A bántalmazás mögött számos összetett tényező rejlik, amelyek gyakran mélyen gyökereznek a társadalmi, pszichológiai és kulturális kontextusban. A bántalmazás nem csupán a fizikai erőszakról szól; magában foglalja a verbális, érzelmi és szexuális támadáso

Úgy bántalmazóvá, mint bántalmazottá nagy eséllyel azok válhatnak, akik önbizalomhiánnyal, önértékelési gondokkal küzdenek. A bizonytalanság látszólagos dominanciát szülhet, amitől azt érezhetjük: vagyunk valakik.

A pszichológus hangsúlyozta, hogy egy kiegyensúlyozott személynek nem szükséges külső megerősítés. Ugyanakkor a bántalmazottak helyzete gyakran összefügg az alacsony önértékeléssel, amely sok esetben naiv elképzelésekkel párosul, mint például azzal a hittel, hogy a bántalmazó viselkedése megváltozhat. "A filmben is megjelenik az a gondolat, hogy senki sem válik bántalmazóvá egyik pillanatról a másikra. Ez a jelenség sok évnyi felgyülemlett düh következménye lehet, amely akár alkoholfüggőségből, akár gyermekkori elnyomásból fakad" - mondta Bakk-Miklósi Kinga.

A bántalmazottat onnan ismerhetjük fel, hogy sok esetben elszigetelődik a környezetétől, "maszkot ölt" magára, de jelentkezhetnek olyan pszichés tünetek is, mint a depresszió, a pánikroham. Mégsem tud kilépni - vagy csak hosszú idő után - a mérgező kapcsolatból, hiszen mindig van egy kibékülő időszak, amikor a remény újra felébredhet.

Ez akár percekig, napokig, vagy akár hetekig is eltartó folyamat lehet, ami arra enged következtetni, hogy a bántalmazó megváltozott.

Kiemelten fontos, hogy a bántalmazók is érzik, hogy a saját tetteik nem helyesek. A "Mindig te" című filmben a férfi főszereplő, Peti, kifejezi belső konfliktusát, amikor azt mondja: "én nem vagyok ilyen". Ezzel azonban máris a partnerére tereli a felelősséget, kijelentve, hogy "te teszed ezt velem, te hozod ki ezt belőlem". Ez a dinamika rávilágít arra, hogyan próbálják a bántalmazók elkerülni a saját felelősségük vállalását, miközben továbbra is ártanak a másiknak.