Lukasenko ismét kegyelmet gyakorolt néhány ellenzéki aktivistával szemben.

Az ellenzék számüzetésben élő vezetője szerint ez csupán egy színjáték része.

Két nappal a választások előtt Aljakszandr Lukasenko ismét kegyelmet gyakorolt az ellenzéki foglyokkal szemben, számolt be róla a Reuters.

A diktátor nyolc, "szélsőséges tevékenység" miatt elítélt személynek, valamint hét, kábítószer-bűncselekmény miatt elítéltnek adott kegyelmet, ám nevüket nem hozták nyilvánosságra.

Lukasenko vasárnap már a hetedik elnöki mandátumát szerezheti meg, és a belorusz választások kimenetele várhatóan nem tartogat meglepetéseket.

Politikai elemzők szerint a választások lebonyolítását és a foglyok fokozatos szabadon bocsátását Lukasenko arra kívánja felhasználni, hogy javítson a Nyugattal való kapcsolatain, amely korábban az emberi jogok megsértése és az ukrajnai háború támogatása miatt szankciókat vetett ki rezsimjére. Emellett a várakozások szerint még az idén megkezdődhetnek az orosz-ukrán béketárgyalások, s Lukasenko szeretne előnyös pozíciót kiharcolni arra az esetre, ha véget ér a konfliktus.

A belorusz elnök nemrégiben döntést hozott, amelynek keretében 23 politikai foglyot részesített kegyelemben. A lépés keretében a "szélsőségesség vádjával" elítélt számos ellenzéki aktivista is szabadlábra került, ami újabb jele a politikai helyzet alakulásának az országban.

A belorusz ellenzék száműzetésben élő vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja, kifejezte véleményét az elnök politikai stratégiájáról, amelyet a "szokásos játék" kifejezéssel illetett. Szerinte az elnök fokozatosan engedi szabadon a politikai foglyokat, abban a reményben, hogy ezzel a nyugati országok elismerését és támogatását nyeri el. Cihanouszkaja úgy fogalmazott, hogy amit a demokratikus világban választásoknak hívnak, az valójában távol áll a fehérorosz valóságtól. Szerinte ez inkább egy olyan rituáléra emlékeztet, ahol a diktátorok újból és újból megerősítik hatalmukat az ország irányításában.

Lukasenko a közelgő vasárnapi választáson négy másik jelölttel mérkőzik, ám egyikük sem tűnik komoly kihívónak a számára. A 31 éve hatalmon lévő elnök egyértelműen kifejezte, hogy a kampány eseményeinek figyelemmel kísérése helyett inkább más teendőkkel van elfoglalva, ezért távol maradt a jelöltek közötti televíziós vitától is.

Az 1994 óta elnök Lukasenka állítja, nem ragaszkodik a hatalomhoz

A 2020-as belorusz választások után kirobbant tömeges demonstrációk szinte megrengették Lukasenko hatalmát, miután a nyugati kormányok egyetértettek az ellenzék azon vádjaival, miszerint az eredményeket manipulálták, és valójában Sviatlana Cihanouszkaja diadalmaskodott. A tiltakozásokat a diktátor brutális rendőri fellépéssel próbálta leverni, ennek következtében több tízezer embert vettek őrizetbe. Az Európai Unió és az Egyesült Államok sem ismeri el az elnököt az ország legitim vezetőjeként, aki elutasítja a vádat, és azt hangoztatja, hogy a hatalomra kerülésével a nép akarata szerint cselekedett.

A Viasna emberi jogi csoport, amelyet Belaruszban szélsőséges szervezetként nyilvánítottak ki, arról számolt be, hogy jelenleg körülbelül 1250 politikai fogoly van az ország területén. Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt évben több mint 250 fogvatartottat szabadon engedtek. A kiszabadultak között számos idős és beteg ember található, továbbá sokan közülük már a büntetésük letöltésének végéhez közelítettek.

Gyakorlatilag uralkodói jogokkal ruházta fel saját magát és családját Aljakszandr Lukasenka