Miklós Zoltán: A cél az, hogy több százezer gyerekes család számára enyhítsenek az ingatlanhitel törlesztőrészletein.
Miklós Zoltán háromszéki képviselő a parlamentbe benyújtott egy innovatív törvénytervezetet, amely a gyerekes családokat hivatott támogatni. Javaslata értelmében az állam átvenné a gyerekes családok ingatlanhitelének egy részét, ezzel jelentős anyagi könnyítést nyújtva számukra. Elemzések alapján a tervezet potenciálisan több százezer hazai gyerekes család életét segítheti, miközben hosszú távon ösztönözheti a gyerekvállalást is. E lépés hozzájárulhat az ország népességének aggasztó csökkenésének mérsékléséhez – nyilatkozta az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa.
Miklós Zoltán sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón elmondta: a törvénytervezet lényege, hogy az állam vállalja át a már meglévő vagy ezután felvett ingatlanhitelek kamatának egy részét a gyerekes családoktól. Ahol 1 gyerek van, ott a banki kamat 10 százalékát, 2 gyerek esetében a kamat 50 százalékát, 3 vagy több gyerekes családok esetében pedig a teljes kamatot átvállalná az állam. Az egyszülős családok esetében pedig 1 eltartásban lévő gyerek esetében 25 százalékos lenne a kamattámogatás, 2 gyerek esetében a kamat felét, 3 vagy több gyerek esetében a teljes kamatot az állam fizetné.
A kamattámogatás egyik alapvető követelménye, hogy a családnak csupán egyetlen, banki hitelből vásárolt ingatlanja legyen, továbbá fontos, hogy ne álljon fenn tartozás a banki részletekkel kapcsolatban. Miklós Zoltán véleménye szerint minden gyerekes család jogosult lenne ezen támogatásra, akik már korábban felvettek ingatlanhitelt, de azok is, akik most tervezik, hogy banki hitelt igényelnek. Az eljárás rendkívül egyszerű lenne: a hitelező banknál elegendő bemutatni a gyerekek eltartását igazoló dokumentumokat, és a pénzintézet automatikusan igényelné az állami támogatást.
Miklós Zoltán hangsúlyozta a támogatás mértékét, amikor kifejtette, hogy egy tipikus, 200 ezer lej értékű lakáshitel és 7%-os kamat mellett az éves kamatfizetés körülbelül 14 ezer lejre tehető. Az állami kamattámogatás révén az egy gyermeket nevelő családok havonta 120 lejjel, a két gyermeket nevelők 600 lejjel, míg a három vagy több gyermeket nevelő családok akár 1200 lejjel kevesebb részletet fizethetnek.
Az állami támogatás költségvetési hatása évente néhány százmillió lejt tenne ki, ami viszonylag elhanyagolható teher az államkasszára nézve. Ezen összegek mellett számos, kisebb jelentőségű kiadás is szerepel a költségvetésben. Az ország demográfiai helyzete egyre aggasztóbbá válik: a születési számok folyamatosan csökkennek, a fiatalok elvándorlása egyre nagyobb méreteket ölt, és a társadalom elöregedése is egyre nyilvánvalóbb. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy az állam segítséget nyújtson a gyermekvállalás terhének csökkentésében, ezzel ösztönözve a családok kedvét a gyermekvállaláshoz – mutatott rá Miklós Zoltán.
Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa hangsúlyozta, hogy Romániában 1990-ben 314 000 újszülött látta meg a napvilágot, de azóta folyamatosan csökken a születések száma. 2010-ben már csak 210 000, míg tavaly csupán 135 000 gyermek született, és idén még a 100 000-es határt sem sikerült átlépni. E folyamat mögött álló egyik fő tényező a családok pénzügyi helyzete, valamint a hiányzó olyan közpolitikai intézkedések, amelyek ösztönöznék a családalapítást és a gyermekvállalást.
Miklós Zoltán nyilatkozata alapján Magyarországon körülbelül 5,3 millió háztartás található, ezek közül 1,7 millió, azaz a háztartások 32,5%-a gyermektelen. Emellett létezik 900 000 család, ahol már felnőtt gyermekek élnek. A fennmaradó 2,7 millió család esetében a következő eloszlás figyelhető meg: 58%-uk egy gyermekkel, 31,5%-uk pedig kettő gyermekkel büszkélkedhet, míg csupán 10,5%-uknak van három vagy annál több gyermeke. Az ingatlanpiacra vonatkozóan a háromszéki képviselő elmondta, hogy jelenleg összesen 106 milliárd lej értékben kerültek kiadásra ingatlanhitelek, melyből 30 milliárd lej az Első Ház program keretében, míg 76 milliárd lej a hagyományos lakáshitelekhez kapcsolódik.
Miklós Zoltán hangsúlyozta, hogy számos más ország is hasonló intézkedésekkel próbálta megfékezni a népesség csökkenését. Romániában is sürgető szükség van hasonló közpolitikai lépésekre, mert ellenkező esetben nem leszünk képesek megállítani a kedvezőtlen tendenciát. Ha a jelenlegi ütem továbbra is megmarad, 2050-re mindössze 13 millióra zsugorodhat a lakosságunk.
A gazdasági szakpolitikus szerint az eltartó rendszerek mint a nyugdíjalap és az egészségbiztosító egyre kritikusabb állapotban vannak és már most deficitesek, azaz a társadalombiztosítási járulékokból nem gyűl össze annyi, amennyiből ezeket az alapokat fenn lehetne tartani, ezért költségvetés kiegészítésre van szükségük.
Ha nem sikerül megállítani a népességfogyás ütemét, a jövőbeli előrejelzések szerint 2025-re elérhetjük azt a kritikus helyzetet, hogy egyetlen munkavállalónak kellene eltartania egy nyugdíjast. Ezt pénzügyi szempontból nézve azt jelenti, hogy minden dolgozó béréből havonta egy átlagos nyugdíjnak megfelelő összeget kellene levonni a nyugdíjalap számára.
