont ha más termékeket is veszünk, jusson eszünkbe ez a spórolási mód, amellyel akár a gyógyszerkiadások 20%-át is visszakaphatjuk adójóváírásként.