Nagy Márton: Orbán Viktor arra buzdított, hogy fokozzam az erőfeszítéseimet.
Azt mondta, küzdjek keményebben - ezt válaszolta az újságírói kérdésekre Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, amikor kedden átadta a 2026. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. A jövő évi büdzsében a hiánycél 3,7 százalék lesz a bruttó hazai termékhez viszonyítva, és 403,4 forintos euró, valamit 387,5 forintos dollár árfolyammal számolnak. A tárcavezető szerint 2026-ban a 3,7 százalékos hiánycél mellett 0,6-0,7 százalékos mozgástér maradhat a büdzsében.
Kedd délután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter átadta a 2026. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének - tájékoztatott erről a Portfolió. A jövő évi büdzsében a hiánycél 3,7 százalék lesz a bruttó hazai termékhez viszonyítva, és 403,4 forintos euró, valamit 387,5 forintos dollár árfolyammal számolnak. Az inflációt 3,6 százalékra, a növekedését 4,1 százalékra becsülik. Az államadósság várhatóan 72,3 százalékra csökken.
A 2026-os költségvetés egyik kiemelkedő eleme a 13%-os minimálbéremelés, amely a kormány álláspontja szerint hozzájárulhat a lakosság vásárlóerejének növeléséhez, egyúttal támogatva a gazdasági fellendülést is. A kabinet célja a gazdasági stabilitás fenntartása és az egyensúlyi mutatók javítása, miközben a bérfelzárkóztatás kiemelt prioritásként szerepel a tervek között. A következő hónapokban a parlament részletesen megvitatja a költségvetési javaslatot, és várhatóan június 16-án kerül sor a zárószavazásra.
"A kormány elfogadta a 2026-os költségvetést, és a mai nappal átadja a parlamentnek" - jelentette be a gazdasági miniszter. Majd hozzátette: "A legfontosabb kérdés az, hogy Ukrajnába megy-e a költségvetési pénz." Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány a forrásokat nem külhoni célokra, hanem a családokra fordítják. "A 2026-os költségvetés egy háborúellenes költségvetés" - mondta, kijelölve a dokumentum politikai karakterét is.
A miniszter ezután konkrét számadatokkal támasztotta alá a kijelentéseit. A családok támogatására összesen 4800 milliárd forintot különítettek el, amelyet 800 milliárd forintnyi rezsicsökkentési forrással egészítenek ki. Hangsúlyozta, hogy 320 milliárd forintot terveznek a két- és háromgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentességének biztosítására, míg 290 milliárd forintot a családi adókedvezmények megduplázására fordítanak. A nyugdíjakra vonatkozó kifizetések magukban foglalják az év eleji emelést, a 13. havi nyugdíjat, valamint a nyugdíjprémiumot is.
Az iparűzési adóból származó bevételek növekedésének köszönhetően a kormány várakozása szerint az önkormányzatok 100 milliárd forinttal több forráshoz juthatnak. Nagy Márton hozzátette, hogy 2026-ban 1600 milliárd forintnyi állami beruházás indul el vagy folytatódik, míg a védelmi kiadások meghaladják a GDP 2 százalékát.
Nagy Márton gazdasági miniszter a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a kormány tisztában van azzal, miszerint az első negyedéves gazdasági növekedés elmaradt a várakozásoktól. A 2025-re előrejelzett 2,5 százalékos, valamint a 2025-ös 4,1 százalékos GDP-növekedési célok körül bizonytalanságok jelentkeznek. Jelenleg a kormány nem lát indokot a prognózisok módosítására, melyeket negyedéves rendszerességgel áttekintenek. A kormány általános tartalékát 192 milliárd forintra emelték, és a miniszter hangsúlyozta, hogy a növekedés szerkezete is kulcsfontosságú: mivel a fogyasztás nem gyenge, a GDP-arányos 0,2 százalékos tartalék elegendőnek bizonyulhat.
A védelmi kiadásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a GDP-arányos kiadások emelkedése 0,8-0,9 százalékpontos mozgásteret nyithat meg az Európai Unió, ami generális mozgástérként visszajárhat a tagállamoknak. A védelmi kiadási pontos uniós definíciója még nem ismert, de akár út- és energiahálózati beruházások is elszámolhatók lehetnek.
A miniszter hangsúlyozta, hogy nem kötelező ezt a mozgásteret felhasználni, sőt, akár a költségvetési hiány csökkentésére is irányítható. Jövőre várhatóan mérséklődni fog a költségvetési deficit, ám Nagy Márton elismerte, hogy az eredetileg kitűzött célokhoz képest (2,9 százalék) a deficit magasabb lesz. Ezen kívül kijelentette, hogy örömmel fogadná, ha a forint árfolyama erősödne. A költségvetésben szereplő árfolyamterv "csupán technikai jellegű, a valódi értéket pedig a piac határozza meg. Örülnék egy erősebb árfolyamnak" - tette hozzá.
A Világgazdaság beszámolója alapján Nagy Márton hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte, "küzdjön keményebben". Ezt a választ adta a miniszter az ATV kérdésére, amikor arról érdeklődtek, hogy a kormányülésen szóba került-e a vártnál gyengébb GDP-adat. Nagy szerint a Költségvetési Tanács megállapítása, miszerint a kormány jövőre kevesebb pénzt fordít az egészségügyre, nem volt megfelelően megalapozott. Hozzátette, hogy a költségvetést nem csupán funkcionális szempontból kell vizsgálni, mivel az összegek a különböző tárcák között oszlanak meg.
