Messziről érkező élelmiszerek – vajon nem lenne célszerűbb szezonális alapanyagokat fogyasztani?

Tudjuk, honnan ered az étel, amit elfogyasztunk? Az élelmiszerek egy része hosszú utat jár be, mielőtt végül a tányérunkra kerül.

A mai világban már szinte magától értetődő, hogy a szupermarketek polcain bármikor rátalálunk a legkülönfélébb élelmiszerekre. De vajon elgondolkodunk-e azon, hogy honnan is érkeznek ezek az alapanyagok? Melyek azok a termékek, amelyek hazánkban is megteremnek, és melyek azok, amelyek fél világot bejárnak, mielőtt az asztalunkra kerülnek? Mi történne, ha csupán a közvetlen környezetünkből válogathatnánk? - tette fel a kérdést az egy.hu.

Az emberiség az évszázadok során kitapasztalta, hogy egy adott területen milyen élelmiszerek gyűjthetőek, termelhetőek és termeszthetőek. A természet igyekezett ugyan határokat szabni a választéknak, de az ember idővel elkezdte "megerőszakolni" a természetet.

Nincs szükség pánikra, ha a napsütéses órák száma elmarad: csak elővesszük a lámpákat, és máris megoldottuk a problémát! Ha pedig a hideg időjárás akadályozza a termelést, fóliákban és üvegházakban folytatjuk a munkát. Sőt, ma már az sem jelenthet gondot, ha nem áll rendelkezésre elegendő termőföld, hiszen a 21. században a zöldségeknek már nem feltétlenül szükséges a hagyományos talaj.

A fejlesztések hatására élelmiszerrendszerünk teljes mértékben a globalizáció karjaiba került. Ennek következtében sok gyermek – és valószínűleg a felnőttek egy része is – nincs tisztában azzal, hogy mi az, ami a közvetlen környezetünkben megteremhető, és mi az, ami távoli földekről érkezik hozzánk, gyakran a természetet és a tápértéket is veszélyeztető szállítási módszerek révén.

Az év bármely szakában elérhető gyümölcsök széles választéka - kép forrása: pixabay.com

A 2020-as év során a világ legnépszerűbb élelmiszerei közé tartozott a cukornád, a kukorica, a búza és a rizs. Ezek az alapvető növények nem csupán a táplálkozás szempontjából fontosak, hanem gazdasági jelentőségük is kiemelkedő, hiszen számos ország mezőgazdaságának alapját képezik.

A globális növénytermesztés közel 50 százalékát ez a négy növény adja:

A cukornádtermelés globális színterén Brazília dominál, hiszen a világ cukornádjának több mint 40%-át itt termesztik. A kukoricatermesztés terén az Egyesült Államok vezet, részesedése közel 31%, míg Kína 27%-kal a második helyen áll. E két ország így együtt a globális kukoricatermesztés közel 60%-át birtokolja. A búzatermelésben Kína van az élen, amely a világ búzatermelésének körülbelül 18%-át adja. A rizs piacán is Kína a legnagyobb, részesedése 27%. India sem marad le, hiszen folyamatosan zárkózik fel a két vezetőhöz: a búzatermesztés 13,5%-át, míg a rizstermelés 24%-át biztosítja. Te tudod, honnan származik ez az információ?

A világon több mint 250 különböző zöldségfajta létezik, azonban hazánkban mindössze 45-50 típust tudunk kisebb-nagyobb mértékben köztermesztésben hasznosítani.

Óriási hálával tartozunk a legendás felfedezőknek és hódítóknak, mint Cortés, Kolumbusz és Vasco da Gama. Az új földrészek, mint Amerika, Ausztrália és Új-Zéland felfedezése nem csupán a térképek átrajzolását jelentette, hanem egyúttal a növényi szaporító anyagok gyűjtését és elterjesztését is magával hozta. Ezek a felfedezések új lehetőségeket teremtettek a mezőgazdaság és a biológiai sokféleség szempontjából, gazdagítva ezzel a világ növényvilágát.

a napraforgó Észak-Amerikából, a klasszikus magyar burgonya pedig Dél-Amerikából származik a kígyóuborka kínai gyökerekkel bír, a legtöbb tök közép-amerikai, a vöröshagyma a Közép-ázsiai régióból és a Földközi-tenger partvidékéről, a petrezselyem pedig közel-keletről érkezett hozzánk a ma már egész évben kapható citrom, narancs, grapefruit vagy mandarin október és március között "északi féltekés" (tehát spanyol, török, görög, marokkói, egyiptomi és horvát), április és szeptember között pedig "déli féltekés" gyümölcsök, amelyek Dél-Afrikából és Dél-Amerikából érkeznek hozzánk. Rendkívül bonyolult a kereskedelmi rendszer

A banán ékes példája annak, hogy a termények milyen virtuális vagy sok esetben valóságos utat tesznek meg a világban, mielőtt a célországba érnének: a legnagyobb banántermelő országok között ismerjük Ecuadort és Costa Ricát, de egy európai termelő, Belgium is a legnagyobb banánexportáló országok között szerepel, ami valójában újraexportálást jelent.

A nálunk kapható banánok körülbelül negyven százaléka Szlovákiából származik, ahol az ország főként Ecuadorból, Kolumbiából és Kamerunból importálja a zöld, éretlen gyümölcsöket. De miért van ez így? A válasz a profitban rejlik, amely miatt drasztikus beavatkozásokra kerül sor a természet egyensúlyába.

Cikkünk az ajánló alatt folytatódik Nem mindegy, hogy 50 hektárt vagy csak 6,5 hektárt kell permetezni +VIDEÓ Hirdetés

Fedezd fel az öntözőrendszerek előnyeit: 2-3 éves megtérülés, ami megváltoztatja a kerted jövőjét! 🌱 + Nézd meg a VIDEÓNKAT!

Ne a tárolásnál bukja el a gazda a profitját! +VIDEÓ Hirdetés

Kevesebb gyomirtó szer, megspórolt víz - a csepegtető öntözés előnyei +VIDEÓ Hirdetés

Biomassza, takarmányfehérje és karbonsemlegesség - Merre tart a Hungrana? Hirdetés

Hogyan alakítsuk ki gyümölcsöseink hatékony védelmét? - Heti Körkérdés A gyümölcsösök védelme kulcsfontosságú a sikeres termelés érdekében. Az alábbiakban néhány hasznos tipp található, amelyek segíthetnek a gyümölcsfák komplex védelmének megtervezésében és megvalósításában. 1. **Megfelelő fajták kiválasztása**: A helyi klímához és talajhoz legjobban illeszkedő gyümölcsfajták kiválasztása már az első lépés a siker felé. 2. **Talaj előkészítése**: A gyümölcsfák egészséges növekedéséhez elengedhetetlen a megfelelő talaj előkészítése, amely magában foglalja a tápanyagok biztosítását és a vízelvezetés optimalizálását. 3. **Kártevők és betegségek megelőzése**: Rendszeres megfigyelés és megelőző intézkedések, mint például a biológiai védekezés vagy a megfelelő permetezés, segíthetnek elkerülni a problémákat. 4. **Környezetbarát megoldások**: Érdemes a természetes ellenségeket kihasználni, mint például a madarak vagy hasznos rovarok bevonása a gyümölcsös védelmébe. 5. **Szakszerű metszés**: A megfelelő metszési technikák alkalmazása nemcsak a gyümölcsfák formáját, hanem egészségét is javítja, ezzel növelve az ellenálló képességüket. 6. **Rendszeres monitoring**: A gyümölcsös állapotának folyamatos ellenőrzése lehetővé teszi a korai beavatkozást problémák esetén. Ezek az alapvető lépések segíthetnek abban, hogy gyümölcsöseink ne csupán szép látványt nyújtsanak, hanem bőséges termést is hozzanak. Milyen tapasztalataitok vannak a gyümölcsfák védelmében? Várjuk a válaszaitokat!

Elképesztő, hogy az öntözővíz minősége milyen mértékben hatással lehet a terméshozamra! 🌱✨ Ha érdekel, hogyan optimizálhatod a vízellátást, nézd meg a legújabb VIDEÓNKAT! Hirdetésünkben izgalmas tippeket és trükköket osztunk meg, amelyek segíthetnek a jobb eredmények elérésében! Ne hagyd ki!

Fedezd fel, miért fontos a hamisítványokkal szembeni védekezés! + VIDEÓ Hirdetés

Az élelmiszertermelés bővítése elengedhetetlen feladatunk.

A FAO becslése szerint a világnak, hogy el tudja látni az egyre növekvő népesség minden tagját 2050-re körülbelül 70 százalékkal kellene növelnie élelmiszertermelését. Így is 3 milliárd azoknak a száma, akik az egészséges táplálkozás lehetőségéből kiszorulnak. Ez azt jelenti, ha a jövedelmek szintje nem emelkedik, akkor az egészséges táplálkozás válsága feltehetően súlyosbodni fog szerte a világon, elsősorban az alacsony jövedelmű országokban, ahol rohamos élelmiszerinfláció is tapasztalható.

A szakértők alternatívaként arra törekednek, hogy különböző fajokat új területekre telepítsenek, azaz más vidékeken próbáljanak meg termesztést folytatni. Ez a folyamat azonban változó mértékű sikerrel bír. Az ilyen irányú kezdeményezések rendkívül költségesek és nagy technológiai követelményeket támasztanak, így sok esetben nem reálisak, vagy előfordulhat, hogy a megvalósítás eredményei nem érik el a kívánt minőségi és mennyiségi szintet.

Mivel a terméshozamok növelése elengedhetetlenné vált, sokan a műtrágyák és a géntechnológia alkalmazásához folyamodnak, ahelyett, hogy a helyi adottságokhoz való alkalmazkodásra összpontosítanának.

A paradicsom mára már nem csupán a nyári hónapok kedvence, hiszen szinte bármelyik hónapban hozzáférhetünk, ahogyan a friss szamócához és málnához is, még februárban is. De vajon szükség van erre? Ki az, aki valóban alaposan átnézi a zöldségek és gyümölcsök címkéit a boltban? Mennyire figyelünk oda azokra a részletekre, amelyek segíthetnének a tudatosabb választásban?

A változás elkerülhetetlen: a környezetünk üteme soha nem látott sebességgel átalakul, fajok tűnnek el egyes területekről, míg mások új otthonra találnak. Ennek ellenére hűségesek maradhatunk a természethez, megőrizve azt a hitünket, hogy egyes zöldségek és gyümölcsök íze a legkiválóbb, amikor a saját földünkről származnak, vagy éppen a szezonjukban érkeznek.

Indexkép: pixabay.com