Megszavazták a 2026-os költségvetést, és már érződik a levegőben, hogy hamarosan beköszönt az igazi nehézség.
A parlamenti képviselők keddi ülésükön megszavazták a 2026-os költségvetést, amelynek hiánycélja 3,7%-ra van tervezve. Már most látszik, hogy a büdzsé főbb elemei nem fenntarthatóak. Elemzők, piaci szakértők és hitelminősítők egyaránt arra számítanak, hogy a kormány a jövő évi parlamenti választások előtt bőkezű költekezésbe fog kezdeni. Így valószínű, hogy a költségvetési problémák igazi terhe az újonnan alakuló kormányra hárul majd.
A keddi zárószavazáson a parlamenti képviselők 133 támogató és 47 ellenző voksot adtak le, egyetlen tartózkodás nélkül, ezzel zöld utat adva a következő évi költségvetésről szóló jogszabálynak.
Fedezd fel a 2026-os költségvetéssel kapcsolatos részleteket, ha ide kattintasz!
A zárószavazás előtt felszólalt Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke, aki felidézte a szervezet jövő évi büdzséről alkotott véleményét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetés korai elfogadása a felszínre hoz bizonyos kockázatokat. Kiemelte azt is, hogy a tervezet összhangban van a Stabilitási törvényben foglaltakkal, az adósságráta 0,8 százalékponttal kisebb lehet jövőre, mint idén. A Tanács megadta az előzetes hozzájárulását az egységes költségvetési törvényjavaslat zárószavazásához.
Már korábban világossá vált, hogy a jövő évi költségvetés kapcsán a kormány visszatér a korai költségvetési eljáráshoz, kihasználva annak minden előnyét és hátrányát. Ez azt jelenti, hogy a 2025-ös büdzsé tavaly év végén történő elfogadása csupán egy különleges alkalom volt, hiszen az elmúlt 11 év alatt ez volt az első eset, ahogy azt az alábbi összegzésünk is mutatja.
A kormány a költségvetés korai (nyáron történő) elfogadása mellett azzal érvel, hogy az erősíti a gazdasági szereplőkben a kiszámíthatóságot, a vállalatok és a lakosság is idejekorán tud tervezni, mire számíthatnak a következő évben. Az elmúlt évek költségvetési gyakorlata viszont épp azt bizonyította be, hogy a parlament által már megszavazott büdzsé több pontja (sőt, alapvető elemei) sincs kőbe vésve, ez pedig pont a költségvetés korai elfogadása melletti legerősebb érvet (kiszámíthatóság és tervezhetőség) gyengíti.
A 2025-ös költségvetés már most is figyelmeztető jelként kellene, hogy funkcionáljon. A parlament tavaly decemberben hagyta jóvá, ám a kormány az év elején saját intézkedéseivel – például a családtámogatások növelésével és az élelmiszertámogatások bevezetésével a nyugdíjasok számára – felborította az addigi elképzeléseket. Emellett a már korábban is azonosított kockázatok sorra megvalósultak, különösen a romló makrogazdasági helyzet és a növekedési kilátások sötétbe borulása. Így tehát az idei büdzsé folyamatos változás állapotában van:
Az utolsó tájékoztatón a kormány bejelentette, hogy aktuálisan folyamatban van az idei évre vonatkozó 2,5%-os növekedési előrejelzés felülvizsgálata. Emlékezetes, hogy az év elején a kormány 3,4%-ra állította az idei prognózist, de ezt később 0,9 százalékponttal csökkentették. Ennek következtében az NGM hiányvárakozása is 0,4 százalékponttal emelkedett az idei évre. Ha feltételezzük, hogy a minisztérium a GDP-növekedési várakozását az elemzők által most anticipált 1% körüli értékre módosítja, akkor a fentiek alapján logikusan az alábbi következtetések vonhatók le:
párhuzamosan az idei költségvetési hiányvárakozása a kormánynak 0,7 százalékponttal emelkedik.
Ez alapján valószínű, hogy az ősz folyamán egyre inkább kirajzolódik, hogy az idei költségvetési hiány reális mértéke a GDP-hez viszonyítva körülbelül 4,8% körül alakulhat. Kérdés azonban, hogy a kormány hajlandó-e ezt hivatalosan és nyíltan vállalni. Azonban fontos üzenet lehet, hogy a várható 4,8%-os deficit még mindig kedvezőbb a tavalyi 4,9%-os hiánynál, ami kedvező kontextust adhat az aktuális helyzet értékeléséhez.
A költségvetés alapos részletezéséről már korábban beszámoltunk:
A fent említett tényezők világosan jelzik, hogy a 2026-os költségvetés rendkívül ingatag alapokra épül. Amikor a kormány a 2026-ra vonatkozó költségvetési terveit kidolgozta az idei március és április hónapokban, a várakozásaik szerint az idei GDP-növekedés 2,5%-ra rúgott. Azonban úgy tűnik, hogy ez a prognózis nem fog megvalósulni, ami várhatóan jelentős hatással lesz az idei költségvetési bevételekre is.
A következő évi költségvetés már most is komoly kockázatokkal terhelt, hiszen a 2025-ös bázisszámok eltérhetnek a kormány által elképzelttől. Ezt a Költségvetési Tanács is többször hangsúlyozta, figyelmeztetve a döntéshozókat a lehetséges eltérésekre.
A 192 milliárd forintos tartalék kapcsán fennáll a kockázat, hogy az csupán az előre azonosított problémák kezelésére lesz elegendő, esetleg még arra sem. A gyengébb alaphelyzetből adódó negatív tényezőkön túl is számos buktató vár a költségvetésre: 1) a jövő évi gazdasági növekedés vártnál alacsonyabb üteme csökkentheti az adóbevételeket, 2) komoly aggodalomra adhat okot, hogy a tervezett uniós források nem érkeznek meg a kívánt mértékben, 3) izgalmas kérdés lesz, hogy a jövő évi bérmegállapodás hogyan alakul (a kormány ragaszkodik-e a már kiharcolt minimálbér-emeléshez, és ha igen, kínál-e járulékkedvezményeket a vállalkozásoknak), 4) emellett felülről nyitott kiadási előirányzatok is terhelhetik a költségvetést (mint például az állami vagyon növelésére szánt tartalék vagy a védelmi tartalék), 5) a kamatkiadások mértéke is jelentős hatással lehet az egyenlegre (a devizaárfolyam és a kamatvárakozások alakulása), 6) továbbá a hitelminősítők is felhívták a figyelmet egy kulcsfontosságú kockázatra, amely a 2026-os parlamenti választások előtti esetleges kormányzati költekezés forgatókönyvére vonatkozik.
A 2025-ös költségvetés pénzforgalmi tervének legutóbbi módosítása világosan jelzi, hogy a kormány hajlamos a költségvetési keretek túllépésére. A büdzsében rendelkezésre álló mozgástér szűkössége ellenére a kormányzat a hiány növelésével próbálja finanszírozni elképzeléseit. Kisgergely Kornél államtitkár a múlt heti sajtótájékoztatón nyíltan elismerte, hogy az idei deficit 651 milliárd forintos emelése részben a frissen bejelentett családtámogatási intézkedések, például az anyák szja-mentessége miatt vált szükségessé. Emiatt nem lehet kizárni, hogy a jövő áprilisi választások előtt a kormány újabb fiskális lazító intézkedéseket hoz, amelyekre nem áll rendelkezésre elegendő fedezet a költségvetésben, és a hiány további emelésével próbálják majd azokat finanszírozni.
Előző írásunkban hangsúlyoztuk, hogy ha ez a helyzet létrejön, akkor a választások után megalakuló kormányra komoly kihívások várnak. A költségvetés kiigazítása és az egyensúly helyreállítása nem csupán feladat, hanem sürgető kényszer lesz számukra.
Zsiday Viktor, a neves befektető, többször is kifejtette véleményét ezzel kapcsolatban. Szerinte a kormány a közelgő választások előtt valószínűleg osztogatási intézkedésekbe fog kezdeni. A legfontosabb kérdés pedig az, hogy a befektetők hajlandóak lesznek-e finanszírozni ezeket a lépéseket, és ha igen, milyen feltételek mellett.
A fenti gondolatmenetből az is következik, hogy a kormány új fiskális mozgásteret találhat magának. Arra hivatkozva, hogy a külső körülmények miatt nem úgy alakulnak a költségvetés számai ahogy tervezte, ezért nem kizárt, hogy a jövő évi hiánycélját meg fogja emelni 2026-ban.
Egy ilyen helyzetben az államadósság mérséklésének kulcsfontosságú eleme lehet a kormányzati kiadások hatékony korlátozása. Emellett fontos üzenetet kell közvetíteni a befektetők és a hitelminősítők felé: a jövő évre tervezett deficit várhatóan a 4,8%-ra emelt hiánycél alatt fog alakulni, még az idei év során.
Egy ilyen forgatókönyv esetén a kormány bejelentheti, hogy a 2026-os költségvetési hiányt 4,7%-nál megállítja. Ez azt jelenti, hogy az eredeti tervekhez viszonyítva a GDP arányában 1 százalékpontnyi "mozgástér" áll rendelkezésére, ami akár 800-900 milliárd forintot is jelenthet.
Lényegében a következő 1 évben fog eldőlni, hogy
A kormány valódi hiánycsökkentésre törekszik, vagy csupán a látszat kedvéért tesz lépéseket?
Ez azt is magával hozná, hogy a fiskális alkoholizmussal küzdő magyar állam továbbra sem találta meg a gyógyulás útját.
És a kijózanodást, valamint az elvonót nem a fájdalmasabb, de hatásosabbnak bizonyuló módon valósítja meg (tartós kiadáscsökkentés, szerkezeti reformok, államháztartás struktúrájának újragondolása), hanem az egyszerűbb módon, az adóemelések formájában. Az NGM legutóbbi elemzéséből kiderült, hogy az elmúlt években jelentős mértékben támaszkodott a költségvetési egyenleg stabilizálásának ügyében a kormány az adóemelésekre. A kormány azt is hangoztatja rendszeresen, hogy szükség esetén időben lép a kormány a költségvetési egyenleg érdekében:
A kormány a mérsékeltebb hiánycsökkentő, valamint adóemelésekre épülő stratégiájában bizakodhat az eddigi piaci visszajelzések alapján. A befektetők ugyanis eddig simán megfinanszírozták a magyar állam extra finanszírozási igényét. Ennek azonban ára van: nemcsak a kamatkiadásokon keresztül, hanem az államadósság hógólyó hatásán keresztül is.
